2020. április 28., kedd

Pókos Book Tag




1. Torzpókfélék: Nevezz meg egy olyan könyv(ek)et, ami(k)ben szerepel egy nem túl megnyerő külsejű, de abszolút szerethető karakter!
>  Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac 
 
2. Csapóajtós pókfélék: Hagytál-e már félbe könyvet? Ha igen, melyiket és miért?
> Mazochista vagyok, és ha törik, ha szakad, végig olvasok bármilyen könyvet, kivéve az Egri csillagokat, mert azt első olvasásra képtelen voltam befejezni általános iskolában. 

3. Madárpókfélék: Nevezz meg egy könyvet, amit utazás közben olvastál.
> Baráth Viktória: Első tánc ~ Vonaton olvastam, és egy fickó folyton megzavart, így attól kezdve inkább zenét hallgatok utazás közben.

4. Lámpaernyős pókfélék: Nevezz meg egy olyan könyvet, amit éjszakába nyúlóan olvastál!
> M. G. Brown: Kavargó ​Rózsaszirmok ~ ez volt az első könyvem az írónőtől, és miközben olvastam a regényt, folyamatosan kérdésekkel bombáztam. Hajnai 4-5 után fejeztem be, de megérte.

5. Fojtópókfélék: Melyik műfajt/zsánert/témát nem szereted és miért?
> Sci-fi ~ Nem az én műfajom, és ha valaki megkeres ilyen könyvvel, inkább visszautasítom. Életemben eddig csak 4-5 ilyen regényt tudtam elolvasni, nem hiszem, hogy a közeljövőben nőni fog ez a szám.

6. Csodáspókfélék: Mi az ideális környezet számodra az olvasásra, ahol akár egy egész napot is végig bírnál olvasni?
>  Szoba, ágy vagy kanapé, kényelmesen bekuckózva egy jó könyvvel. 

7. Ugrópókfélék: Volt valaha olyan könyv/sorozat, ami annyira magával ragadott, hogy fanartot/fanfictiont/stb. készítettél hozzá? Ha igen, mit csináltál és melyik alkotáshoz?
> Nálam ilyen nem volt, és kétlem, hogy valaha is írnék. Inkább másoktól olvasok.

8. Zugpókfélék: Szoktál olvasás közben nassolni? Ha igen, mit?
> Ropi, keksz, gumicukor. 

9. Hamvaspókfélék: Melyik könyve(ke)t jelölnéd ki szívesen kötelező olvasmánynak, vagy írnád fel az iskolai ajánlott olvasmányok listájára és miért?
> Nagy Eszter: Életünk harcai ~ Engem nagyon megfogott, és a témáját jó, ha többen megismerik.

10. Farkaspókfélék: Volt valaha olyan könyv, amit sokáig „vadásztál”, vagy nehezen jutottál hozzá? Ha nem, akkor melyik könyv megjelenését vártad tűkön ülve?
> Jelenleg ilyen Cath Crowley: Szavak kékben ~ Még vadászom rá, és remélem, hogy előbb vagy utóbb sikerül beszereznem. 

11. Karolópókfélék: Melyik, számodra még ismeretlen szerző(k)től szeretnél még mindenképpen olvasni?
> Hosszú a lista, hiszen nagyon szíves a paletta, és bő a választási lehetőség. 

12. Csőhálós pókfélék: Hogy viszonyulsz a plecsnikhez/kihívásokhoz?
> Idén rákaptam a plecsnik gyűjtésére. Idén már több kihívásra is jelentkeztem, és nagyon boldog vagyok, hogy már 49-et sikerült begyűjtenem, amióta tag vagyok. Hozzá kell tennem, egészen eddig nem vettem komolyan, és hidegen hagyott, viszont idén változtattam a hozzáállásomon. 

