Krausz Emma : Osztálykép

Krausz Emma

Osztálykép

,,Kálnoki Levente nem akar mások életének részévé válni. Véletlenül mégis leleplezi gimnazista osztálytársa, az ünnepelt focista, Szendrei Ákos titkát, ahogy kirúzsozva fényképezi magát és a fotót elküldi valakinek. Levente megígéri neki, hogy hallgat, és a két fiú útjai ezzel külön is válnának, ha legnagyobb szerencsétlenségükre nem kellene együtt dolgozniuk egy iskolai projekten. Levente egyre közelebb kerül Ákoshoz, és vele együtt néhány másik osztálytársához, akik által úgy tűnik, az élete is megváltozik. Mindezeken túl Leventének meg kell birkóznia a saját érzelmeivel: a haraggal, a gyásszal és a szerelemmel.” 

Írta: Krausz Emma

Kiadó: Twister Media

Kiadási év: 2018

A szerzői hivatalos oldala: Krausz Emma

Moly.hu: https://moly.hu/konyvek/krausz-emma-osztalykep

Rendelhető: molybolt.hu - Krausz Emma: Osztálykép

Köszönöm szépen a könyvet a Twister Media Kiadónak és az írónőnek.

Már írtam egy bejegyzést a könyvről „Így jártam Krausz Emma Osztálykép című könyvével” címmel. Mivel hosszú lett volna egybe megírni, ezért különválasztottam őket.

Abban már kifejeztem, hogy mennyire tartottam a regénytől, és mennyire pozitívan megdöbbentem, amikor teljesen mást kaptam. Volt bennem egyfajta félelem, miszerint a most egyre népszerűbbé váló LMBTQ+ hullámot akarja meglovagolni.

Szerencsére, erről szó sincs. Talán, emiatt is nőtt a szívemhez, miután befejeztem. Krausz Emma egy olyan világba engedett bepillantást, amiben egy aranyos gimnazista fiú szemén keresztül láthatjuk a világot. Mivel a barátnőm még nem olvasta, és sokan mások sem, ezért spoileresen nem fogok belemenni részletekbe. Csak arról fogok írni ebben a bejegyzésben, hogy miért érdemes elolvasni Emma könyvét.

Higgyétek el, nagyon megéri! Tapasztalatból írom ezt.

Lássuk is az Osztályképet!

*-*-*-*-*

,,Belépés csak saját felelősségre – állt a fiúmosdót az öltözőtől elválasztó kerengő ajtaján.”

Nem ez volt életem első LMBTQ+ könyve, amiben két fiú szeret egymásba. Mégis olyan izgatottan olvastam, mintha ez lett volna az első. Levente karakterében volt valami, ami annyira meg tudott fogni, mint Rácz - Stefán Tibor Fogadj el! című könyvében Áron. Nehéz úgy írni, hogy ne spoilerezzek, így azon részekről mesélek, amit a fülszöveg amúgy is elárul.

Kálnoki Levente egy fiatal gimnazista srác, aki a tanára kérésére megkeresi az osztálytársát, Szendrei Ákost. Ez úgy magában hétköznapi lenne, de amit éppen Ákos csinál, nos, az egyedi, és eléggé félreérthető. A fülszöveg lelövi, szóval ő éppen rúzsozza a száját a mosdóban, ahelyett, hogy órán lenne. Ahogy az elején nem derül ki, miért is csinálja, én sem árulom el. Azt viszont igen, hogy remek ötlet volt az írónőtől a magyarázata. Hatalmas piros pont miatta.

,,- Ne bámulj már! – suttogta idegesen Ákos, arrébb húzódott a padon, felkönyökölt az asztalra, és kezét a fejére tette.”

A mosdói események után, Ákos, a suli egyik legmenőbb sráca és Levente, aki imádja a történelmet, kénytelenek lesznek együtt tételeket kidolgozni. A tanár szerint előbbinek segítségre volt szüksége, míg utóbbi volt a legjobb ezen téren. Ez meg is mutatkozik, csak az összedolgozás bizonyul nehéznek.

Az idő viszont mindent megold.

Az eseményeknek köszönhetően ők ketten közelebb kerülnek egymáshoz. Élveztem azon pillanatokat, amiket egymás társaságában töltenek, mert olyankor annyira mások voltak.

Szerintem még sohasem akartam, hogy két könyvkarakter ennyire egymásra találjon, mint amennyire azt akartam, hogy ők összejöjjenek. 

Ebben a bejegyzésbe csak ennyi idézetet szántam, mert hamarosan jön egy külön poszt, ahol összegyűjtöttem a kedvenceimet.

Visszatérve az Osztályképhez.

Ha mondanom kellene egy hatalmas okot, miért kellene kötelező olvasmánnyá tenni a könyvet, akkor rögtön Ákos nevét mondanám. Őt még Leventénél is jobban megkedveltem, és jobban is sajnáltam.

