Álomgyári megjelenésekre várva 2024. (1.)

    Összegyűjtöttem azokat a könyveket, amelyeknek nagyon várom a megjelenését.

 

1. Anne L. Green

 Az ​ír farkas (Smaragd-sziget 1.)

Erik ​McGregornak a cellájában ülve már egy csepp hite sem maradt. A maffia fenekestől felforgatta nyugodtnak hitt életét. Csapdába csalták. Egy olyan gyógyszert kellett engedélyeznie, amely veszélyes emberek kezébe kerülve gyilkos fegyverré válhat. Erik utolsó leheletéig ellenállt a nyomásnak, ám a sötétség végül lépésről lépésre beszivárgott a lelkébe, áttörve a biztonságot nyújtó falakat, mígnem végleg elnyelte őt.

A remény váratlan vendégként érkezik a börtönbe, elszánt tekintettel, divatos tűsarkúban. Nicole-nak hívják, és ügyvéd. Látszólag önzetlen segítséget kínál, de a férfi kételyeit nem képes eloszlatni. Vajon a nőt valóban tiszta szándék vezérli, vagy ő is csak egy újabb árny, aki még lejjebb taszítja majd a mélybe? Bármi is legyen az igazság, McGregornak nem maradt más választása, mint elfogadni az ajánlatot, amely a szabadságot jelentheti számára.

A Smaragd-sziget-sorozat Írország festői tájaira kalauzol, és Anne L. Green ezúttal nemcsak a szereplői, de az olvasói világát is kiforgatja a négy sarkából. Titkok, izgalmak és feszültség rejtőzik minden oldalon.

2. Ludányi Bettina

 Teremtett ​látszat 

 „Tudom, ​hogy nem cselekedtünk helyesen. Egyikünk sem.”

Az Olivia Ellis által megálmodott Visszatérés Podcast lehetőséget ad a nőknek a traumafeldolgozásra és a lelki újjászületésre. Vannak, akik név nélkül, eltorzított hanggal vállalják történetüket és mondják ki végre hangosan, min mentek keresztül. De mi van akkor, ha valaki mégis ráismer az egyik történet mögött megbúvó nőre? Valaki, aki a traumát okozta…

Egy éjszaka Oliviát megtámadják. Az ügyet Nathaniel Holden kapja, aki hamar rájön: a nyomok egyáltalán nem olyan egyértelműek, mint amilyennek tűnnek. Vajon melyik podcastinterjú fog elvezetni a valódi tetteshez? Ki fog elmerülni a teremtett látszatban, és ki fogja elsőként leleplezni az illúziót: az olvasók vagy a nyomozó?Ludányi Bettina ismét egy csavaros, lélektani elemekben gazdag történetet tár az olvasóközönség elé. A társadalmi kritikával megfűszerezett pszichológiai regény emberi sorsok és traumák mélységeibe vezet. A manipuláció hálójába keveredve rájöhetünk, hogy tulajdonképpen a való élet is álarcok és játszmák összessége.

 3. Marilyn Miller

 Az ​árnyék (Az alvilág vezérei 3.)

Az ​árnyékod vagyok, és egy napon eljövök érted…

Ismerős az érzés, amikor nem tudod lemosni a kezedről a rászáradt festéket? Nos, megsúgom: hasonló a vér is…

Hosszú évekig éltem hazugságban. A családomat lemészárolták. A hóhér aztán magával ragadott, és saját lányaként nevelt fel. Szerettem és tiszteltem őt. Viszont azon a napon, amikor meg kellett volna torolni a tetteit, gyengének bizonyultam. Rájöttem, hogy a világ, amibe születtem és amiben eddig éltem, soha nem lesz az otthonom.

Magam mögött akartam hagyni azt a két lányt, aki igazából sehova nem tartozott. Végül megtettem azt, ami keveseknek sikerül: megváltottam a szabadságomat a maffiától. Hétköznapi nőként éltem az életemet egészen addig, amíg az árnyék, aki mindvégig mögöttem loholt, rám nem talált. Maga volt a gonoszság, a fékezhetetlen harag, ami a pusztítás mellett egy dolgot követelt… engem.

Marilyn Miller, a népszerű sikerszerző Az alvilág vezérei-sorozatának következő részében már nem a maffia az úr, de mégis az élet a tét. Egy kegyetlen és titokzatos férfi, és egy önmaga elől menekülő nő szenvedélyes harca érzések és vágyak ellen. Vajon az egymás iránt érzett vonzalmuk van olyan erős, hogy felszínre hozza az igazságot? Az igazságot, ami egy új élet alapköve lehet?