2020. április 24., péntek

Véleményem K. D. Niki "A ​sors hullámain" című könyvéről

K. D. Niki
A ​sors hullámain


Együtt ​lehet élni a múlt árnyaival? Lehet-e egyszer boldog az, akit egész életében keserűség és megvetés vett körül? Mit teszel, ha az égiek összesúgnak a hátad mögött?
Linett a nagyszüleinél nevelkedik, akik őt okolják a családot ért tragédiákért, ezért kegyetlenül bánnak vele. Egyetlen támasza a szomszéd fiú, Brad, aki mindenben mellette áll, és elválaszthatatlan szövetségese lesz a lánynak, de mégsem ő az, aki igazán boldoggá teheti.
Egy nap felbukkan Gabe, a nyers és faragatlan fiatalember, és a fejébe veszi, hogy elcsábítja a gyönyörű, de zárkózott Linettet. Kettejük kapcsolata viharosan indul, de hiába küzdenek, végül be kell látniuk, a szerelem magával ragadta őket, bármennyire is tiltakoztak az érzés ellen.
A sors néha kegyetlen és ott rúg az emberbe, ahol csak tud. Linettet súlyos múltbéli titkok nyomasztják, Gabe pedig külföldre készül, hogy segítsen édesanyján, és ez véget vethet közös jövőjüknek.
Lehetséges az, hogy még nincs minden veszve? Kitarthat a szerelem akkor is, ha el kell szakadniuk egymástól? Elég erősek lesznek, hogy megküzdjenek az előttük álló gondokkal? Milyen meglepetés várja Gabe-et, ha hazatér?
Izgalom, fordulatok, titkok és szerelem…

Írta: K. D. Niki
Kiadó: Publio
Kiadási év: 2018


Sokáig halogattam A sors hullámainak elolvasását, és még tovább azt, hogy leírjam róla a véleményemet.
Számomra, K. D. Niki írónő eddig sem volt ismeretlen, mivel pár éve olvastam tőle a Szerelmem a tanárom című első regényét. Minden hibájától eltekintve, nekem nagyon tetszett az alaptörténete, ezért gondoltam, hogy adok egy esélyt a második romantikus/erotikus könyvének, mert irtóra kíváncsi voltam, mennyit fejlődött az előzőhöz képest. Bár, nem akartam a két alkotást összehasonlítani, mégsem tudtam elkerülni, hiszen szembetűnő a javulás. 
 Ezt örömmel vettem észre, és kicsit még inkább meghozta a kedvemet az elolvasásához, mert jobb szerkesztővel dolgozott, aki igényesen végezte a munkáját, és a borító is sokkal jobban tetszett, mint az előzőnél. De hogy pontosan mi tetszett benne, és mi nem, azt lentebb kicsit bővebben is kifejtem.


Figyelem!
Cselekményleírást tartalmaz!



,,– Nagyon vonzó – tette hozzá, mintha csak a gondolataimban olvasott volna.
– Egész vonzó addig, amíg meg nem szólal! – (...)”



Most nem írok rövid részletezőt, hogy pontosan miről is szól a könyv, mert a fülszöveg nagyjából elárulja a beltartalmat.

Ami tetszett…

Az alaptörténet az, amit legelőször meg kell említenem. Linett az elején nagyon szimpatikus, és öröm volt olvasni a gondolatait, érzéseit. Erős csaj,  aki sok szenvedésen ment keresztül, miközben az élete maga lett a földi pokol. Több trauma is érte, amitől másképpen állt a dolgokhoz. Ezek mind hozzátettek valamit a személyiségéhez, amitől kicsit közelebb éreztem magamat hozzá. Egyszóval, megkedveltem a stílusát, a talpraesettségét, illetve azt, ahogy kitartott. Sokkal szimpatikusabb lett, mint az első regény esetében Dolli karaktere. Jobban átjöttek a lelkében dúló érzelmi viharok, mint bármely más karakternél. Sajnáltam, de tudtam, simán túljut minden nehézségen.
Látszik, hogy a szerző sokkal másképpen állt a könyvhöz, mint az előző esetében, és jobban kidolgozta a karaktereit, illetve a cselekményt.
A borító színvilága volt az első, amit észrevettem. Ez keltette fel a figyelmemet, mert imádom, ezt a színösszeállítást. Az különösen szimpatikussá tette, hogy olvasható rajta a szöveg, és ez abból a szempontból remek, mert nem szeretem, ha nem tudom kiolvasni a címet vagy a szerző nevét. A Brad és Linett közötti barátság, illetve annak bemutatása fantasztikus ötlet volt az írónőtől, ahogy a Gabe és a lány közti érzelmek kialakulása, szócsatáik is színesebbé tették A sors hullámainak történetét.