Annak, amit a mosdóban művelt, annak bizony nagyon nagy oka volt, amitől még inkább megkedveltem. Bár először nem tudtam megérteni, de jól átgondolva, ha más magyarázattal áll elő Emma, tuti leteszem a könyvet. Ez meg nagy hiba lett volna.

Ákos menő focista, akiért sok lány odavan, de több titkot is őriz, amiről nem akarja, hogy más tudomást szerezzen. Az ő vívódásai, érzelmei fényévekkel szimpatikusabbá tették, mint bármelyik másik karaktert, aki megfordult a könyvben. Éppen annyira meg akartam ismerni őt, ahogyan Levente.

A végén még olvastam volna róla, és kicsit hiányérzetem lett, amikor lezárult a regény. Annyira beszippantott, hogy alig bírtam letenni. Mindent tudni akartam.

De elég is ennyi áradozás Ákosról.

A többi ok, a mellékszálak futása, amit tényleg nem fogok elárulni, de miattuk is megéri kézbe venni.

Tipikus fiataloknak szóló könyv, szóval van itt minden. Iskolai dráma, szerelem, titkok, buli, bonyodalom, verekedés és még bőven sorolhatnám.

Kedvenc karaktereim: Ákos, Levente, Ida, Dorina és Márk

Utált karakterek: Dávid, de a végére még őt is megkedveltem. Szerintem ezzel egyedül leszek, de valamilyen szinten meg tudtam érteni.

Kedvenc jelenet: Az, amikor Ákos bevallja a titkát Leventének. Ez örök kedvenc lesz.

Ha elolvastátok a könyvet, akkor kérlek, írjátok meg a véleményeteket nekem!

Roppantul kíváncsi vagyok rá.

Lena Sliver : Törékeny ​bársony

Lena Sliver

Törékeny ​bársony

 

 ,,Léna erős, független, gyermekét egyedül nevelő nő. Válása után, megfelelő életet akar biztosítani magának és lányának, hiszen a volt férje és családja folyamatos nyomás alatt tartják. Megfelelési kényszerétől azonban nehéz elszakadni, miközben a család és két munkahely között ingázik.

Az egyik munkája átlagos, a másik csak bizonyos körökben ismert. Minden vágya, hogy ő is megismerhesse ezt a világot. Kétségek közt keresi a helyét, amikor megjelenik ő, és fájdalmas döntésre kényszerül…”

Írta: Lena Sliver

Kiadó: EkönyvBazár

Kiadási év: 2018

Az író szerzői oldala: Lena Sliver hivatalos szerzői oldal

Moly.hu: Lena Sliver: Törékeny ​bársony

Rendelhető: https://ekonyvbazar.hu/termek/12/lena-sliver--toreken-barsony

Idézetek: Törékeny ​bársony idézetek

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Ez volt a második EkönyvBazár könyvem. Előtte Fényes Niki Feketén, fehéren című regényét olvastam, így nem volt újdonság számomra sem a kiadó, sem az elvárható minőség.

Amit először észrevettem a Törékeny bársonynál, az a borítója volt. Nagyon tetszik az, hogy nincs arc a képen, így magam képzelhettem el a karakterem, amilyennek csak akartam. Nagyon sok könyvnél zavarni szokott, amikor túlságosan tökéletes modelleket választanak, miközben a tartalomban teljesen másról ír az író. Szerintem, ezzel sokan egyet tudnak érteni, vagy lehet, hogy csak én gondolom így. Végül is a könyv szempontjából totál mindegy, ki van, vagy éppen ki nincs a fedlapján, mert sohasem szabad az alapján ítélkezni. A fülszöveg már más tészta.  Itt kap az olvasó egy rövid, de annál is izgalmasabb figyelemfelkeltést a beltartalomról. Bár sok mindent elárul, de azért szép számmal akadnak kérdések, amik bennem is felmerültek, amikor elolvastam.

Na, de ennyit erről, és nézzük magát a Törékeny bársonyt!

Figyelem!!

Cselekményleírást tartalmazhat!!

,, Vegyél a kezedbe egy olyan eszközt, amin van lehetőség internetezni.”

A fülszöveg elárulja, hogy a regény főkaraktere Léna, aki egyedül neveli a kislányát válása után. Két állása van. Az ,,átlagos” munkája tényleg hétköznapi, így arról nem is beszélek, csak annyit, hogy többször is említésre kerül, sőt egy kicsit kapcsolódni is fog a történet egyik szálához. Amikor elolvastam a könyvet, már akkor összeállt bennem a kép, hogyan is kellene írnom róla. Szépen lassan haladva, szálról-szálra.