4. Zubor Rozi

 A ​kulcs 

„Szia, Szivi, mikor menjek hozzád legközelebb? Csók, Zsolt”
Beáta nem hisz a szemének, amikor a pár nappal korábban váratlanul elhunyt édesanyja,
Szilvia telefonjában ilyen és ehhez hasonló üzeneteket talál. Ezenfelül Szilvi táskája egy
különös kulcsot rejt, amelyen szintén az ismeretlen férfi neve köszön vissza.

„Ha megtalálod ezt a kulcsot, mielőbb add oda Kalosa Zsoltnak.” – olvasható a kulcstartón.
A család élete fenekestül felfordul, miközben a nyomozás során egyre több mindenre derül
fény az anyuka boldognak vélt életével kapcsolatban. Ez pedig nagy változásokat indít el a lányban, akinek életútja kísértetiesen hasonlít anyjáéra.

Tényleg ő sem vágyik másra az anyaságon kívül? És vajon miért vezet titokban naplót az éj
leple alatt?

Zubor Rozi háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek
könyvsorozat társszerzője. Megható és elgondolkodtató első regénye egy érzelmi utazásra invitál önmagunkba.

5.  B. J. Alexandra

 Kelet ​madara, nyugat virága 

 

A ​Zavargások Ideje.

Így emlékeznek az emberek azokra az időkre, amikor ismeretlen eredetű természeti katasztrófák és a semmiből előtűnő mutáns állatok – a máslények – pusztítottak a világban. Azonban amikor minden veszni látszott, megjelentek a különleges képességekkel rendelkező Áldottak, és visszaállították a rendet a káoszban. Legalábbis egy időre…

A világ békéjéért most Áldottakból és hétköznapi emberekből álló katonai szervezetek, a Kirendeltségek felelnek. Feladatuk a máslények féken tartása és az újabb természeti katasztrófák megelőzése.

Theodore Bloom az amerikai Déli Kirendeltséghez kíván csatlakozni. A külvilág számára ő csupán egyike a számtalan nagyravágyó fiatalnak, akik pénz, hírnév és dicsőség reményében akarnak katonának szegődni. A fiúnak azonban ezeken túlmutató ambíciói vannak.

Theo katona, kém és sakkbábu egy személyben. De vajon ki irányíthatja őt, és kivel áll szemben? Helyt tud állni a veszélyes bevetéseken, miközben titokzatos munkaadójának nyomoz, és mindennek tetejében a Déli Kirendeltséget vezető Lounsbury és Japán legnagyobb vallási felekezetét irányító Kaminari család eljegyzési drámájába is belekeveredik?

B. J. Alexandra fantasyregénye egy olyan világba kalauzol el minket, ahol a rejtély és a hatalom az úr. Az izgalmas és fordulatokkal teli történet mindenkit magával ragad.

Véleményem Patkó Ágnes 'Halálos ​rozé' (Szekszárdi vörös 1.) című könyvéről

 Patkó Ágnes

 Halálos ​rozé (Szekszárdi vörös 1.) 

Renáta a nyüzsgő Budapestről egy nyugodtabb élet reményében költözik Szekszárdra. Egy szokatlanul meleg, októberi napon veszi birtokba a buja kertben megbúvó új házát, és lelkesen veti bele magát a lakberendezésbe, a kertészkedésbe, illetve a várossal meg a lakóival való ismerkedésbe.
A rangos Rozémustrán összebarátkozik a legjobb rozénak járó díjat elnyerő borásszal is, ám amikor másnap reggel pincelátogatásra érkezik hozzá, holtan találja a férfit. A rendőrség szerint egyértelműen baleset történt: a borász óvatlan volt, ezért mustgázmérgezést kapott.

Renáta azonban biztos benne, hogy a férfi gyilkosság áldozata lett, ezért maga áll neki kinyomozni, ki lehetett a tettes.

 

 

 

Patkó Ágnes könyvére a tavalyi évben figyeltem fel, egy másik, szintén népszerű hazai krimi írónő jóvoltából. Ha értesülésem nem csal, akkor ez az első megjelent regénye és a General Press Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Engem legelőször a gyönyörű borítója fogott meg, mert irtóra tetszik a színvilága meg az összképe. Szerintem nagyon jó ötlet volt, hogy a rózsaszínt választotta hozzá az írónő, pláne, hogy mellé még társul egy eléggé megkapó cím, a fülszövegről nem is beszélve. Ebben a bejegyzésben összeszedtem minden gondolatomat a Halálos rozé című könyvről. 

 

Figyelem!

Cselekményleírást tartalmazhat!

 

,,Miss Marple igazsága itt is érvényes: egy kicsi településen is előfordul minden." 

 

Tartalom...

