Könyvekre várva 2024 *--*

 Összegyűjtöttem pár olyan regényt, amelynek nagyon várom már a megjelenését. 

1. Kővágó Sára

 Én ​még soha…

ÉN MÉG SOHA NEM SZERETTEM BELE AZ ELLENSÉGEMBE…

Olive Wilson és Blake Maxwell gyerekkoruk óta esküdt ellenségek. Egy könnyelmű ígéret miatt mégis Franciaországban találják magukat a Maxwell család nyaralásán, ahol egy teljes hetet kell kibírniuk összezárva. Arra azonban egyikük sem számít, hogy egy hirtelen jött fogadás mindent felbolygat.

Legfőbb vágyuk legyőzni a másikat, így egyre hajmeresztőbb kihívások elé állítják egymást. A kiszámíthatatlan játékban körről körre feszegetik a határaikat, miközben észrevétlenül egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Ahogy a sérelmek, titkok és az elfojtott vágyak felszínre törnek, mindketten ráébrednek, talán mégsem utálat, amit valójában éreznek…

Két esküdt ellenség.
Egy fogadás.
És egy mindent felforgató játék.

Kővágó Sára legújabb regénye egy ellenállhatatlanul humoros, fordulatos és szenvedélyes történet az önfeláldozásról, a szorongásról és az egymásra találásról.                                                  (Megjelenésének várható időpontja: 2024. június 13.)

2. Monos Anett

 Szenvedélyes ​hadviselés (Gyűlöllek szeretni 1.)

Besztercy Bálint bokszedző, az egyéjszakás, fájdalommentes kapcsolatok híve. És jól érzi magát a bőrében. Egészen addig, amíg egyik napról a másikra a nyakába nem szakad az edzőterem vezetése, és veszélybe nem kerül a megélhetése. Ezért kényszerű döntést hoz: felad egy hirdetést, hogy lakótársat keres. Ám a lány, aki a hirdetésre jelentkezik, összekuszálja Bálint életét. Pont, ahogy nyolc évvel ezelőtt.

Petrás Adri egy bántalmazó kapcsolatból menekül Budapest túlfelére, egy olcsó albérlet és a biztonság reményében. A nyolcadik kerületben azonban egykori ellenségével, Bálinttal találja szemben magát. Ismét a táncba menekül, hátha megnyugvásra talál. Pont, ahogy nyolc évvel ezelőtt.

Két ellenség.
Egy közös lakás.
Régen osztálytársak.
Most lakótársak.
Fojtó múlt.
Vágytól terhes jelen.

Mi történik, ha két szenvedélyes, makacs, tűzről pattant ember egy légtérbe kerül? Garantált az apokalipszis. (Megjelenésének várható időpontja: 2024. június 13.)

3. Zajácz D. Zoltán

 Sötétség ​Malmőben 

Egy nyári éjszakán egy malmői étterem mögött húzódó sikátorban egy meggyilkolt kamaszlány holttestére bukkannak. Az áldozat kiléte ismeretlen, az öltözéke, a sminkje és a stílusa alapján azonban a nyomozás vezetője, Greta Almgren arra a következtetésre jut, hogy a lány a gót közösség tagja lehetett. Greta egy újságíró ismerőse, Sara Lendvay segítségével lát neki az eset felgöngyölítésének, ám az ügy váratlan fordulatot vesz, amikor pár nap múlva a kikötőben újabb gót fiatal holttestére bukkannak. Úgy tűnik, egy sorozatgyilkos szedi áldozatait a városban, aki a gót szubkultúra tagjait vette célba.
Ahogy a sötétség eluralkodik Malmö városán, úgy nő a nyomás a rendőrségen, hogy mielőbb rács mögé juttassa a kegyetlen elkövetőt. (Megjelenésének várható időpontja: 2024. június 5.)

 

 

 

4. Cserháti Éva

 Az ​Albatrosz-rejtély (A K.É.Z. esetei 4.)

Vasvári ​Lajos nyugalmazott rendőrnyomozó, az egy éve alapított K.É.Z. Magánnyomozó Iroda tagja Szigligeten tölti a nyári szabadságát, ahol az unokájára vigyáz, és barátnője, Zsuzsa kitartó unszolására belekezd egy krimi írásába. Pontosabban – ihlet híján – másolásába, amihez egy 1989-ben, az Albatrosz-sorozatban megjelent könyvet választ. Először régi kollégája, Admin fog gyanút, amikor Zsuzsa eldicsekszik neki a készülő kézirat első két fejezetével. A K.É.Z. nyomozói úgy döntenek, hogy megleckéztetik a századost, és ehhez egy gyilkosságról szóló korabeli újsághírt csempésznek az általa másolt krimibe. Arra számítanak, hogy a férfi gyanút fog és nyomozni kezd, azzal a feltevéssel dolgozva, hogy a bűnügynek köze van a könyv szerzőjéhez vagy egykori tulajdonosához. Úgy tervezik, hogy hagyják a hamis nyomot követni, majd leleplezik, és jót nevetnek rajta. Arra azonban a legmerészebb álmaikban sem gondolnak, hogy az újságkivágásban szereplő bűnügy hatalmas meglepetéseket tartogat majd mindannyiuk számára.
Az Albatrosz-rejtély okosan megírt, izgalmas krimi, valamint az 1980-as évek magyar kulturális és hatalmi viszonyainak portréja. (Megjelenésének várható időpontja: 2024. június 3.)

5. Ludányi Bettina

 Örökül ​hagyott szavak

Manila Abbott vágya, hogy feldolgozza anyasebét, és végre elengedhesse a fájó múltat. Ezért édesanyja egykori lakóhelyén, Új-Zélandon próbál válaszokra lelni, és közelebb kerülni a nőhöz, akivel a kapcsolata sosem volt felhőtlen. A sziget azonban nem várt titkokat rejt, amelyek a felszínre bukkanva még jobban felforgatják a lány életét.

Valaki a csontvázakat mindenáron a szekrényben akarja tartani, és ezért még Manilát is képes megfenyegetni. Vajon elég bátor lesz, hogy folytassa a nyomozást az anyja múltja után? Hogyan hat az örökölt sors egy ember életére? Valamint milyen változások történhetnek a régi sérülések és traumák feloldásával?

Ludányi Bettina regénye egy romantikával megfűszerezett lélektani dráma, amely a családi titkok és a szülői terhek témáját dolgozza fel. Az emberi psziché rejtelmeiben barangolunk a főhősnővel, közben pedig a saját mélységeinkbe is leláthatunk. (Megjelenésének várható időpontja: 2024. július 15.)

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK MINDENKINEK!

ISMERD MEG HAZÁNK ÍRÓIT ~ Patkó Ágnes

Kérdezz-felelek interjú Patkó Ágnes írónővel 

Fotó: Köő Adrien

Gyere és ismerd meg Ágnest, a Halálos rozé című könyv szerzőjét 

1. Kedves Ágnes, tudnál kicsit mesélni magadról? 

Szekszárdon születtem és nőttem fel, de nagyszüleim révén egy kis faluhoz, Gyulajhoz is kötődöm. Egyetemre már Budapesten jártam, az ELTE Bölcsészkarán végeztem magyar-újgörög szakon, és újságíróként, szerkesztőként kezdtem dolgozni. Az újságírás jelenleg is része az életemnek, szabadúszóként több lapba is írok. Mivel szeretem a változatosságot, sokféle témában kipróbáltam magam. A lényeg mindig az számomra, hogy emberi történeteket mutassak meg, legyen szó lakás- vagy kertriportról vagy interjúkról.

2. Hogyan vette kezdetét az írói pályafutásod? 

Az újságírói pályáról azt gondolhatnánk, hogy kielégíti a szövegalkotás iránti vágyat, de bennem már jó ideje munkált a gondolat, hogy kreatív írásban is kipróbálnám magam. Ez persze hatalmas ugrás, egész más hozzáállást igényel, és a nekem való műfajt is sokáig kerestem. Egyfelől vonzott a lehetőség, hogy többet megmutassak a személyiségemből, másrészt éppen ez volt az, ami kicsit félelmetesnek is tűnt. Végül Cserháti Éva krimiíróműhelyén született meg a Halálos rozé alapötlete, és onnantól nem volt visszaút.

3. Milyen nézőpontok szerint választottál kiadót?

Mivel hiszek a jó minőségű szórakoztató irodalomban, és az első pillanattól én is ilyet szerettem volna írni, fontos volt nekem, hogy olyan kiadót keressek, akik ehhez értenek. Magyarországon még ma is erősen él a szórakoztató és szépirodalom közötti éles elkülönítés, és láttam, hogy vannak olyan kiadók, ahol egy szórakoztató regényt is próbálnak szépirodalmi irányba alakítani. Én viszont azt is pontosan tudom, hogy egy jó krimi vagy egy jó romantikus könyv szerkesztése, kiadása is hatalmas hozzáértést igényel. A General Pressnél éppen ezt láttam, és nagyon örülök, hogy meg is találtam. Nagyon szeretek náluk lenni, a szerkesztőmmel, Szabó Piroskával öröm együtt dolgozni.

4. Tavaly jelent meg az első regényed, a Halálos rozé és hamar népszerű lett az olvasók körében. Mennyi időbe telt megírni? 

A Halálos rozét hosszú ideig írtam, leginkább azért, mert abban sem voltam biztos, hogy meg tudok-e írni egy könyvet. Szép lassan készült, tét nélkül, amikor éppen belefért az életembe, és én lepődtem meg a legjobban, amikor elértem a végéig. A folytatásra már sokkal kevesebb idő is elég volt.