Ami nem tetszett…

Most leírom, hogy ez a személyes, magán véleményem, amivel egyesek egyetértenek, másoknak meg pont ettől lesz a legkedvencebb könyve. Én így gondolom, így láttam, szóval ezzel nem azt akarom sugallni, hogy mindenkinek így kell véleményeznie, vagy eszerint kell megítélnie a regényt.
Na, szóval a legnagyobb problémám nekem elsőkörben azzal volt, hogy Linett legnagyobb elleségéből hirtelen a legjobb barátnője lett, ami számomra hihetetlenül hatott. Ekkora és ilyen hamar bekövetkező pálfordulás eléggé megszakította számomra az olvasás gördülékenységét. Lehet, hogy a valóságban létezik ilyen személy, de itt lassabban is bekövetkezhetett volna a változás, kisebb lépésekkel. A másik, ami kicsit kiakasztott, az maga Gabe és Linett szappanoperaszerű drámázása volt.


Hogy miért ajánlom másoknak a könyvet…

Azért ajánlom, mert ha tetszett az írónő előző regénye, annak ez is nagyszerű kikapcsolódást fog nyújtani. Könnyed, laza regény, erotikus pillanatokkal megfűszerezve, könnyen lehet vele haladni, mert olvastatja magát a regény, egyszerű nyelvezettel hozzá a szerzőstílusát.

2020. április 23., csütörtök

Maradj otthon! Book Tag

1. Lakás – Hol/hogyan szeretsz otthon olvasni?
> Az ágyon ülve, törökülésben, és egy bögre finom epres teával a kezemben.

2. Konzerv – 1 könyv, amit mindenképpen be kell szerezned otthonra.
> Erre nincs jobb válasz, mint Marilyn Miller: A ​királynő

3. Gumikesztyű – 1 könyv, amihez más nem érhet, mert sosem adod kölcsön
>  A nővéremnek egyetlen könyvemet sem adom kölcsön, mert ő is, és én is tudom, hogy amúgy sem olvassa el, és jó hosszú ideig nem adja vissza. A szomszéd több, mint négy éve kérte kölcsön az egyik könyvemet, de nem adta vissza, így azóta senkinek sem adok, maximum azoknak, akikben nagyon megbízom.

4. Szájmaszk – egy borító, amin nem látszik az arc alsó része
> Könnyebb lenne olyant írni, ahol a felső rész nem látszódik, de Rácz-Stefán Tibor: Fogadj ​el! című könyvénél pont ott a cím.


5.  WC papír – 1 könyv, amire kár volt papírt pazarolni
> Nem tudok választani.

6.  Koronavírus – a kedvenc koronás borítód
> Emma Chase: A ​királynő férjet keres (Uralkodj magadon 4.)



7. Karantén – 3 könyv, amit el szeretnél olvasni mostanában
> Baráth Viktória : A ​főnök 2.
> Borsa Brown : Sapho ​első rész
> Giuditta Fabbro: A ​kezdet (Bérgyilkosság olasz módra 1.)