A fülszöveg nagyon jól leírja a kötet tartalmát. Karai Renáta a nyüzsgő Budapesti mindennapokat feladva, Szekszárdra költözik, hogy belevesse magát a nyugodt, csendes, vidéki létbe. A ház körüli munkák közben ismerkedik meg egy vele egyidős fiatal nővel, akivel hamar összebarátkoznak. Ildinek köszönhetően Renáta egyre több embert ismer meg maga körül és hamar rá kell döbbennie, hogy egy vidéki kisvároskában sem minden olyan rózsás, mint elsőre gondolta. 

A véleményem a könyvről 

 

A Halálos rozé egy könnyed, csajos olvasmány, nem túl hosszú, nem nagy terjedelmű, lassan haladó, kevés karakterrel dolgozó, kissé kiszámítható, de mégis van benne valami, amitől képtelen voltam letenni olvasás közben. A hangulata magával ragadó, számomra nagyon kellemesnek érződött. Gyorsan haladtam vele a nyelvezete miatt, remekül nyomon követhető a cselekmény, dinamikusan halad, nem csapongó, nem túlírt, nem túl bonyolított és nem egy szokványos krimi, bár nekem akadt benne olyan dolog, amivel annyira nem értettem egyet, de lentebb ki is fejtem, hogy mi volt ez. 

Renáta egy okos, tanult, független fiatal nő, aki önkéntelenül olyan kalandba keveredett bele, amire még álmában sem gondolt. Tipikus karakter, akit az olvasók egyik része biztosan imádni fog, míg a másik része tuti idegesítőnek fogja találni a maga kotnyelessége miatt. Én nagyon vegyes véleménnyel vélekedek róla, és még mindig nem tudom eldönteni, hogy kedveljem-e, vagy szimplán idegesítőnek tartsam. Lehet, a folytatásban még közelebb kerül hozzám és akkor már könnyebben eltudom majd dönteni, melyik oldal a nyerő.

Ő az a szereplő, aki úgy csöppen bele egy gyilkossági ügybe, mint ahogyan Agatha Christie regényeiben Miss Marple. Látjuk az előzmény eseményét, majd megtörténik maga a gyilkosság és onnantól neki kell kiderítenie mi is történt pontosan. Nekem picit furcsának érződött, hogy ilyen hamar lezárták a rendőrök a nyomozást, pedig eléggé egyértelmű volt még laikus szemmel is, hogy valami nem stimmel az egésszel. Jó, részben érthető, ha nem akartak vele foglalkozni, de még csak fel sem merült bennük az, hogy jobban utána nézzenek a dolgoknak és ez nekem kissé zavarónak érződött. Én őszintén jobban örültem volna annak, ha Renáta az egyik rendőrrel nyomozta volna ki, nem pedig a saját szakállára akciózott volna. Hozzá kell tennem, van egy olyan érzésem, hogy a folytatásban még szerelmi szálat fog képezni az egyik férfi, mert a vége sokat sejtető volt.

A gyanúsítottak: imádtam benne, ahogyan a szerző mindenkit megpróbált lehetséges bűnbaknak felmutatni, mivel ezzel is összeakarta kuszálni a szálakat, nehogy túlságosan könnyen rájöhessen az ember ki is a valódi tettes. Mindenki gyanús volt, mégis a gyakorlott krimi fanatikusoknak már az elejétől kezdve összeáll a kép és kiderül minden. 

Szintén élvezhetőek voltak azok a részek, amikor Renáta kertészkedett, vagy amikor mélyebben belevetette magát az ügy felgöngyölítésébe. A nyomozás kellően izgalmasnak tűnt így a csendesebb, nyugisabb részek jól összhangba kerültek az izgalmasabb, eseménydúsabb cselekményekkel. Én több izgalmat is elbírtam volna benne, de tetszett, hogy nem lett túlbonyolítva az egész. 

A karakterek kidolgozottak voltak, komoly háttér sztorikkal. Ildi picit soknak tűnt, remélem belőle egy hangyányit kevesebbet kapunk a folytatásban és jobban előtérbe kerül a barátságuk alakulása, mert nekem ez így nagyon gyorsnak érződött. 

El kell ismernem, olvasás közben többször is megfordult a fejemben, hogy mennyire szívesen megkóstolnám  azokat a borokat, amikről szó esett a regényben. Például József díjnyertes borát, vagy azokat, amelyek még indultak a bormustrán. Szívesen kibontottam volna egy jó kis rozét és kicsit bánom is, amiért nem így tettem, mert úgy még hangulatosabb lett volna az összkép. 

Összességében az a véleményem, hogy Patkó Ágnes nagyon jól ír, szimpatikus az írói stílusa. Nagyon remélem, hamarosan még több munkájához lesz szerencsém, mert sok potenciális lehetőség van a folytatást nézve. Több olyan szál is elindult a végén, amelyek folytatására kíváncsian várok.