5. A kötet egy sorozat nyitó része, a Szekszárdi vörösé. Hogyan kapcsolódik a te életedhez Szekszárd és a rozé?

Szekszárdi lány vagyok, a város, a szőlő és a bor az életem szerves része volt és marad, bár már régen nem ott élek. A szőlőről és borról anyai nagypapámtól és édesapámtól tanultam, nekem a pince és a szőlősorok világa a gyerekkoromat idézi. És hogy miért éppen rozé? A sorozat minden részében tervezek borral kapcsolatos témát, a rozé technikai választás volt, mivel egy időpontra kellett időzítenem egy elkészült újbort azzal, hogy a pincében még forr egy másik tétel, tehát lehet mustgáz. És persze szeretek rozét inni.

6. Több helyen is ki van emelve, hogy a könyv cosy crime műfajban íródott, de pontosan mit takar ez?

A cozy crime valóban új itthon, eddig csak fordításban jelentek meg a műfaj képviselői, például a Sütis krimik sorozat. Az angolszász országokban viszont kifejezetten népszerű. A lényeg mindig az, hogy az olvasó jól érzi magát, amikor olvassa. Talán barátságos kriminek is fordíthatnánk, fontos összetevő a hangulatteremtés, a kisvárosi környezet, az amatőr, általában női nyomozó. Minden, ami 18-as karikát kapna, a színfalak mögött történik, vagyis egy ilyen krimiben biztosan nem kell gyilkosságok részletes leírásától tartani. Jellemző az is, hogy valamilyen téma kíséri végig a sorozat (mert ezek nagyrészt sorozatok) történeteit, ami a Szekszárdi vörös esetében természetesen a bor.

7. A történet főkaraktere Renáta, aki új helyre költözik és megváltozik az egész élete. Esetleg van olyan pont, amiben hasonlítotok egymásra?  

Gyakori kérdés, hogy én vagyok-e Renáta, és persze részben igen, bár részben a többi szereplő is én vagyok. Közös pontunk a bor és a futás szeretete és a lakberendezés iránt való érdeklődés. És a zenei ízlésünk is eléggé hasonlít.

8. Ha a helyében lennél és belekeverednél egy eseménydús bűnesetbe, te mit tennél: rá bíznád a nyomozást a rendőrökre vagy saját kezedbe vennéd a dolgok megoldását?

Hmm, ezt még senki nem kérdezte! Nagyon érdekes felvetés, remélem, nem lenne szükség ilyen döntésre, mert a rendőrség ügyesebben állna a nyomozáshoz. De egyébként hajlamos vagyok az engem érdeklő témákra elég komolyan ráfókuszálni.

9. Hogy állsz a folytatással? 

Remekül! Ahogy ezeket a válaszokat írom, már minden próbaolvasómtól visszakaptam a kéziratot, és nagyon jó hír, hogy mindenkinek nagyon tetszett. A kommentjeikkel nagyon sokat segítettek, azok alapján kell még javításokat végeznem, és már küldhetem is a szerkesztőmnek. És közben már motoszkál bennem a harmadik rész történetének alapja is.

10. Cserháti Éva, Mészöly Ágnes, Bánhidi Lilla és Baráth Katalin. Ha értesüléseim nem csalnak, ti nagyon jó viszonyt ápoltok egymással. Hogyan indult ez a baráti kapcsolat köztetek?

Én nagyon hiszek a női kapcsolatok energiájában, szerintem a nők elképesztő támogatást tudnak, és legtöbbször akarnak is adni egymásnak. Azt hiszem, aki olvasta a Halálos rozét, sejti, hogy így gondolom. A fellendülésben, amit a mai magyar krimi világában láthatunk, nagy szerepe van a nőknek, és mi tényleg szívesen megyünk együtt rendezvényekre, kérünk és adunk tanácsot egymásnak és pályakezdőknek, támogatjuk egymást. Ez a kapcsolat a közös munkából, eseményekből indult, és azt hiszem, mind azon dolgozunk, hogy még erősebbre fűzzük.

11. Ha már szóba jöttek a krimi írók, akkor el kell árulnom, hogy előző évben Cserháti Évát az első Krimifesztiválról faggattam, viszont nem olyan régen megrendezték a második rendezvényt is. Bátorkodom feltenni a kérdést, te hogyan élted meg az eseményt?  

A Második Magyar Krimifesztivál valami csoda volt! Tavaly egy aláírt könyvszerződéssel voltam jelen, leginkább nézőként, idén viszont Cserháti Évával és Kálai Sándorral együtt hárman szerveztük az eseményt. Elképesztő jól sikerült, szoros, támogató közeg alakul a krimiírók között, és nagyon örültünk a bloggereknek, influenszereknek is, akik eljöttek, tudósítottak, nem is beszélve az olvasókról. Egy ilyen esemény hónapokra feltölti az írókat.

12. Milyen könyveket szoktál olvasni? 

Az olvasás gyerekkorom óta az életem fontos része, én sehova nem megyek könyv nélkül. Ez annyira fontos téma nekem, hogy a közösségi média felületeimen minden hónapban írok egy posztot arról, mit olvastam az előző négy hétben. Nyilván sok krimi van közte, de ezen kívül sok klasszikust és kortárs írót is kifejezetten szeretek. Lehet, hogy egyszerűbb lenne arról írni, mit nem olvasok? Mostanában egyébként nagy kedvencem Margaret Atwood, a krimiírók közül Louise Penny.

13. Mik a jövőbéli terveid írás terén?

Most, hogy heteken belül leadom a Szekszárdi vörös 2. kéziratát, jöhet a harmadik rész, és az az igazság, hogy motoszkál bennem a gondolat, hogy egy másik műfajban is kipróbálhatnám magam.

14. Mit tanácsolnál a kezdő szerzők számára?

Amikor elkezdtem írni a Halálos rozét, szembejött velem Margaret Atwood egy idézete, és ki is írtam magamnak egy cetlire. Ez azóta is ott van az asztalomon: „írás által válsz íróvá, nincs rá más mód”. A kezdő szerzők írjanak! Kísérletezzenek, próbálják ki magukat akár többféle műfajban, találják meg a hangjukat. És keressenek maguknak olyan támogatókat, akik őszinte, de kedves véleményt mondanak, mert soha ne felejtsük el, minden író a lelke egy darabját írja bele a szövegébe!

ISMERD MEG HAZÁNK ÍRÓIT ~ Sárközi Erika * Nilla*

 Kérdezz-felelek Sárközi Erika írónővel

Gyere és ismerd meg Nillát, 

a népszerű bloggert, szerzőt és a Skarlát Kiadó társalapítóját

 

1. Kedves Nilla, tudnál kicsit mesélni magadról, hogy az olvasók egy kicsit jobban is megismerhessenek?

Nilla vagyok, szintén harminc múltam, és ezt a nevet pont akkor választottam magamnak, amikor tiniként beregisztráltam a Merengőre, és az addigi elvétett hébe-hóba írogatásból igazi szenvedély lett. Hosszú évekig bloggerkedtem, főként saját történeteket osztottam meg heti frissítéssel – és pont így ismertem meg Anettet is :)

Két kisfiú anyukája vagyok, Svédországban élek.

2. Hogyan indult az írói pályafutásod?

Rajongó típus vagyok, már tiniként is az voltam, így ez csábított az írásra is. Ahogy fentebb említettem, eleinte csak néha írtam rövidebb történeteket, aztán jött a Meris korszak, akkor már teljesen belelendültem, aztán a bloggeres időszakom… Igazából onnantól érdemes az írói utamról beszélni, hogy 2016-ban jelentkeztem a Könyvmolyképző Kiadó egy írástechnikai tanfolyamára, ami annyira tetszett, hogy többet is elvégeztem belőle. Ennek köszönhetően sok barátra tettem szert, a stílusomat is megtaláltam és rájöttem, hogy imádok ezzel foglalkozni, fejlődni, szövegeket próbálgatni, így mind a mai napig ezt a jelentkezést tartom a legjobb lehetőségnek, amivel élhettem.

3. Milyen volt az írói kurzus, amin részt vettél?

Mindegyik izgalmas volt, tartogatott újdonságot, kihívást, nehézséget. Nem csak vidám pillanatai voltak, sokszor küzdöttem, éreztem azt, hogy a tudásom kevés egy-egy feladat megoldásához, aztán az oktatóval közösen végigvettük ezeket a részeket és kételyeket egyaránt, így pedig bővült a tudásom, kialudtak a kételyek, csak hogy aztán valami más átvegye a helyüket :) Az írás folyamatos tanulás, azóta is, de a kurzus ebben kiemelkedően intenzív volt.

4. Az első regényed 2012-ben jelent meg Három ​akkord az élet címmel. Mit lehet tudni erről a műről? 

Teljesen őszintén azt, hogy nem kellett volna megjelennie. Ez egy magánkiadás, amihez ugyan kaptam segítséget, ami az akkori szintemhez mérten megfelelőnek tűnt, de sajnos nagyon kevés valós, tartalmi tudást jelentett.

Akkoriban valószínűleg csak megjelenést szerettem volna, és nem azt, hogy a munkám remek legyen. Azóta ez teljesen átfordult, és képes vagyok éveket ülni egy-egy regény első változata felett anélkül, hogy hozzákezdenék a fejlesztéséhez, addig hagyom csak érlelődni.