8.  TV/Netflix – 5 könyv, aminek imádtad a filmadaptációját
Andrzej Sapkowski : Az ​utolsó kívánság (Vaják 1.)
Gayle Forman: Ha ​maradnék
Dodie Smith: Enyém ​a vár
Rachael Lippincott · Mikki Daughtry · Tobias Iaconis : Két ​lépés távolság
>Jodi Picoult : A ​nővérem húga


9.  Internet böngészés – 3 könyv, aminek nagyon vártad/várod a megjelenését
Vi Keeland: A ​viszony
Abby Jimenez: Barátnak ​tartalak
> ---- 

10. Kézmosás – 1 könyv, amit már azelőtt is olvastál, hogy menő lett
> Nem tudok egy ilyent sem :D

2020. április 20., hétfő

'' Nincs neve" Book Tag kihívás



1. Mi az, amit megteszel most, hogy a napjaidat otthon töltöd? Olyan, amit régóta halogatsz?
Mindig halogattuk a garázs kitakarítását, és mivel most sehová sem lehet menni, rengeteg időnk lett erre. A válogatás közben számos olyan könyvre leltem, amiket anno kiselejteztek, mert csak helyet foglaltak, így most lett egy halom plusz könyvem, amiket el kell olvasnom.
Emellett, ott a kerti munka is, mert a jó idővel együtt, elkezdett nőni a fű, szóval azt is le kellett nyírni, mielőtt dzsungellé változtatta volna a kertet.


 2. Mi az, ami átértékelődött benned, amit fontosnak gondolsz és ezentúl másképp fogod csinálni a mindennapjaidban?
> A válaszom az, hogy nincs ilyen.


3. Mi az, amire több időt tudsz fordítani, mint eddig?
Az írás helyett az olvasás köti le a figyelmemet, meg a Cobra 11 című sorozat.

 4. Lett-e újabb hobbid?
> Nem.


 5. Átértékelted-e az emberi kapcsolataid, vagy változatlanul ugyanúgy gondolkodsz felőlük?
>  Én eddig is ápoltam az ilyen kapcsolatokat, és attól, hogy jelenleg több rokonommal és barátnőmmel sem tudok személyesen találkozni, attól még feltudjuk egymást hívni és képesek vagyunk beszélgetni. Akit eddig sem akartam látni, azt ezután sem fogom.

 6. Tartottál-e önvizsgálatot – hiszen ez az időszak elsősorban erre jó – felfedeztél-e magadban jót, vagy új jellemhibákat?
> Takarítás közben sokszor mérleget vetek arról, hogy mit kellett volna jobban vagy másképpen csinálnom.Nem fedeztem fel több jellemhibát, mint amikről eddig is tudomásom volt.
 
 7. Mi az, ami a legjobban hiányzik?
 > A nyugalom hiányzik, hogy ne kelljen azon pánikolnom, hogy mikor kapjuk el a vírust.


8. Van-e olyan könyv, ami rég várt elolvasásra, mondjuk, mert hosszú, vagy nehéz olvasmány és most sorra került? Ha igen, mi az?
> Nincs ilyen.

 9. Mi az, ami hasznos ebben az időszakban, gondolok itt olyanra, ami jó vagy pozitív fejlődést hozott az életedbe?
> Szerintem, ilyen nem volt eddig.


 10. Sportolsz-e, teszel-e többet az egészségedért, a test-lélek-szellem egységes harmóniájáért?
> Sétálok a természetben, nem eszem zsíros ételeket, édességeket is mellőzök és máris leadtam a karantén alatt 5 plusz kilót. Ha így folytatom, a karantén végére még többet is le tudok adni. 

2020. április 17., péntek

Tavaszi Piknik Book Tag 2020




*Szerelmi zsongás – A kedvenc műfajod*
> Romantikus 

*Légy a levesben – Egy könyv a kedvenc műfajodból, ami mégsem tetszett*
 > Lesley Kara: A ​pletyka

*Pocsolyába léptem… – Egy könyv, amivel alaposan mellényúltál*
> Ava Dellaira: Kedves ​halottak!