Amit a folytatástól remélek..

~ még izgalmasabb bűncselekmény és nyomozás

~ ugyanilyen szimpatikus karakterek

~ Ildi és Renáta szerelmi életének bővebb kibogozása. Előbbinél érezhető az illető kiléte, míg utóbbinál csak sejthető, bár addig még sok víz lefolyik a Dunán és bármi megtörténhet.

2024 első rendelése ~ január

Tavaly megfogadtam, hogy ha tehetem, akkor havonta egyszer biztos rendelek pár olyan krimi vagy romantikus regényt, amely megtetszik nekem. Januárban ezekre a nagyszerű könyvekre esett a választásom. 

1. Lucinda Riley

 Bűntény ​az internátusban

Egy norfolki magániskolában Charlie Cavendish végzős diák váratlan halála borzolja a kedélyeket: a gimnázium igazgatója pedig mindent megtesz, hogy véletlen balesetnek állítsa be az eseményeket. A helyszínre érkezik Jazz Hunter, a környéken új életet kezdő nyomozónő. Bár feltett szándéka, hogy otthagyja a rendőri pályát, egykori főnöke kérésére mégis elvállalja az ügyet. Ahogy társával, Alistair Miles őrmesterrel egyre mélyebbre ásnak a bentlakásos iskola ügyeiben, Charlie személyiségét megismerve rá kell jönniük, hogy a kisebb diákokat bántalmazó, arrogáns fiú halálát sokan kívánhatták.
Az események újabb, váratlan fordulatot vesznek, és lassan fény derül az iskola történetének sötét titkára is. Jazz eddigi pályafutásának legizgalmasabb nyomozásában találja magát, miközben szembe kell néznie a saját múltjából visszatérő árnyakkal is…

A hét nővér-sorozat sikerszerzője ezúttal a klasszikus krimi területére vezeti az olvasóit.

2.  R. F. Kuang

 Sárga

Két ​írónő, June Hayward és Athena Liu sorsa két sikertörténet lehetett volna: ugyanakkor jártak a Yale-re, és ugyanabban az évben jelent meg mindkettejük első könyve. De míg Athena sikere műfajokon át ívelt, addig June műve az utánnyomásig sem jutott el. June utólag úgy véli, hogy manapság senkit nem érdekelnek a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek.

Amikor June szemtanúja lesz Athena furcsa balesetben bekövetkezett halálának, ösztönösen cselekszik: ellopja barátnője frissen befejezett és nagy titokban tartott kéziratát, egy merész, kísérletező stílusban megírt regényt kínai munkások elfeledett történeteiről, akik az első világháborúban a britek és franciák oldalán szolgáltak.

Mert hát mi rossz történhet, ha June átszerkeszti Athena regényét, és saját alkotásaként küldi el az ügynökének? Mi rossz történhet, ha hagyja, hogy kiadója újrapozicionálja az írói pályáját a Juniper Song álnévvel és olyan szerzői fotókkal, amelyekbe akár még bele is láthatóak nem létező ázsiai gyökerei? Hát nem érdemli meg ez a történet, hogy elmeséljék, bárki is legyen a mesélője? June legalábbis így gondolja, és a New York Times bestsellerlistája, valamint az ezzel járó anyagi siker hamarosan alá is támasztja ebben.

A lopott státusz azonban hamar veszélybe kerül. És miközben June a titkait védelmezi, felfedezi, hogy meddig hajlandó elmenni mindazért, amiért állítólag vért verejtékezve megdolgozott.

A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett R. F. Kuang legújabb regénye időszerű és tűéles képet nyújt a modern könyvkiadás kellemetlen oldaláról. A Sárga a megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált, ismételten jelezve, hogy szerzője a kortárs irodalom egyik legerősebb hangja.

3.  Csabai Márk

 Közelebb, ​mint gondolnád

Mindenkinek ​van titka, mindenki rejteget valamit a múltjából.

Zsugovzsky Brúnó író a korábban az országot megrázó tragikus eseménysorozatból merít ihletet új könyvéhez. Akkoriban több fiatal nő is nyomtalanul eltűnt. Az esetek olyan váratlanul fejeződtek be, ahogyan kezdődtek. Amíg a megrázó témájú új regényét írja, a saját múltját is szeretné felderíteni.

Az utolsó eltűnt nő testvére, Alexandra évekkel a családi tragédia után próbál teljes életet élni és támogatni az édesanyját, aki teljesen összetört idősebbik lánya eltűnésétől. A gyászt a boldogság váltja a lány életében, miután megismerkedik Brúnóval, ekkor még nem is sejtve, hogy nemcsak férfi szívéhez kerül veszélyesen közel, hanem az eltűntek megválaszolatlan rejtélyéhez is. Minél többet kutat és kérdez, annál nagyobb a gyanúja, hogy újdonsült párjának köze lehet a nők és ezzel nővére eltűnéséhez is.