5. Milyen érzés volt számodra, amikor megtudtad, hogy bekerült a novellád a Könyvmolyképző Meghitt ​pillanatok, Ünnepi antológia című gyűjteményébe?

Még ma is emlékszem a napra, szuper meleg nyár volt, és én éppen munkából hazafele tartva olvastam el az emailt: szó szerint azt hittem, kiugrom a bőrömből :)

Pláne mivel a leadási határidőt kicentizve küldtem be a novellát, amit a lakásfelújítás közepén írtam, és időm sem volt izgulni miatta – talán pont ez a technika jött be?

6. Novellát vagy regényt szeretsz jobban írni?

Regényt. Kényelmesebben mozgok abban a terjedelemben, az ötleteim is általában regényötletek, amiket nehezen lehet novellákhoz igazítani, vagy épp fordítva, a novellaötleteim feszegetik a novella határait...

7. Az életedben nagy szerepet játszik Svédország. Mennyire volt hatással rád, illetve az írói munkásságodra? Várhatóak a közeljövőben ott játszódó történetek? 

Remek kérdés! Mióta ide költöztem, Skandinávia az összes történetemben megjelenik valahogy. Ez nem volt tudatos dolog, csak később eszméltem rá, de egyáltalán nem bánom, hiszen ahogy kérdezed is, vajon mekkora hatással volt rám – óriásival.

Van konkrétan egy történetem, ami Svédországban és Magyarországon játszódik, a főszereplője is egy magyar-svéd lány, remélem, hogy egyszer nektek is megmutathatom! :)

8. Nem olyan régen indult el a Monos Anettel közös könyvkiadótok, a Skarlát Könyvkiadó. Kinek a fejéből pattant ki az ötlet, hogy belevágjatok ebbe a kalandba?

Anett válaszát olvasva úgy tűnik, mintha az enyém lenne, de ez a válasz valójában nem ilyen egyenes. Az meglehet, hogy utoljára én mondtam ki, hogy „csináljuk meg!”, de ez már csak a jéghegy csúcsa. Évek alatt többször feljött az ötlet, hogy milyen jó lenne, meg milyen nehéz is, de azért csak érdemes megpróbálni, és pörögtek tovább ezek a beszélgetések, újra meg újra előkerültek, kicsit más kontextusban, de megint ott tartottunk, hogy hát igen, jó lenne…

9. Szerzőként hogyan lehet bekerülni hozzátok?

Ahogy Anett is írta, ha van egy jó kéziratotok a fiókban, küldjétek el nekünk! :)

10. Idén vagy jövőre várható tőled saját megjelenés?

Úgy néz ki, hogy még idén várható tőlem egy New Adult fantasy, az év második felében, hogyha szerencsés lesz a csillagállás...

11. Szoktál hazai szerzőktől olvasni? Ha igen, ki a kedvenc szerződ? 

Nagyon sokat. Szeretem a magyar kortárs irodalmat (mindenfélét), ha tehetem, mindig egy magyar szerzőt választok a külföldi ellenében.

Utolsó kedvenc könyvemet Péterfy-Novák Évától olvastam.

12. Mi a tanácsod a kezdő írók számára? Van valami bevált tipped? 

Összességében azt mondanám, hogy ne féljenek a tanulástól. Az újraírástól. Ha alapjaiban kell átgondolni, ha sehogy sem passzol, ha valamit félbehagynak, ha megint nem jó, ha nem értik, ha nem merik megírni az ötleteiket… Csak csinálják, és lehetőleg, élvezzék is :) Azt a szövegük is meghálálja majd.

 

ISMERD MEG HAZÁNK ÍRÓIT ~ Monos Anett

 Kérdezz-felelek interjú Monos Anett írónővel

Gyere és ismerd meg Monos Anettet, 

szerkesztőt, írót és a Skarlát Kiadó társalapítóját.

1. Kedves Anett, mesélnél kicsit magadról?  

Monos Anett vagyok, 30 éves, olvasás-és írásfüggő. Egy 10 éves kutyus és egy 6 éves cica gazdája. Őrülten hullámzó párkapcsolatban élek immár 7 éve egy gyerekkori barátságból, aztán utálatból lett szerelmemmel. (Igen, ilyen létezik, nem csak a könyvekben :D ) Jelenleg egy logisztikai cégnél dolgozom, mellette párhuzamosan végzem a kiadói teendők rám eső részét.

A hétköznapi rohanásban igyekszem odafigyelni a mentális-és testi egészségemre is, mert szorongós pánikbetegként roppant fontosnak tartom ezt.

2. Mikor kezdtél el komolyabban foglalkozni az írással? 

8 évesen kezdtem el írni, és már akkor is komolyan gondoltam, viszont írástechnikát 10 éve tanulok, kurzusokra 3 éve járok, szerkesztést pedig autodidakta módon szintén évek óta gyakorlom.

3. Nem olyan régen robbant a hír a Skarlát Kiadóról, amelyet Nillával közösen alapítottatok. Honnét jött az ötlet?  

Élesen megmaradt bennem az a pillanat, amikor Nilla rám írt az ötlettel. Éppen a Könyvhétre tartottam a párommal, amikor menet közben a járda közepén érkezett az üzenet: sokat gondolkodtam rajta, és alapítsunk egy kiadót! Ezt utána rengeteg tervezés, átbeszélés követte. Megvizsgáltuk más kiadók piaci stratégiáját, hozzáállását, és összegyűjtöttük azokat a hiányosságokat, amiket mi ki szeretnénk küszöbölni, máshogy csinálni. A hazai írók elkeseredettek, mi pedig segíteni szeretnénk nekik.

4. Kezdő szerzőként hogyan lehet bekerülni hozzátok? 

Mindenkinek szeretettel várjuk a kéziratát a skarlatkiado@gmail.com e-mail címre! :) Ezeket ketten szűrjük. A szerkesztőnk, Koós Patrícia (lektor, szerkesztő, kontrollszerkesztő, fordító és író), és én. Szempontok alapján vizsgáljuk a kéziratokat, és azok szerint döntünk róluk. Minden esetben visszajelzünk a szerzőnek!

5. Milyen zsánerben fogadtok kéziratot? 

Főleg Young adult és New adult korcsoportba tartozó írásokat várunk. Ezeken belül nyitottak vagyunk majdnem mindenre. Küldhetnek hozzánk realistát, romantikusat, fantasyt, krimit, thrillert (és természetesen ezeknek a keverékét is), bármit, nincs megkötés.

6. A Kiadó hírével együtt a legelső regény megjelenésedről is lerántottátok a leplet, amely a Szenvedélyes hadviselés címet kapta. Mit lehet róla tudni? 

Ez egy New adult romantikus/erotikus realista írás, ami Budapest nyolcadik kerületében játszódik főleg. Olyan témákat dolgoz fel, mint az iskolai bántalmazás, a párkapcsolati bántalmazás, a pánikbetegség, útkeresés, megélhetés, gyermek-szülő kapcsolat és megbocsájtás. Ezt egy merész, szókimondó stílusban, két nézőpontból.

7. Mennyi időbe telt megírni Bálint és Adri történetét? A karaktereiket valós személyekről mintáztad?

Ez nehéz kérdés, mert rögös út áll mögötte. A regény legelső változatát 2016-ban írtam meg. 2019-ben elhatároztam, hogy kiadható szintre fogom feltornázni. 2020-ban nekiültem az átírásnak, aztán évekig csak átírtam (volt, hogy egy évben kétszer is), mert nem voltam elégedett az eredménnyel. Kurzusokra is vittem, foglalkoztunk a szerkezettel, a hibákkal, és millió változat után 2023-ban felkerestem Koós Patríciát, hogy nézze át nekem. Megtette, nagyon profin és gyorsan. A kéziratban pedig még mindig kardinális hibák voltak. Leültünk, átbeszéltük, majd még abban az évben átdolgoztam még egyszer. Nem hazudok, nagyon megterhelő volt velük ez a rengeteg átírás, mert a fejemben ezer verzió él, és nehéz elkülöníteni őket, de végül csak sikerült sokadjára is egy maratoni hosszúságú kéziratot kiadni a kezemből. Ezúttal a véglegeset, ami már szerkesztésre érett.

Maga az utolsó verzió megírása 3 hónapot vett igénybe. Gyorsan írok szerencsére.

A karakterekből nagyon sok van belőlem, hiszen mind a két oldalt megtapasztaltam valamilyen szinten. De nem valós személyekről mintáztam őket.

8. Egykötetesre tervezed, vagy egy többrészes könyvsorozat nyitórészének? 

Trilógiának szánom (a fejemben már a folytatás pörög :D ).

9. Mik a jövőbeli terveid? 

A jövőben szeretnék hozzájárulni a Skarlát Kiadó megszilárdításához, és teljes állásban vele foglalkozni. Segíteni akarom a hazai írókat, erősíteni minőségi kiadványokkal a piacot, és egy olyan támogató közösséget felépíteni, amiben mindenki kényelmesen érzi magát.

10. Tudnál esetleg valami jó tanácsot adni a kezdő szerzők számára?

Az írástechnika nem rossz dolog! Sokan idegenkednek tőle (én is nagyon sokáig így voltam), de roppant hasznos, ha elsajátítják a technikákat. Hogyan a legjobb érzelmet kifejezni? Hogyan tarthatják fenn az olvasók figyelmét? Hogyan alkossanak élő karaktereket? Hogyan alkossanak világokat? Ezekben mind segít a technika, ami nem egy merev szabályrendszer. Az írástechnika alakítható, a saját igényeinkre formálható, és ha rutinosan tudja már alkalmazni az író, akkor meg is szeghető. De ehhez előbb ismerni kell.