*Minden évben virágzás – Egy könyv, amit a legtöbbször olvastál újra*
>  Nagy Eszter: Életünk ​harcai

* Magnólia bimbó – Egy könyv, aminek a borítójába szerelmes vagy*
> Nem tudok csak egyet választani, mert  Alysia és Elyn Vee N összes borítóját imádom, meg amiket nekem tervezett a tervezőm.
 
*Hangyák a sütiszeleten – Egy könyv, amit mindenki szeret, csak te nem*
> Továbbra is  M. Robinson: El Diablo

* Milyen volt szőkesége….? – Egy könyv, aminek alig emlékszel a tartalmára*
> Minden olyan könyvre, amit 2-3 éve olvastam, és nem okozott maradandó élményt számomra.

* Madárcsicsergés, színtiszta madárcsicsergés – Egy könyv, amit mindenkinek ajánlanál*
> Robin O'Wrightly: Kettős ​kereszt
 
* Ribizli lekvár – Egy fanyar-édes igaz történet, amit szeretsz*
 > Jessica Koch: Közel a horizonthoz

* Anyád kockás terítője – Egy régi, megviselt könyv, amitől sosem válnál meg*
>Van egy ősrégi állat és növény kalauz, aminek már a címe sem olvasható, de ott van nálunk a polcon, mert gyönyörű illusztrációk vannak benne.

2020. április 14., kedd

Véleményem Nagy Eszter "Életünk harcai" című könyvéről


Nagy Eszter
Életünk ​harcai

Akiket ​az ég egymásnak szánt, azoknak földi útját ember szét nem választhatja. Így tartja a régi mondás. De vajon valóban így van ez? Juliska szegény falusi lány, özvegy édesanyja házasságaiból több édes- és féltestvérrel. Szigorú szeretetben nevelkedik, zsenge korától dolgoznia kell. Ferenc árva fiú, akit nevelőszülei az árvaházból ingyencselédnek vesznek ki, a szeretetet azonban nem ismeri. Gyermekkorukban találkoznak először, ám ez a találkozás hosszú időre az egyetlen marad… Juliskát édesanyja gazdag kulákfiú feleségéül szánja, örülve lánya jó szerencséjének, nem törődve azzal, hogy az iszonyodik a vőlegényjelölttől, és akkor már mást szeret – Ferencet, akiről azonban csak titokban álmodozhat. Ám a sors szeszélyes. Kitör a háború, a vőlegényt az SS sorozza be, míg Ferencet a magyar hadsereg: egyikük élvezi az öldöklést, a kegyetlenkedést, míg a másik a legembertelenebb körülmények között tesz tanúságot emberségéről. Vajon hogyan pördül a sors kereke, ki tér haza Juliskához? A gyűlölt vőlegény, vagy a szívből szeretett árva fiú?

Szerző: Nagy Eszter


Kiadási év: 2019


Nagy Eszter számomra ismeretlen volt, egészen az Életünk harcainak borítóleleplezéséig. Felvettem vele a kapcsolatot, mert jobban meg akartam ismerni őt és a munkásságát is. Azóta több novelláját elolvastam, amik egytől egyig levettek a lábamról, mert mindegyikben volt valami plusz, amitől képtelen voltam csak úgy abbahagyni az olvasásukat. A történelmi romantikus műfaj előtt a szerző gyerekmeséket írt, illetve készített hozzájuk aranyos illusztrációkat. Ezekkel a mesékkel lett ismert, de szerintem a felnőtteknek szóló regényeivel még több olvasóhoz  el fog jutni, mert engem nagyon megnyert magának. Ő egy nagyon tehetséges hazai szerző, aki felkerült a kedvenc íróim listájára, és már alig várom a következő regényét.


,,Nincs hangtalanabb fájdalom a szív összetörésénél. A lány csak ült némán, miközben legbelül üvöltött a csalódottság okozta fájdalomtól.”

Röviden a történetről…

A könyv bemutatja a régi kor szépségeit, illetve fájdalmas kínjait, miközben több karakter életének alakulását is nyomon követhetjük. Valós események ihlete, hús-vér emberek élettörténetét elénk tárva, mi magunk is a részévé válunk egy olyan kalandnak, amely egyszerre lenyűgöző és elgondolkodtató.