Titkok lepleződnek le, álarcok törnek szét, és a románc egy hajszává alakul, ahol a szerelem elől kell menekülni az életben maradásért. A kérdés csupán az, ki menekül valójában?

Csabai Márk, a gyorsan kultuszkönyvekké vált Határtalanok és a Nem mondhatsz nemet szerzője egy izgalmas thrillerrel tér vissza az olvasókhoz. A tőle megszokott stílus marad, azonban a téma vérfagyasztóbb, mint valaha.

 4. K. M. Holmes

 Izlandi ​vakrandi

"Garantált, ​hogy az írónő könyveit olvasva unatkozni nem fogunk.” – Egy anonim könyvfüggő olvasmányai

Apró csodák kavalkádja

Nia barátnői társaságában és Izland lélegzetelállító, zord tájai csendjében lel újra önmagára. Ezzel végleg sikerül lezárnia a Magyarországon hagyott múltját. A fekete homok, a vízesések, a gleccserlagúnák látványa éppannyira rabul ejtik a szívét, mint egy helybéli férfival való első találkozása.

Tristan jóképű, sikeres zenész. Fanyar humorával és túlzott magabiztosságával valótlanul tökéletesnek tűnik, ezért Nia kételkedni kezd a véletlen erejében. Barátnői ugyanis hetek óta hitegetik, hogy összehoznak neki egy vakrandit.

A szívtiprót teljesen letaglózza, amikor Nia egyszerűen faképnél hagyja őt. Azonban úgy rendezi, hogy a híres Crystal Cave jégbarlang látogatásakor újra találkozzanak. És ott, a türkizszínű hegy belsejében, a vastag jégpáncél alatt mégis felizzik köztük a levegő. A közös felfedezés során nemcsak a természet szépségei hatnak az érzékeikre, hanem egy szenvedélyes kaland is kezdetét veszi…

Vajon a ki nem mondott gondolatok és az elharapott szavak mögött ott rejlik a szerelem?

A rendkívül sikeres Tiéd a főszerep-sorozat szerzője, K. M. Holmes regénye úgy rabolja el a szívünket, mint Niáét az izlandi táj szépsége és Tristan lenyűgöző mosolya.

 5. Jud Meyrin

 A ​kastély réme (Felföldi rejtélyek 3.)

Egy gyönyörű kastély, ami titkokat, szenvedélyt és halált rejt

Francesca Blair krimiíró, akit letaglózott egy személyes tragédia. Képtelen visszatalálni a korábbi életébe, képtelen írni, pedig mindig is így birkózott meg a körülötte történtekkel: belefoglalta egy regénybe.
Amikor a tudomására jut, hogy a gróf halott húgának szellemét látták a közeli Glamisi kastélyban, úgy érzi, ez az a sztori, amivel kilábalhatna az írói válságból. Csak ki kell derítenie, mi lapul a kísértethistória mögött.
Mert kísértetek nincsenek.
Vagy talán mégis?
És vajon igaz, amit az emberek beszélnek, hogy a gróf húgát a saját férje ölte meg?
Francesca Glamisbe megy, ahol azonnal elbűvöli a megrendítő múltú, karizmatikus férfi. De Blake Lorimer tényleg ártatlan, vagy ő a kastély réme?

Szívszorító történet veszteségről, bűnről és a mindent elemésztő szerelemről

Véleményem V. Kiss Orsolya "Minden ​félresikerült randi'' című könyvéről

 V. Kiss Orsolya

 Minden ​félresikerült randi 

 

Linda, ​a fiatal New York-i fodrászlány szerelmes a főnökébe, Carlba. Carl is szerelmes Lindába.

Aztán Linda egyik nap találkozik a gyerekeivel, akik a vágyott jövőből érkeztek, és azt kérik, találja meg apjukat – hogy ők megszülethessenek. Linda meglepődik, de azt hiszi, minden rendben. Hisz neki ott van Carl.
Ám a férfi visszakozik: nem áll készen az apaszerepre. Linda kétségbe esik. Szerencsére modern felfogású nagymamája, Helen támogatja, és szókimondó húga, Violet is a segítségére siet, és bevezeti az online társkeresésbe. Így Linda újra randizik, holott még nem heverte ki a Carllal való szakítását. Újabb és újabb férfiakkal találkozik, miközben jó modorra tanítja rendetlenkedő gyerekeit – ezek biztosan az ő gyerekei, így el fogja őket kapatni a jövőben? –, és még munkát is keres.
Ahogy Linda megismeri a gyerekeit, Emilyt és Benjamint, egyre jobban ragaszkodik hozzájuk. Már nem is annyira fontos, hogy apát találjon nekik. Rádöbben, mennyire jól érzik magukat hármasban. És épp ekkor lép színre John, majd Marco, ráadásul Carl is újra jelentkezik. Csaknem visszatér hozzá?