Továbbá, hogy ne adják fel akkor sem, ha kudarc éri őket. Különösen akkor ne adják fel! Tudom, mennyire könnyen meginog az embernek a magába vetett hite, de a kudarcok az írói út természetes velejárója.

ISMERD MEG HAZÁNK ÍRÓIT ~ Szaszkó Gabriella

 Kérdezz-felelek interjú Szaszkó Gabriella írónővel 

Gyere és ismerd meg Szaszkó Gabriellát, a népszerű Pennington-testvérek sorozat íróját és megannyi siker könyv szerzőjét

1. Kedves Gabriella, tudnál kicsit mesélni magadról? 

Szaszkó Gabriella vagyok, író-műfordító-szerkesztő. Angliában élek már hét éve, pontosabban Stratford-upon-Avonben a férjemmel és a cicánkkal, Kókusszal. A történeteknek élek, imádok olvasni, filmeket-sorozatokat nézni. Összesen tíz könyvem jelent már meg a Maxim kiadónál, és hálás vagyok azért, hogy rengeteg könyvön dolgozhattam szerkesztőként-fordítóként is.

2. Mikor kezdtél komolyabban foglalkozni az írással és melyik volt az a pillanat, amikor eldöntötted, hogy mellette mások munkáit is lefordítod?  

Mondhatni, hogy huszonkét éves koromig nem is mertem arra gondolni, hogy író legyek. Az egyetem végeztével viszont azt éreztem, hogy nem illik hozzám a pszichológus szakma, és innentől tiszta lappal kellett nekiindulnom az életemnek. Csak annyit tudtam, hogy író szeretnék lenni – akkor már biztos voltam benne –, de azt is tudtam, hogy Magyarországon nagyon kevés ember él meg csak az írásból. Olyan munkát szerettem volna emellé, ami kapcsolódik az íráshoz, így először jött a szerkesztés, és utána pedig adta magát a műfordítás, hiszen tizenkét éve külföldön élek, és az angol nyelvvel élek azóta együtt és hatalmas szenvedélyem is. Valahogy a kétnyelvű élet és az írás imádata alkotta meg bennem a műfordítót. Szerencsés voltam, hogy anno hat évvel ezelőtt megkaptam az első lehetőséget arra, hogy fordíthassak is, és azóta ez is a szenvedélyem lett.

3. Honnan merítetted az ihletet a Pennington család történetének megírásához? Mi jelentette a legnagyobb kihívást benne?

Ez mindig nehéz kérdés a Penningtonoknál, ugyanis nagyon rezonálok ezzel a sorozattal, és erre vagyok a legbüszkébb is, hiszen valódi kapaszkodót jelentett nekem ennek a családnak a története a legnehezebb időszakaimban. Az ihlet valószínűleg itt mélyebb, lehetséges, hogy a saját családtörténetem generációkra visszanyúló küzdelmei, de ez sem szó szerinti formában kell érteni. Chris karakterét tizenkét évesen találtam ki, azóta természetesen rengeteget változott. A Penningtonokban a kihívást már azt jelenti, hogy összekapcsoljam az eseményszálakat, mert olyan hatalmas univerzummá nőtte ki magát ez a család. De rettenetesen élvezem, és tényleg a fél lelkem benne van ezekben a könyvekben

4. Már az elejétől tudtad hogyan fognak alakulni az események, vagy hagytad, hogy magával ragadjon a történet?

Én tipikusan olyan író vagyok, aki nem szoktam teljesen előre megtervezni a cselekményt, van általában egy-egy történés, ahová szeretnék eljutni, de hagyom, hogy magával ragadjon a történet, és inkább utólag írok át, utólag formálok. Szeretem, ha engem is meglep a saját sztorim

5. Mennyiben volt másabb megírni a Midlife Crisis-duológiát, vagy a Végtelen című könyveket? 

Minden könyvet teljesen más megírni. Néha azt érzem, hogy szinte minden egyes új regénynél, ahol lefektetem az alapokat, szinte újra kell tanulnom, újra kell alkotnom a saját magam által alkotott szabályokat. Az alapvető műveleteim természetesen ugyanazok (zene, képek), de a hozzáállás mindig más egy-egy regénynél a nézőpontok, a karakterek, a zsáner mássága miatt.

6. Ha választanod kellene a karaktereid közül, hogy ki áll hozzád a legközelebb, akkor kit választanál és miért pont őt?

David Penningtont mondom mindig és mindörökké. Ő az a karakter, aki elindított a könyvkiadás útján, és a legtöbb könyvemnek ő a főszereplője. Van köztünk egy különleges kapocs, sok mindenben hasonlítunk, őt az énem egy részének érzem. Természetesen minden egyes karakter valahonnan belőlem született, tehát a részem, de őt nagyon közelinek érzem.

7. A ​cukorkagyűjtés nem olyan régen került a boltok polcaira. Mennyi időbe telt megírni?

A cukorkagyűjtés olyan szempontból különleges regény, hogy összesen harminc nap alatt írtam meg. A National Novel Writing Month keretében készült még 2015-ben, úgyhogy ennek az első verzióját pontosan egy november alatt írtam meg. De ez nem általános nálam.

8. Esetleg van valami hobbid, amiről szívesen mesélsz másoknak is? 

Szerintem általában az íróknak elég kevés hobbijuk van, mert a hobbira szánt időt az írással-olvasással töltik 😊 De természetesen kiemelten fontos nálam is az olvasás, a film-sorozatnézés, a jóga-futás, de ezek mind fontosak a munkám szempontjából is. Emellett mostanság nagyon sok videót-fotót készítek, ezt is nagyon élvezem, de tényleg nehéz olyan hobbit mondani, ami alig kapcsolódik a munkámhoz.

9. Milyen szempontok szerint választottál kiadót?

Amikor az első könyvem kiadása előtt álltam az elsődleges szempontom az volt, hogy mindenképpen hagyományos kiadási formát szeretnék. Nem akartam fizetni a megjelenésért, nem akartam magánkiadóhoz menni. Ez nekem azért volt kiemelten fontos, mert szerettem volna, ha egy kiadói gárda a munkámat elég jónak minősíti a könyvpiacra. Emellett még rettenetesen kezdő voltam tíz évvel ezelőtt, amikor elkezdtem kiadóhoz küldözgetni a kéziratomat, így mondhatni, hogy először vakon küldözgettem, aztán viszont elkezdtem figyelni, hogy melyik kiadó fogad az enyémhez hasonló kéziratokat, így esett a választás a Maxim kiadóra, ugyanis náluk akkor jelentek már meg hasonló zsánerű könyvek. De mondhatjuk, hogy nem én választottam kiadót, hanem a kiadó választott engem. Elsőkönyveseknél szerintem főleg ez a helyzet 😊

10. Hogy kezeled a negatív kritikát? 

Tanulom, hogyan kell kezelni a negatív kritikát. Sajnos nem mondhatom azt, hogy már megvilágosult szerzőként minden egyes alkalommal jól kezelem őket, főleg a rosszabb napjaimon rosszul tudnak érinteni. De rengeteget tanultam az elmúlt években arról, hogy úgysem tudok mindenkinek megfelelni, és hogy sokszor az olvasói szempontok nem egyeznek azzal, ami nálam például írói célkitűzés. Például sok olyan kritikát kapok, hogy nem szimpatikusak a karaktereim, ami mondhatni nekem nem is írói célom és olvasóként sem ezt keresem az olvasásaim során. Nálam a reális az elsődleges szempont írásban, olvasásban egyaránt. Szóval folyamatosan tanulok, de igazából minél több értékelést kapok annál kevésbé veszem fel a negatív kritikát, annál jobban le tudom választani magamat róluk. Szerintem ez egy tanulási folyamat, amin minden írónak keresztül kell mennie.

11. Van olyan hazai szerző, akitől szívesen olvasol és másoknak is ajánlanád a regényeit?

Moskát Anita az, akire a lehető legjobban felnézek a magyar irodalmi világban. Elképesztőnek találom a közösségi média jelenlétét és írásait egyaránt. Őszinte, elgondolkodtató, bravúros szerző, szerintem mindenkinek kellene olvasnia tőle. Emellett Papp Dóra könyveit is nagy szeretettel ajánlom. Nálam nagyon fontos, hogy egy szerző benne legyen a saját könyveiben, ez adja az alkotás szívét, és náluk ez kiemelten igaz.

12. Átlagosan mennyi időbe telik, amíg befejezel egy könyvet?

 

Általában erre a kérdésre egy év/egy könyvet szoktam válaszolni. Sajnos már nem írok annyit, mint régebben, mert rengeteg időt elvesz az, hogy bizonyos régi kéziratokat itt vagy ott foltozzak meg vagy készítsek elő kiadásra. Ezzel próbálok megbékélni, de igyekszem az egy év egy könyv tempóhoz ragaszkodni.

 

13. Mik a jövőbeli tervek? Van kilátásban új megjelenés? 

Most a legnagyobb kihívás, hogy szeretnék az angolul írásra fókuszálni, erre szeretnék a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni. Az új megjelenésről pedig egyelőre annyit, hogy úgy tűnik, hogy a Glens Falls sorozat befejező része lesz a következő könyv, de erről majd beszámolok, hogyha pontosabb részleteket fogok tudni!