Első benyomásom…

A megjelenés előtt többen is ajánlották a könyvet, mint ahogyan én teszem ugyanezt ebben a bejegyzésben, mert fontosnak tartom, hogy mások is megismerjék Eszter munkásságát.
Egyszerűen nehéz szavakba önteni az érzést, amit kiváltott belőlem az Életünk harcai. Egy igazi érzelmi hullámvasút volt számomra az egész, amire újra, és újra felszeretnék ülni. Egyrészről nekem tetszett a témaválasztás, hogy az írónő bátran nyúlt a felmenők romantikus történetéhez, miközben valóságosan bemutatta miken kellett keresztüljutniuk. A két főkarakter megismerkedésétől egészen a végkifejletig számtalan eseménynek lehettünk a tanúi. Voltak benne szomorú pillanatok, illetve megható történések, amiktől hatalmasat dobbant a szívem.
Először is, az első benyomásomat a borítóval kezdem. Ez fogott meg, hiszen azzal találkoztam leghamarabb csak úgy, mint mások, akik a NewLine Kiadó oldalára tévedtek. Nekem elnyerte a tetszésemet a rajta lévő katona, mert jelentéssel bír a történetre nézve, csak úgy, mint a háttér, ami úgyszintén szerepet kap az események alakulásában. Ennél jobbat nem is választhatott volna. A következő szempont a fülszöveg. Tartalmilag nem túl hosszú, lényegre törő, csak annyit árul el, amennyit tudnia kell az olvasónak, hogy felkeltse az érdeklődését, de nem árulja el a teljes cselekményt. Még inkább felcsigázza az olvasót, mint ahogyan engem is, hogy vajon mi történik Ferenccel.
Azt hiszem, itt kell megjegyeznem, hogy a legszebb történeteket maga az élet írja, csak az írónő szebben fogalmaz. A következő pont, a fogalmazás. Tetszett, hogy igényesen adta át a karaktereiben dúló érzelmi viharokat, olyan igazán zamatosan megfogalmazva, kerülve a rengeteg szóismétlést. Több gondolatot is kijegyzeteltem, mert irtóra megtetszett a szerző gondolatai.
Az utolsó szempont, ami megfogott, az maga a tartalom. Olyan, mintha csak egy kitalált, meseszerű sztorit olvasna az ember, aztán rádöbben, hogy a valósággal találja szemtől szembe magát. Olvasás közben sokszor a saját nagymamám által elmesélt történetek jutottak eszembe, mert sok párhuzamot találtam köztük, és ez még inkább szimpatikusabbá tette a művet. A jók és a rosszak is hozzátettek valamit, bár én az utóbbi esetében több konfliktusra számítottam, mégis örültem, hogy azt a szálat hamar lezárta a szerző, és nem ment át szappanoperába. Szimpatikus karakterek, vidéki helyszín, régi, népies megfogalmazás, valós események, konfliktusok, megoldások, szerelem, veszteség, csalódás, gördülékeny szöveg és szép lezárás. Nem tudom, más hogy van vele, de én még úgy olvastam volna róluk, mert bármennyire megkapta mindenki a maga lezárását, és kíváncsi lettem volna rá, hogyan alakul Juliska élete.
Örülök, hogy elolvashattam a könyvet, mert maradandó élményt nyújtott számomra.


Ami nem tetszett benne…

Olyan nem volt, ami nem tetszett. Csak egyszer fordult elő, hogy egy szöveg mondatnál megtört az olvasás varázsa, mert enyhén idegennek éreztem bele, és túlságosan költőien hatott számomra.  

Hogy miért ajánlom…

Mert nem egy könnyed, limonádé történetet kap az olvasó, hanem egy elgondolkodtató, szép és valós emberi életekről szóló regényt, amely egyszerre ejti ámulatba az olvasókat, és varázsolja el őket.