 

Már régóta felfigyeltem V. Kiss Orsolya munkásságára, de ez az első műve, amit elolvastam tőle. El kell ismernem, egy picit szégyellem is magam emiatt, viszont mentségemre legyen szó, ennek a regénynek a cselekménye teljesen felkeltette a figyelmemet. Véleményem szerint sokan fogják szeretni a Minden félresikerült randi című könyvet, mert ez egy könnyed romantikus kötet, amely remek kikapcsolódást nyújt az olvasó számára. Ebben a bejegyzésemben összeszedtem azon gondolataimat, miért is tetszett nekem annyira. 

 

 Figyelem!

 Cselekményleírást tartalmazhat!

 

,,Linda felkapta húga mobilját a konyhapultról, és elolvasta a bejegyzést:,,Az élet elrohan melletted, és amikor egy nap megállásra kényszerülsz, szembe kell nézned azzal, hogy a vágyaid nem teljesültek."

 

Tartalom...

 A fülszövegből kiderül, hogy a regény Lindáról, a fiatal fodrászlányról szól, kinek szerelmi kapcsolata van a főnökével. Bármennyire is szépnek tűnik az élete, valami mégis hiányzik belőle. Egyik nap még minden csodálatos, aztán történik valami és az egész élete a feje tetejére áll, és még Linda sem gondolná mekkora kalandba keveredik a húgával, a nagymamájukkal és megannyi érdekes karakterrel együtt.

A borító...

 A figyelemfelkeltő, gyönyörű borító volt az első, ami teljesen megfogott és felkeltette a figyelmemet. Annyi potenciális lehetőséget sugallt nekem, így még kíváncsibb lettem, vajon a cselekmény is olyan jó, mint maga a borító.

 

Véleményem a könyvről...

 Mint említettem, nekem ez az első az írónőtől, előtte csak bejegyzéseket, szösszeneteket olvastam a már megjelent könyveiből, ezért úgy éreztem, hogy ideje lenne ezen változtatni. Kellemes meglepetés volt, hogy lehetőségem nyílt beszerezni, és ezért nagyon hálás vagyok, mert imádom a könnyed romantikus történeteket. Őszintén, én nem tudnám mit csinálnék, ha hirtelen két kisgyerek toppanna elém a semmiből azt állítva, hogy ők a jövőbeli gyermekeim és azért jöttek, mert segíteni szeretnének megtalálni nekem az édesapjukat. Tuti ott kapnék szívrohamot, de tetszett, ahogyan Linda kezelte a helyzetet.

Linda egy nagyon szimpatikus, szerethető karakternek tűnt a maga fiatal bájosságával, illetve azzal, ahogy a családjához viszonyult. Érdekes volt, ahogy kezelte a munkahelyi konfliktusát, a családi problémákat, miközben a saját szerelmi életével is hadilábon állt. Ezek között lavírozva, rá kellett döbbennie, hogy az élete mégsem olyan tökéletes, mint ahogyan azt hitte. Jócskán érezhető volt benne a helyes útkeresés és mindettől egy tipikus chick lit regényt kap az olvasó. Linda képes megragadni a figyelmet a kissé vicces esetlenségével. A humor terén, nekem a nagymama vitte az első helyett, mert ő nagyon kellett bele, hiszen neki köszönhetően veszi kezdetét úgy igazán a cselekmény. Nekem egyértelműen a második kedvencem lett, mert az első helyet az unokája kapta meg.  

Olvasás közben egész végig azon gondolkodtam, vajon felbukkan-e az édesanyjuk. Örültem, hogy csak említés szintjén kapott szerepet, mégis egy picit hiányérzet maradt bennem őt illetően, mert érezhető volt a betűkön keresztül, hogy a múltbéli trauma, amit okozott, az kihatással volt a lányai későbbi életére és kapcsolataira is. Egész végig azon töprengtem, vajon tényleg sikerül nekik elkerülni, hogy olyanná váljanak, mint amilyen ő volt. Linda bizonygatása az elején nem volt valami meggyőző, pláne úgy, hogy egyre katasztrofálisabbá vált a kapcsolata a főnökével, mégis az anyai érzései minden kétségemet felülírta.

Bármennyire is lassan haladtak az események, ettől eltekintve bővelkedett olyan eseményekben, amiktől képtelen voltam letenni a kötetet. A szerethető gyerekek felbukkanása sokat lendített minden tekintetben a végkifejlet alakulásában, és annyira drukkoltam nekik, hogy segítsenek az édesanyjuknak, mert szegény Lindának nagyon is kellett a támogatás.