14. Van valami bevált tanácsod a kezdő szerzők számára?

A legalapvetőbb javaslatom az szokott lenni, hogy írjanak és olvassanak sokat. Ehhez a pályához rettenetes kitartás szükséges, mondhatni egy életforma, ha az ember erre akarja adni a fejét. Türelem kell hozzá, önérvényesítési készség és a folyamatos lehetőségek keresése. Tehát azt szoktam javasolni, hogy olvasás, írás és tanulás, ha lehetséges egy pár írótanfolyam, hogy az alapokkal mindenképpen tisztában legyenek.

Álomgyári megjelenésekre várva 2024. (1.)

    Összegyűjtöttem azokat a könyveket, amelyeknek nagyon várom a megjelenését.

 

1. Anne L. Green

 Az ​ír farkas (Smaragd-sziget 1.)

Erik ​McGregornak a cellájában ülve már egy csepp hite sem maradt. A maffia fenekestől felforgatta nyugodtnak hitt életét. Csapdába csalták. Egy olyan gyógyszert kellett engedélyeznie, amely veszélyes emberek kezébe kerülve gyilkos fegyverré válhat. Erik utolsó leheletéig ellenállt a nyomásnak, ám a sötétség végül lépésről lépésre beszivárgott a lelkébe, áttörve a biztonságot nyújtó falakat, mígnem végleg elnyelte őt.

A remény váratlan vendégként érkezik a börtönbe, elszánt tekintettel, divatos tűsarkúban. Nicole-nak hívják, és ügyvéd. Látszólag önzetlen segítséget kínál, de a férfi kételyeit nem képes eloszlatni. Vajon a nőt valóban tiszta szándék vezérli, vagy ő is csak egy újabb árny, aki még lejjebb taszítja majd a mélybe? Bármi is legyen az igazság, McGregornak nem maradt más választása, mint elfogadni az ajánlatot, amely a szabadságot jelentheti számára.

A Smaragd-sziget-sorozat Írország festői tájaira kalauzol, és Anne L. Green ezúttal nemcsak a szereplői, de az olvasói világát is kiforgatja a négy sarkából. Titkok, izgalmak és feszültség rejtőzik minden oldalon.

2. Ludányi Bettina

 Teremtett ​látszat 

 „Tudom, ​hogy nem cselekedtünk helyesen. Egyikünk sem.”

Az Olivia Ellis által megálmodott Visszatérés Podcast lehetőséget ad a nőknek a traumafeldolgozásra és a lelki újjászületésre. Vannak, akik név nélkül, eltorzított hanggal vállalják történetüket és mondják ki végre hangosan, min mentek keresztül. De mi van akkor, ha valaki mégis ráismer az egyik történet mögött megbúvó nőre? Valaki, aki a traumát okozta…

Egy éjszaka Oliviát megtámadják. Az ügyet Nathaniel Holden kapja, aki hamar rájön: a nyomok egyáltalán nem olyan egyértelműek, mint amilyennek tűnnek. Vajon melyik podcastinterjú fog elvezetni a valódi tetteshez? Ki fog elmerülni a teremtett látszatban, és ki fogja elsőként leleplezni az illúziót: az olvasók vagy a nyomozó?Ludányi Bettina ismét egy csavaros, lélektani elemekben gazdag történetet tár az olvasóközönség elé. A társadalmi kritikával megfűszerezett pszichológiai regény emberi sorsok és traumák mélységeibe vezet. A manipuláció hálójába keveredve rájöhetünk, hogy tulajdonképpen a való élet is álarcok és játszmák összessége.

 3. Marilyn Miller

 Az ​árnyék (Az alvilág vezérei 3.)

Az ​árnyékod vagyok, és egy napon eljövök érted…

Ismerős az érzés, amikor nem tudod lemosni a kezedről a rászáradt festéket? Nos, megsúgom: hasonló a vér is…

Hosszú évekig éltem hazugságban. A családomat lemészárolták. A hóhér aztán magával ragadott, és saját lányaként nevelt fel. Szerettem és tiszteltem őt. Viszont azon a napon, amikor meg kellett volna torolni a tetteit, gyengének bizonyultam. Rájöttem, hogy a világ, amibe születtem és amiben eddig éltem, soha nem lesz az otthonom.

Magam mögött akartam hagyni azt a két lányt, aki igazából sehova nem tartozott. Végül megtettem azt, ami keveseknek sikerül: megváltottam a szabadságomat a maffiától. Hétköznapi nőként éltem az életemet egészen addig, amíg az árnyék, aki mindvégig mögöttem loholt, rám nem talált. Maga volt a gonoszság, a fékezhetetlen harag, ami a pusztítás mellett egy dolgot követelt… engem.

Marilyn Miller, a népszerű sikerszerző Az alvilág vezérei-sorozatának következő részében már nem a maffia az úr, de mégis az élet a tét. Egy kegyetlen és titokzatos férfi, és egy önmaga elől menekülő nő szenvedélyes harca érzések és vágyak ellen. Vajon az egymás iránt érzett vonzalmuk van olyan erős, hogy felszínre hozza az igazságot? Az igazságot, ami egy új élet alapköve lehet?

4. Zubor Rozi

 A ​kulcs 

„Szia, Szivi, mikor menjek hozzád legközelebb? Csók, Zsolt”
Beáta nem hisz a szemének, amikor a pár nappal korábban váratlanul elhunyt édesanyja,
Szilvia telefonjában ilyen és ehhez hasonló üzeneteket talál. Ezenfelül Szilvi táskája egy
különös kulcsot rejt, amelyen szintén az ismeretlen férfi neve köszön vissza.

„Ha megtalálod ezt a kulcsot, mielőbb add oda Kalosa Zsoltnak.” – olvasható a kulcstartón.
A család élete fenekestül felfordul, miközben a nyomozás során egyre több mindenre derül
fény az anyuka boldognak vélt életével kapcsolatban. Ez pedig nagy változásokat indít el a lányban, akinek életútja kísértetiesen hasonlít anyjáéra.

Tényleg ő sem vágyik másra az anyaságon kívül? És vajon miért vezet titokban naplót az éj
leple alatt?

Zubor Rozi háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek
könyvsorozat társszerzője. Megható és elgondolkodtató első regénye egy érzelmi utazásra invitál önmagunkba.

5.  B. J. Alexandra

 Kelet ​madara, nyugat virága 

 

A ​Zavargások Ideje.

Így emlékeznek az emberek azokra az időkre, amikor ismeretlen eredetű természeti katasztrófák és a semmiből előtűnő mutáns állatok – a máslények – pusztítottak a világban. Azonban amikor minden veszni látszott, megjelentek a különleges képességekkel rendelkező Áldottak, és visszaállították a rendet a káoszban. Legalábbis egy időre…

A világ békéjéért most Áldottakból és hétköznapi emberekből álló katonai szervezetek, a Kirendeltségek felelnek. Feladatuk a máslények féken tartása és az újabb természeti katasztrófák megelőzése.

Theodore Bloom az amerikai Déli Kirendeltséghez kíván csatlakozni. A külvilág számára ő csupán egyike a számtalan nagyravágyó fiatalnak, akik pénz, hírnév és dicsőség reményében akarnak katonának szegődni. A fiúnak azonban ezeken túlmutató ambíciói vannak.

Theo katona, kém és sakkbábu egy személyben. De vajon ki irányíthatja őt, és kivel áll szemben? Helyt tud állni a veszélyes bevetéseken, miközben titokzatos munkaadójának nyomoz, és mindennek tetejében a Déli Kirendeltséget vezető Lounsbury és Japán legnagyobb vallási felekezetét irányító Kaminari család eljegyzési drámájába is belekeveredik?

B. J. Alexandra fantasyregénye egy olyan világba kalauzol el minket, ahol a rejtély és a hatalom az úr. Az izgalmas és fordulatokkal teli történet mindenkit magával ragad.

Véleményem Patkó Ágnes 'Halálos ​rozé' (Szekszárdi vörös 1.) című könyvéről

 Patkó Ágnes

 Halálos ​rozé (Szekszárdi vörös 1.) 

Renáta a nyüzsgő Budapestről egy nyugodtabb élet reményében költözik Szekszárdra. Egy szokatlanul meleg, októberi napon veszi birtokba a buja kertben megbúvó új házát, és lelkesen veti bele magát a lakberendezésbe, a kertészkedésbe, illetve a várossal meg a lakóival való ismerkedésbe.
A rangos Rozémustrán összebarátkozik a legjobb rozénak járó díjat elnyerő borásszal is, ám amikor másnap reggel pincelátogatásra érkezik hozzá, holtan találja a férfit. A rendőrség szerint egyértelműen baleset történt: a borász óvatlan volt, ezért mustgázmérgezést kapott.

Renáta azonban biztos benne, hogy a férfi gyilkosság áldozata lett, ezért maga áll neki kinyomozni, ki lehetett a tettes.

 

 

 

Patkó Ágnes könyvére a tavalyi évben figyeltem fel, egy másik, szintén népszerű hazai krimi írónő jóvoltából. Ha értesülésem nem csal, akkor ez az első megjelent regénye és a General Press Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Engem legelőször a gyönyörű borítója fogott meg, mert irtóra tetszik a színvilága meg az összképe. Szerintem nagyon jó ötlet volt, hogy a rózsaszínt választotta hozzá az írónő, pláne, hogy mellé még társul egy eléggé megkapó cím, a fülszövegről nem is beszélve. Ebben a bejegyzésben összeszedtem minden gondolatomat a Halálos rozé című könyvről. 