 

Ami tetszett benne...

~ Az érzelmek remekül átjöttek

~ A karakterek élethűek voltak, hétköznapi problémákkal, konfliktusokkal és annyira izgultam, hogy mi lesz a gyerekekkel

~ Eseménydús és élvezetes volt

Ami űrt hagyott bennem...

~ Örültem volna egy epilógusnak, bár belegondolva, így is tökéletes lezárást kapott a könyv. Remélem, hogy azért egy-egy novella erejéig még találkozhatok Lindával és a többi karakterrel.

Kinek ajánlom ~~> 

Annak ajánlom, aki szereti a lassan épülő, nem túl rózsaszín, romantikus regényeket.

Az írónő szerzői oldala ~~> Orsolya V. Kiss

 

Véleményem Kate Quinn ''Alice ​hálózata'' című könyvéről *--*

 Kate Quinn

 Alice ​hálózata

 

A ​második világháborút követő felfordulás idején egy amerikai egyetemista lány, Charlie St. Clair teherbe esik hajadonként, és közel jár ahhoz, hogy jómódú családja kitagadja őt. Ráadásul kétségbeesetten kapaszkodik a reménybe, hogy hőn szeretett unokatestvére, Rose, aki a háború alatt eltűnt Franciaország nácik megszállta részén, talán még él. Így amikor a szülei Európába küldik, Charlie Londonba szökik, eltökélve, hogy kideríti, mi történt az unokatestvérével. Ehhez Eve Gardinertől remél segítséget, aki egy iszákos, láncdohányos és rendkívül ellenszenves nő. Neki is van egy titka: egy női kémhálózat ügynöke volt, az Alice-hálózaté. Eve lelepleződött, és meg kellett tapasztalnia a háború legkegyetlenebb oldalát. Először nem akar Charlienak segíteni, ám a fiatal lány egy férfi nevét említi, akit Eve egykor szeretett, és aki gyanúja szerint elárulta a németeknek. Vajon él még a férfi, és más asszonyok végzete is az ő lelkén szárad? Eve elhatározza, hogy kideríti a férfiról az igazat, ezért segítséget ajánl Charlie-nak. Így ketten vágnak neki Franciaországnak: Eve, hogy kiegyenlítse a számlát, Charlie pedig, hogy végre békére leljen.

*--*--*

Már régóta szemeztem Kate Quinn művével, mert nagyon figyelemfelkeltő és gyönyörű a borítója, illetve a fülszövege. Imádom az olyan regényeket, amelyek kapcsolódnak valamelyik világháborúhoz, mert szerintem kifejezetten érdekes és bőséges témát tudnak biztosítani, amolyan kimeríthetetlen, kiaknázhatatlan lehetőséget. A regény több, mint ötszáz oldal, és ebben a bejegyzésemben kicsit bővebben is kifejtem a véleményemet róla. Ígérem, annyira nem spoilerezem el *--*

Figyelem!

Cselekményleírást tartalmaz!

 

 

,,Az első ember, akivel Angliában találkoztam, hallucináció volt."

 

Tartalom...

 

A fülszöveg roppantul jól leírja az egész olvasmány cselekményét és tartalmát, de mégsem teljesen.  Az olvasó váltott idősíkokon keresztül megismerheti a nők helyzetét, mivel két szálon és idősíkon futnak végig az események. Kibontakozik a múlt (1915) és a jelen (1947)  fájdalmas, kissé felkavaró pillanatai, miközben megismerhetjük az Alice hálózatot.

 

 

Véleményem a könyvről... 

 

Előre is elnézést kérek, ha kissé csapongó lesz a véleményem az olvasmányról, mert ezernyi gondolat cikázik bennem, amiket nehéz összeszedetten megfogalmazni. Több héttel ezelőtt olvastam el a könyvet, de még mindig a hatása alatt vagyok, mert nagyon vegyes véleménnyel vélekedek róla. Nagyon tetszett benne az Alice hálozat kibontakozása, de szerintem irtóra túlírt, lassan indulnak be a cselekmények, és olykor elsikkant a szerző a lényeg felett, mert a felesleges dolgokat rágta az olvasók szájába. Ezzel szemben a leírások tetszettek, mert ezáltal megtudtam ki hogyan néz ki, mégis egy idő után már ez sem tudott lázba hozni, szimplán untatott, mint Charlie St. Clair karaktere. 