 

Figyelem!

Cselekményleírást tartalmazhat!

 

,,Miss Marple igazsága itt is érvényes: egy kicsi településen is előfordul minden." 

 

Tartalom...

A fülszöveg nagyon jól leírja a kötet tartalmát. Karai Renáta a nyüzsgő Budapesti mindennapokat feladva, Szekszárdra költözik, hogy belevesse magát a nyugodt, csendes, vidéki létbe. A ház körüli munkák közben ismerkedik meg egy vele egyidős fiatal nővel, akivel hamar összebarátkoznak. Ildinek köszönhetően Renáta egyre több embert ismer meg maga körül és hamar rá kell döbbennie, hogy egy vidéki kisvároskában sem minden olyan rózsás, mint elsőre gondolta. 

A véleményem a könyvről 

 

A Halálos rozé egy könnyed, csajos olvasmány, nem túl hosszú, nem nagy terjedelmű, lassan haladó, kevés karakterrel dolgozó, kissé kiszámítható, de mégis van benne valami, amitől képtelen voltam letenni olvasás közben. A hangulata magával ragadó, számomra nagyon kellemesnek érződött. Gyorsan haladtam vele a nyelvezete miatt, remekül nyomon követhető a cselekmény, dinamikusan halad, nem csapongó, nem túlírt, nem túl bonyolított és nem egy szokványos krimi, bár nekem akadt benne olyan dolog, amivel annyira nem értettem egyet, de lentebb ki is fejtem, hogy mi volt ez. 

Renáta egy okos, tanult, független fiatal nő, aki önkéntelenül olyan kalandba keveredett bele, amire még álmában sem gondolt. Tipikus karakter, akit az olvasók egyik része biztosan imádni fog, míg a másik része tuti idegesítőnek fogja találni a maga kotnyelessége miatt. Én nagyon vegyes véleménnyel vélekedek róla, és még mindig nem tudom eldönteni, hogy kedveljem-e, vagy szimplán idegesítőnek tartsam. Lehet, a folytatásban még közelebb kerül hozzám és akkor már könnyebben eltudom majd dönteni, melyik oldal a nyerő.

Ő az a szereplő, aki úgy csöppen bele egy gyilkossági ügybe, mint ahogyan Agatha Christie regényeiben Miss Marple. Látjuk az előzmény eseményét, majd megtörténik maga a gyilkosság és onnantól neki kell kiderítenie mi is történt pontosan. Nekem picit furcsának érződött, hogy ilyen hamar lezárták a rendőrök a nyomozást, pedig eléggé egyértelmű volt még laikus szemmel is, hogy valami nem stimmel az egésszel. Jó, részben érthető, ha nem akartak vele foglalkozni, de még csak fel sem merült bennük az, hogy jobban utána nézzenek a dolgoknak és ez nekem kissé zavarónak érződött. Én őszintén jobban örültem volna annak, ha Renáta az egyik rendőrrel nyomozta volna ki, nem pedig a saját szakállára akciózott volna. Hozzá kell tennem, van egy olyan érzésem, hogy a folytatásban még szerelmi szálat fog képezni az egyik férfi, mert a vége sokat sejtető volt.

A gyanúsítottak: imádtam benne, ahogyan a szerző mindenkit megpróbált lehetséges bűnbaknak felmutatni, mivel ezzel is összeakarta kuszálni a szálakat, nehogy túlságosan könnyen rájöhessen az ember ki is a valódi tettes. Mindenki gyanús volt, mégis a gyakorlott krimi fanatikusoknak már az elejétől kezdve összeáll a kép és kiderül minden. 

Szintén élvezhetőek voltak azok a részek, amikor Renáta kertészkedett, vagy amikor mélyebben belevetette magát az ügy felgöngyölítésébe. A nyomozás kellően izgalmasnak tűnt így a csendesebb, nyugisabb részek jól összhangba kerültek az izgalmasabb, eseménydúsabb cselekményekkel. Én több izgalmat is elbírtam volna benne, de tetszett, hogy nem lett túlbonyolítva az egész. 

A karakterek kidolgozottak voltak, komoly háttér sztorikkal. Ildi picit soknak tűnt, remélem belőle egy hangyányit kevesebbet kapunk a folytatásban és jobban előtérbe kerül a barátságuk alakulása, mert nekem ez így nagyon gyorsnak érződött. 

El kell ismernem, olvasás közben többször is megfordult a fejemben, hogy mennyire szívesen megkóstolnám  azokat a borokat, amikről szó esett a regényben. Például József díjnyertes borát, vagy azokat, amelyek még indultak a bormustrán. Szívesen kibontottam volna egy jó kis rozét és kicsit bánom is, amiért nem így tettem, mert úgy még hangulatosabb lett volna az összkép. 

Összességében az a véleményem, hogy Patkó Ágnes nagyon jól ír, szimpatikus az írói stílusa. Nagyon remélem, hamarosan még több munkájához lesz szerencsém, mert sok potenciális lehetőség van a folytatást nézve. Több olyan szál is elindult a végén, amelyek folytatására kíváncsian várok.

Amit a folytatástól remélek..

~ még izgalmasabb bűncselekmény és nyomozás

~ ugyanilyen szimpatikus karakterek

~ Ildi és Renáta szerelmi életének bővebb kibogozása. Előbbinél érezhető az illető kiléte, míg utóbbinál csak sejthető, bár addig még sok víz lefolyik a Dunán és bármi megtörténhet.

2024 első rendelése ~ január

Tavaly megfogadtam, hogy ha tehetem, akkor havonta egyszer biztos rendelek pár olyan krimi vagy romantikus regényt, amely megtetszik nekem. Januárban ezekre a nagyszerű könyvekre esett a választásom. 

1. Lucinda Riley

 Bűntény ​az internátusban

Egy norfolki magániskolában Charlie Cavendish végzős diák váratlan halála borzolja a kedélyeket: a gimnázium igazgatója pedig mindent megtesz, hogy véletlen balesetnek állítsa be az eseményeket. A helyszínre érkezik Jazz Hunter, a környéken új életet kezdő nyomozónő. Bár feltett szándéka, hogy otthagyja a rendőri pályát, egykori főnöke kérésére mégis elvállalja az ügyet. Ahogy társával, Alistair Miles őrmesterrel egyre mélyebbre ásnak a bentlakásos iskola ügyeiben, Charlie személyiségét megismerve rá kell jönniük, hogy a kisebb diákokat bántalmazó, arrogáns fiú halálát sokan kívánhatták.
Az események újabb, váratlan fordulatot vesznek, és lassan fény derül az iskola történetének sötét titkára is. Jazz eddigi pályafutásának legizgalmasabb nyomozásában találja magát, miközben szembe kell néznie a saját múltjából visszatérő árnyakkal is…

A hét nővér-sorozat sikerszerzője ezúttal a klasszikus krimi területére vezeti az olvasóit.

2.  R. F. Kuang

 Sárga

Két ​írónő, June Hayward és Athena Liu sorsa két sikertörténet lehetett volna: ugyanakkor jártak a Yale-re, és ugyanabban az évben jelent meg mindkettejük első könyve. De míg Athena sikere műfajokon át ívelt, addig June műve az utánnyomásig sem jutott el. June utólag úgy véli, hogy manapság senkit nem érdekelnek a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek.

Amikor June szemtanúja lesz Athena furcsa balesetben bekövetkezett halálának, ösztönösen cselekszik: ellopja barátnője frissen befejezett és nagy titokban tartott kéziratát, egy merész, kísérletező stílusban megírt regényt kínai munkások elfeledett történeteiről, akik az első világháborúban a britek és franciák oldalán szolgáltak.

Mert hát mi rossz történhet, ha June átszerkeszti Athena regényét, és saját alkotásaként küldi el az ügynökének? Mi rossz történhet, ha hagyja, hogy kiadója újrapozicionálja az írói pályáját a Juniper Song álnévvel és olyan szerzői fotókkal, amelyekbe akár még bele is láthatóak nem létező ázsiai gyökerei? Hát nem érdemli meg ez a történet, hogy elmeséljék, bárki is legyen a mesélője? June legalábbis így gondolja, és a New York Times bestsellerlistája, valamint az ezzel járó anyagi siker hamarosan alá is támasztja ebben.

A lopott státusz azonban hamar veszélybe kerül. És miközben June a titkait védelmezi, felfedezi, hogy meddig hajlandó elmenni mindazért, amiért állítólag vért verejtékezve megdolgozott.

A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett R. F. Kuang legújabb regénye időszerű és tűéles képet nyújt a modern könyvkiadás kellemetlen oldaláról. A Sárga a megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált, ismételten jelezve, hogy szerzője a kortárs irodalom egyik legerősebb hangja.

3.  Csabai Márk

 Közelebb, ​mint gondolnád

Mindenkinek ​van titka, mindenki rejteget valamit a múltjából.

Zsugovzsky Brúnó író a korábban az országot megrázó tragikus eseménysorozatból merít ihletet új könyvéhez. Akkoriban több fiatal nő is nyomtalanul eltűnt. Az esetek olyan váratlanul fejeződtek be, ahogyan kezdődtek. Amíg a megrázó témájú új regényét írja, a saját múltját is szeretné felderíteni.

Az utolsó eltűnt nő testvére, Alexandra évekkel a családi tragédia után próbál teljes életet élni és támogatni az édesanyját, aki teljesen összetört idősebbik lánya eltűnésétől. A gyászt a boldogság váltja a lány életében, miután megismerkedik Brúnóval, ekkor még nem is sejtve, hogy nemcsak férfi szívéhez kerül veszélyesen közel, hanem az eltűntek megválaszolatlan rejtélyéhez is. Minél többet kutat és kérdez, annál nagyobb a gyanúja, hogy újdonsült párjának köze lehet a nők és ezzel nővére eltűnéséhez is.

Titkok lepleződnek le, álarcok törnek szét, és a románc egy hajszává alakul, ahol a szerelem elől kell menekülni az életben maradásért. A kérdés csupán az, ki menekül valójában?

Csabai Márk, a gyorsan kultuszkönyvekké vált Határtalanok és a Nem mondhatsz nemet szerzője egy izgalmas thrillerrel tér vissza az olvasókhoz. A tőle megszokott stílus marad, azonban a téma vérfagyasztóbb, mint valaha.

 4. K. M. Holmes

 Izlandi ​vakrandi

"Garantált, ​hogy az írónő könyveit olvasva unatkozni nem fogunk.” – Egy anonim könyvfüggő olvasmányai

Apró csodák kavalkádja

Nia barátnői társaságában és Izland lélegzetelállító, zord tájai csendjében lel újra önmagára. Ezzel végleg sikerül lezárnia a Magyarországon hagyott múltját. A fekete homok, a vízesések, a gleccserlagúnák látványa éppannyira rabul ejtik a szívét, mint egy helybéli férfival való első találkozása.

Tristan jóképű, sikeres zenész. Fanyar humorával és túlzott magabiztosságával valótlanul tökéletesnek tűnik, ezért Nia kételkedni kezd a véletlen erejében. Barátnői ugyanis hetek óta hitegetik, hogy összehoznak neki egy vakrandit.

A szívtiprót teljesen letaglózza, amikor Nia egyszerűen faképnél hagyja őt. Azonban úgy rendezi, hogy a híres Crystal Cave jégbarlang látogatásakor újra találkozzanak. És ott, a türkizszínű hegy belsejében, a vastag jégpáncél alatt mégis felizzik köztük a levegő. A közös felfedezés során nemcsak a természet szépségei hatnak az érzékeikre, hanem egy szenvedélyes kaland is kezdetét veszi…

Vajon a ki nem mondott gondolatok és az elharapott szavak mögött ott rejlik a szerelem?

A rendkívül sikeres Tiéd a főszerep-sorozat szerzője, K. M. Holmes regénye úgy rabolja el a szívünket, mint Niáét az izlandi táj szépsége és Tristan lenyűgöző mosolya.

 5. Jud Meyrin

 A ​kastély réme (Felföldi rejtélyek 3.)

Egy gyönyörű kastély, ami titkokat, szenvedélyt és halált rejt

Francesca Blair krimiíró, akit letaglózott egy személyes tragédia. Képtelen visszatalálni a korábbi életébe, képtelen írni, pedig mindig is így birkózott meg a körülötte történtekkel: belefoglalta egy regénybe.
Amikor a tudomására jut, hogy a gróf halott húgának szellemét látták a közeli Glamisi kastélyban, úgy érzi, ez az a sztori, amivel kilábalhatna az írói válságból. Csak ki kell derítenie, mi lapul a kísértethistória mögött.
Mert kísértetek nincsenek.
Vagy talán mégis?
És vajon igaz, amit az emberek beszélnek, hogy a gróf húgát a saját férje ölte meg?
Francesca Glamisbe megy, ahol azonnal elbűvöli a megrendítő múltú, karizmatikus férfi. De Blake Lorimer tényleg ártatlan, vagy ő a kastély réme?

Szívszorító történet veszteségről, bűnről és a mindent elemésztő szerelemről

Véleményem V. Kiss Orsolya "Minden ​félresikerült randi'' című könyvéről

 V. Kiss Orsolya

 Minden ​félresikerült randi 

 

Linda, ​a fiatal New York-i fodrászlány szerelmes a főnökébe, Carlba. Carl is szerelmes Lindába.

Aztán Linda egyik nap találkozik a gyerekeivel, akik a vágyott jövőből érkeztek, és azt kérik, találja meg apjukat – hogy ők megszülethessenek. Linda meglepődik, de azt hiszi, minden rendben. Hisz neki ott van Carl.
Ám a férfi visszakozik: nem áll készen az apaszerepre. Linda kétségbe esik. Szerencsére modern felfogású nagymamája, Helen támogatja, és szókimondó húga, Violet is a segítségére siet, és bevezeti az online társkeresésbe. Így Linda újra randizik, holott még nem heverte ki a Carllal való szakítását. Újabb és újabb férfiakkal találkozik, miközben jó modorra tanítja rendetlenkedő gyerekeit – ezek biztosan az ő gyerekei, így el fogja őket kapatni a jövőben? –, és még munkát is keres.
Ahogy Linda megismeri a gyerekeit, Emilyt és Benjamint, egyre jobban ragaszkodik hozzájuk. Már nem is annyira fontos, hogy apát találjon nekik. Rádöbben, mennyire jól érzik magukat hármasban. És épp ekkor lép színre John, majd Marco, ráadásul Carl is újra jelentkezik. Csaknem visszatér hozzá?

 

Már régóta felfigyeltem V. Kiss Orsolya munkásságára, de ez az első műve, amit elolvastam tőle. El kell ismernem, egy picit szégyellem is magam emiatt, viszont mentségemre legyen szó, ennek a regénynek a cselekménye teljesen felkeltette a figyelmemet. Véleményem szerint sokan fogják szeretni a Minden félresikerült randi című könyvet, mert ez egy könnyed romantikus kötet, amely remek kikapcsolódást nyújt az olvasó számára. Ebben a bejegyzésemben összeszedtem azon gondolataimat, miért is tetszett nekem annyira. 

 

 Figyelem!

 Cselekményleírást tartalmazhat!

 

,,Linda felkapta húga mobilját a konyhapultról, és elolvasta a bejegyzést:,,Az élet elrohan melletted, és amikor egy nap megállásra kényszerülsz, szembe kell nézned azzal, hogy a vágyaid nem teljesültek."

 

Tartalom...

 A fülszövegből kiderül, hogy a regény Lindáról, a fiatal fodrászlányról szól, kinek szerelmi kapcsolata van a főnökével. Bármennyire is szépnek tűnik az élete, valami mégis hiányzik belőle. Egyik nap még minden csodálatos, aztán történik valami és az egész élete a feje tetejére áll, és még Linda sem gondolná mekkora kalandba keveredik a húgával, a nagymamájukkal és megannyi érdekes karakterrel együtt.

A borító...

 A figyelemfelkeltő, gyönyörű borító volt az első, ami teljesen megfogott és felkeltette a figyelmemet. Annyi potenciális lehetőséget sugallt nekem, így még kíváncsibb lettem, vajon a cselekmény is olyan jó, mint maga a borító.

 

Véleményem a könyvről...

 Mint említettem, nekem ez az első az írónőtől, előtte csak bejegyzéseket, szösszeneteket olvastam a már megjelent könyveiből, ezért úgy éreztem, hogy ideje lenne ezen változtatni. Kellemes meglepetés volt, hogy lehetőségem nyílt beszerezni, és ezért nagyon hálás vagyok, mert imádom a könnyed romantikus történeteket. Őszintén, én nem tudnám mit csinálnék, ha hirtelen két kisgyerek toppanna elém a semmiből azt állítva, hogy ők a jövőbeli gyermekeim és azért jöttek, mert segíteni szeretnének megtalálni nekem az édesapjukat. Tuti ott kapnék szívrohamot, de tetszett, ahogyan Linda kezelte a helyzetet.

Linda egy nagyon szimpatikus, szerethető karakternek tűnt a maga fiatal bájosságával, illetve azzal, ahogy a családjához viszonyult. Érdekes volt, ahogy kezelte a munkahelyi konfliktusát, a családi problémákat, miközben a saját szerelmi életével is hadilábon állt. Ezek között lavírozva, rá kellett döbbennie, hogy az élete mégsem olyan tökéletes, mint ahogyan azt hitte. Jócskán érezhető volt benne a helyes útkeresés és mindettől egy tipikus chick lit regényt kap az olvasó. Linda képes megragadni a figyelmet a kissé vicces esetlenségével. A humor terén, nekem a nagymama vitte az első helyett, mert ő nagyon kellett bele, hiszen neki köszönhetően veszi kezdetét úgy igazán a cselekmény. Nekem egyértelműen a második kedvencem lett, mert az első helyet az unokája kapta meg.  

Olvasás közben egész végig azon gondolkodtam, vajon felbukkan-e az édesanyjuk. Örültem, hogy csak említés szintjén kapott szerepet, mégis egy picit hiányérzet maradt bennem őt illetően, mert érezhető volt a betűkön keresztül, hogy a múltbéli trauma, amit okozott, az kihatással volt a lányai későbbi életére és kapcsolataira is. Egész végig azon töprengtem, vajon tényleg sikerül nekik elkerülni, hogy olyanná váljanak, mint amilyen ő volt. Linda bizonygatása az elején nem volt valami meggyőző, pláne úgy, hogy egyre katasztrofálisabbá vált a kapcsolata a főnökével, mégis az anyai érzései minden kétségemet felülírta.