Charlie St. Clair ~ ő egy fiatal, megesett lány, aki az édesanyjával utazik, hogy egy puccos magánklinikán megszabadítsák őt a ,,problémájától". Az édesanyjával folytatott kommunikációja, amolyan tükröt mutat a 1947 helyzetre, mennyire nehéz lehetett egy fiatal, egyedülálló, terhes lánynak, bár én erről még többet olvastam volna. Az elején még a párbeszédek is gördülékenyen mentek, sőt kifejezetten  érdekesnek ígérkezett minden, több szempontból is potenciális lehetőséget biztosítva, mégis olyan érzésem volt, mintha ebből nem hozta volna ki a maximumot. Hamar leült a történet, egészen addig, amíg Charlie le nem lép, magára hagyván az édesanyját, és elindul megkeresni Rose nevű unokatestvérét.  Róla először csak annyit lehet tudni, hogy ők ketten közel álltak egymáshoz, viszont négy évvel korábban eltűnt Franciaországban, és az egyedüli nyom hozzá nem más, mint egy Eve Gardiner nevű titokzatos nő.

Ha lehet ilyent írni, akkor leírom, hogy nekem egyedül Eve Gardiner miatt érte meg elolvasni. Ő egy brutálisan érdekes karakter. Azt el kell ismernem, az első felbukkanásától megfogott engem, mert nem hétköznapi pillanat volt, csak úgy, mint azok a dolgok, amiken keresztül kellett mennie a múltban. Cseppet sem csodálkozom miért lett olyan, amilyenné az évek változtatták. A nő a kulcsszereplője a történetnek, mert a 1915-ben játszódó eseményeket az ő szemén keresztül követhetjük nyomon, kibontakoztatva egy vészterhes időszakot. Rajta keresztül csöppenünk bele a hálózat tevékenységeibe, bár lassan épült fel, nekem mégis sokkal izgalmasabb volt, mint a Charlie. 

 

,, – Ő a maga fénylő csillag? – kérdezte Eve önkéntelenül. – A legjobb ügynöke?

– Igen. – Cameron elmosolyodott, és a szeme sarka  ráncba szaladt. Most ismét a névtelenséget sugalló tweedöltönyében volt, nem a makulátlan barna uniformisában. – Úgy vélem, senki sem készítheti fel magát jobban. 

– Én éppen olyan jó leszek – jelentette ki  Eve szenvedélyesen. – B-büszke lesz rám."

1915-ben kerül a kémszervezetbe, remek kiképzését arra használja, hogy munkája során németektől gyűjtsön be fontos információkat, amiket később feltudnak használni. Mindet könnyíti a kiváló német nyelvtudása, illetve a kisugárzása, ami lehetővé teszi, hogy könnyedén elvegyüljön.

Nekem igazság szerint onnan kezdett izgalmassá válni az egész, amikor Lili először megjelent, és ahogy haladtunk a vége felé, egyre szimpatikusabb lett. Eve mellett ő volt a másik olyan személy, akiért megszakadt a szívem, mert reméltem, hogy jobb sorsot kap, sőt imádkoztam érte, hátha könyörületesebb lesz vele az írónő, mégis már az elejétől érezhető volt a vihar előszelei. 

A harmadik személy, aki könnyeket csalt a szemembe, az Charlie unokatestvérének, Rose sorsa, amikor kiderült mi történt vele annak idején, amikor eltűnt. Valahogy éreztem,kifejezetten borítékolható volt a halála, mert máskülönben megkereste volna az unokatestvérét, bár reméltem, hátha csak fogságba esett, vagy történt vele valami olyan, ami meggátolta ebben. Aztán ahogy René nagyobb szerephez jutott, onnan már minden totálisan nyilvánvaló lett a számomra. 

Nekem a vége nem tetszett. Én sokkal jobban örültem volna annak, ha találkoznak egymással és leülnek beszélgetni azok után, ami René házában történt, vagy csak csevegtek volna egy jót, mint annak idején. Ha az olvasó tovább gondolja, akkor elképzelheti, ahogy a boldog kis családhoz odatoppan a nő, de én úgy végig olvastam volna mit mondott volna neki Charlie, vagy miket mesélt még Eve.

Maradtak bennem kérdések, hogy vajon tényleg jól értettem-e azt, amit Eve az utolsó oldalakon mesél, merre is járt a keresztelőt követő időszakban. Ha igen, akkor az nagyon szuper. 

 

Amit feleslegesnek éreztem benne...

Charlie terhességét : szerintem enélkül is megállta volna a történet, ha csak simán lelépett volna otthonról, hogy megkeresse az unokatestvérét. A gyerkőcöt elég lett volna, ha a végén szövi bele, bizonyos időugrást követően. 

Nem bántam meg, hogy elolvastam, mert az első x oldal után, amikor beindul a cselekmény, és  Eve elkezdett a múltról mesélni, onnantól igazán örültem annak, hogy időt szántam rá.