Bármennyire is lassan haladtak az események, ettől eltekintve bővelkedett olyan eseményekben, amiktől képtelen voltam letenni a kötetet. A szerethető gyerekek felbukkanása sokat lendített minden tekintetben a végkifejlet alakulásában, és annyira drukkoltam nekik, hogy segítsenek az édesanyjuknak, mert szegény Lindának nagyon is kellett a támogatás.

 

Ami tetszett benne...

~ Az érzelmek remekül átjöttek

~ A karakterek élethűek voltak, hétköznapi problémákkal, konfliktusokkal és annyira izgultam, hogy mi lesz a gyerekekkel

~ Eseménydús és élvezetes volt

Ami űrt hagyott bennem...

~ Örültem volna egy epilógusnak, bár belegondolva, így is tökéletes lezárást kapott a könyv. Remélem, hogy azért egy-egy novella erejéig még találkozhatok Lindával és a többi karakterrel.

Kinek ajánlom ~~> 

Annak ajánlom, aki szereti a lassan épülő, nem túl rózsaszín, romantikus regényeket.

Az írónő szerzői oldala ~~> Orsolya V. Kiss

 

Véleményem Kate Quinn ''Alice ​hálózata'' című könyvéről *--*

 Kate Quinn

 Alice ​hálózata

 

A ​második világháborút követő felfordulás idején egy amerikai egyetemista lány, Charlie St. Clair teherbe esik hajadonként, és közel jár ahhoz, hogy jómódú családja kitagadja őt. Ráadásul kétségbeesetten kapaszkodik a reménybe, hogy hőn szeretett unokatestvére, Rose, aki a háború alatt eltűnt Franciaország nácik megszállta részén, talán még él. Így amikor a szülei Európába küldik, Charlie Londonba szökik, eltökélve, hogy kideríti, mi történt az unokatestvérével. Ehhez Eve Gardinertől remél segítséget, aki egy iszákos, láncdohányos és rendkívül ellenszenves nő. Neki is van egy titka: egy női kémhálózat ügynöke volt, az Alice-hálózaté. Eve lelepleződött, és meg kellett tapasztalnia a háború legkegyetlenebb oldalát. Először nem akar Charlienak segíteni, ám a fiatal lány egy férfi nevét említi, akit Eve egykor szeretett, és aki gyanúja szerint elárulta a németeknek. Vajon él még a férfi, és más asszonyok végzete is az ő lelkén szárad? Eve elhatározza, hogy kideríti a férfiról az igazat, ezért segítséget ajánl Charlie-nak. Így ketten vágnak neki Franciaországnak: Eve, hogy kiegyenlítse a számlát, Charlie pedig, hogy végre békére leljen.

*--*--*

Már régóta szemeztem Kate Quinn művével, mert nagyon figyelemfelkeltő és gyönyörű a borítója, illetve a fülszövege. Imádom az olyan regényeket, amelyek kapcsolódnak valamelyik világháborúhoz, mert szerintem kifejezetten érdekes és bőséges témát tudnak biztosítani, amolyan kimeríthetetlen, kiaknázhatatlan lehetőséget. A regény több, mint ötszáz oldal, és ebben a bejegyzésemben kicsit bővebben is kifejtem a véleményemet róla. Ígérem, annyira nem spoilerezem el *--*

Figyelem!

Cselekményleírást tartalmaz!

 

 

,,Az első ember, akivel Angliában találkoztam, hallucináció volt."

 

Tartalom...

 

A fülszöveg roppantul jól leírja az egész olvasmány cselekményét és tartalmát, de mégsem teljesen.  Az olvasó váltott idősíkokon keresztül megismerheti a nők helyzetét, mivel két szálon és idősíkon futnak végig az események. Kibontakozik a múlt (1915) és a jelen (1947)  fájdalmas, kissé felkavaró pillanatai, miközben megismerhetjük az Alice hálózatot.

 

 

Véleményem a könyvről... 

 

Előre is elnézést kérek, ha kissé csapongó lesz a véleményem az olvasmányról, mert ezernyi gondolat cikázik bennem, amiket nehéz összeszedetten megfogalmazni. Több héttel ezelőtt olvastam el a könyvet, de még mindig a hatása alatt vagyok, mert nagyon vegyes véleménnyel vélekedek róla. Nagyon tetszett benne az Alice hálozat kibontakozása, de szerintem irtóra túlírt, lassan indulnak be a cselekmények, és olykor elsikkant a szerző a lényeg felett, mert a felesleges dolgokat rágta az olvasók szájába. Ezzel szemben a leírások tetszettek, mert ezáltal megtudtam ki hogyan néz ki, mégis egy idő után már ez sem tudott lázba hozni, szimplán untatott, mint Charlie St. Clair karaktere. 

Charlie St. Clair ~ ő egy fiatal, megesett lány, aki az édesanyjával utazik, hogy egy puccos magánklinikán megszabadítsák őt a ,,problémájától". Az édesanyjával folytatott kommunikációja, amolyan tükröt mutat a 1947 helyzetre, mennyire nehéz lehetett egy fiatal, egyedülálló, terhes lánynak, bár én erről még többet olvastam volna. Az elején még a párbeszédek is gördülékenyen mentek, sőt kifejezetten  érdekesnek ígérkezett minden, több szempontból is potenciális lehetőséget biztosítva, mégis olyan érzésem volt, mintha ebből nem hozta volna ki a maximumot. Hamar leült a történet, egészen addig, amíg Charlie le nem lép, magára hagyván az édesanyját, és elindul megkeresni Rose nevű unokatestvérét.  Róla először csak annyit lehet tudni, hogy ők ketten közel álltak egymáshoz, viszont négy évvel korábban eltűnt Franciaországban, és az egyedüli nyom hozzá nem más, mint egy Eve Gardiner nevű titokzatos nő.

Ha lehet ilyent írni, akkor leírom, hogy nekem egyedül Eve Gardiner miatt érte meg elolvasni. Ő egy brutálisan érdekes karakter. Azt el kell ismernem, az első felbukkanásától megfogott engem, mert nem hétköznapi pillanat volt, csak úgy, mint azok a dolgok, amiken keresztül kellett mennie a múltban. Cseppet sem csodálkozom miért lett olyan, amilyenné az évek változtatták. A nő a kulcsszereplője a történetnek, mert a 1915-ben játszódó eseményeket az ő szemén keresztül követhetjük nyomon, kibontakoztatva egy vészterhes időszakot. Rajta keresztül csöppenünk bele a hálózat tevékenységeibe, bár lassan épült fel, nekem mégis sokkal izgalmasabb volt, mint a Charlie. 

 

,, – Ő a maga fénylő csillag? – kérdezte Eve önkéntelenül. – A legjobb ügynöke?

– Igen. – Cameron elmosolyodott, és a szeme sarka  ráncba szaladt. Most ismét a névtelenséget sugalló tweedöltönyében volt, nem a makulátlan barna uniformisában. – Úgy vélem, senki sem készítheti fel magát jobban. 

– Én éppen olyan jó leszek – jelentette ki  Eve szenvedélyesen. – B-büszke lesz rám."

1915-ben kerül a kémszervezetbe, remek kiképzését arra használja, hogy munkája során németektől gyűjtsön be fontos információkat, amiket később feltudnak használni. Mindet könnyíti a kiváló német nyelvtudása, illetve a kisugárzása, ami lehetővé teszi, hogy könnyedén elvegyüljön.

Nekem igazság szerint onnan kezdett izgalmassá válni az egész, amikor Lili először megjelent, és ahogy haladtunk a vége felé, egyre szimpatikusabb lett. Eve mellett ő volt a másik olyan személy, akiért megszakadt a szívem, mert reméltem, hogy jobb sorsot kap, sőt imádkoztam érte, hátha könyörületesebb lesz vele az írónő, mégis már az elejétől érezhető volt a vihar előszelei. 

A harmadik személy, aki könnyeket csalt a szemembe, az Charlie unokatestvérének, Rose sorsa, amikor kiderült mi történt vele annak idején, amikor eltűnt. Valahogy éreztem,kifejezetten borítékolható volt a halála, mert máskülönben megkereste volna az unokatestvérét, bár reméltem, hátha csak fogságba esett, vagy történt vele valami olyan, ami meggátolta ebben. Aztán ahogy René nagyobb szerephez jutott, onnan már minden totálisan nyilvánvaló lett a számomra. 

Nekem a vége nem tetszett. Én sokkal jobban örültem volna annak, ha találkoznak egymással és leülnek beszélgetni azok után, ami René házában történt, vagy csak csevegtek volna egy jót, mint annak idején. Ha az olvasó tovább gondolja, akkor elképzelheti, ahogy a boldog kis családhoz odatoppan a nő, de én úgy végig olvastam volna mit mondott volna neki Charlie, vagy miket mesélt még Eve.

Maradtak bennem kérdések, hogy vajon tényleg jól értettem-e azt, amit Eve az utolsó oldalakon mesél, merre is járt a keresztelőt követő időszakban. Ha igen, akkor az nagyon szuper. 

 

Amit feleslegesnek éreztem benne...

Charlie terhességét : szerintem enélkül is megállta volna a történet, ha csak simán lelépett volna otthonról, hogy megkeresse az unokatestvérét. A gyerkőcöt elég lett volna, ha a végén szövi bele, bizonyos időugrást követően. 

Nem bántam meg, hogy elolvastam, mert az első x oldal után, amikor beindul a cselekmény, és  Eve elkezdett a múltról mesélni, onnantól igazán örültem annak, hogy időt szántam rá.