,, Hát akkor hölgyeim, csatlakozzanak az urakhoz…”

 

1. szál: A bizonyos másodállásról burkoltan

 

Amikor először találtam szembe magam a Törékeny bársonnyal, akkor még nem igazán tudtam, mire is kellene számítanom. A fülszöveg titokzatossága felkeltette ugyan a figyelmemet, mégis volt benne valami, ami nem hagyott nyugodni. Egyre jobban fúrta az oldalamat a kíváncsiság, miszerint vajon mi lehet az a bizonyos munka. Számtalan könyvet elolvastam, ezért voltak sejtéseim, és manapság már eléggé sok hullám vette útját hazánk kiadói platformján. Viszont, amikor kézhez kaptam, akkor már tökéletesen tudtam.

Nem kell megijedni, mert nem egy újabb Szürke-utánzatot tart a kezében az olvasó, hanem egy totálisan más témájút. Itt nem a BDSM játssza a főszerepet.

(Gonoszul megjegyzem, a Szürke sem arra épít, csak az eladás miatt kellett bele, hogy jobban fogyjon.) 

Léna munkája teljesen más. Egy olyan világba enged bepillantást, amiről az emberek eldönthetik, hogy szerintük létezik, vagy szimplán az írónő képzeletében él. Nem mondom meg a választ. Csak annyit árulhatok el, hogy Léna munkahelye nagyon sok izgalmat tartogat. A vendégek között vannak ismert és kevésbé ismert emberek, akik kisebb izgalmakra vágynak. Ebbe a világba csöppen bele Anna is, akiről lentebb kicsit bővebben is mesélek.

,, Nagy kék szemeit rám emeli, kis mosolyra húzódik a szája.”

2. szál: Szerelem a könyvben

Lelkes romantika-fanatikus oldalam boldog volt, amiért az írónő bevonta a világába a szerelmet. Meg kell vallanom, ezen a területen maradtak kiaknázatlan lehetőségek, amelyekről szívesen olvastam volna, de ez az egyedi véleményem.

Áron volt a könyvben az a személy, aki túlságosan tökéletes volt, mégis annyira megdobogtatta a szívemet. Nem csodálom, hogy Léna sem tudott neki ellenállni, és szerintem sok hölgyolvasó is a szíve elé kapja a kezét, amikor felbukkan. Mert, bizony fel-felbukkan a regényben. Ő egy bizonyos színt visz a történetbe, meg a főkarakter életébe is. A cselekmény folyamán akadtak részek, ahol hiányt éreztem vele kapcsolatban. Mint már említettem feljebb, voltak benne olyan lehetőségek, amiket ki kellett volna aknázni, és még jobban az emberek elé vezetni, milyen személyiség is ő. Akadt egy piciny kis infó, amivel csak felületesen kezdett valamit az írónő, aztán simán lógva hagyta a levegőben. Ez Áron múltja volt, amit ti is meg fogtok ismerni, ezért nem árulok el róla többet.

A kettejük szerelme igazán lángolóra sikeredett, de nem is baj, mert ez kellett ide.

,, – Hallottál már a munkahelyi kapcsolatok rossz hatásairól? – kérdezem karba tett kézzel, bár mosolyognom kell attól a kielégült fejétől.

– Az sem érdekel, ha halálos, ha ennyire jó – mondja álomittasan.”

3. szál: Mellékkarakterek

Minden regényben kellenek olyanok, akik viszik tovább a cselekményt. Itt, is akadtak jószámmal. Vannak, akik bekavartak kicsit, mint Léna volt férje, vagy olykor pozitív irányba terelték az eseményeket, mint például Alex vagy Tina. Ők néha interakcióba léptek Lénával, de nem vették el tőle a történetet, amiért nagyon hálás vagyok az írónőnek. Nem ők voltak a fontosak, mégis hozzá tudtak tenni valami pluszt. Róluk nem is ejtenék több szót, csakis annyit, hogy utóbbi kettő nagy kedvenc lett.

,, – Na, ide figyelj, nem érdekel, hogy itt mivel foglalkoztok, hogy milyen kuplerájt üzemeltettek. Én a húgomat, Annát keresem. Azonnal mondd meg, hol van, ha itt nincs, biztos tudod, hova vitték. Gondolom, lejelentik neked a lányok, hogy hova viszik őket, ha már te közvetíted ki őket – üvölt velem.”

4. szál: Anna és a bonyodalom

Minden könyvbe kell valami bonyodalom, ami felkelti az érdeklődők figyelmét. Nos, nekem Anna volt az egyik ilyen. Bevallom, nekem az ő szála volt a legérdekesebb. Nem is sejtettem, hogy ennyire megkedvelem. Az elején sablonosnak találtam, de a végére megváltozott a helyzete. Kicsit sajnáltam azért, amin keresztül kellett mennie, meg azt is, ahogyan kapcsolódott a bonyodalom másik része Lénához. A testvére miatt sokat szenvedett, de ennek köszönhetően kapta meg azt, ami már kijárt neki az elejétől kezdve.

Ami tetszett:

A karakterek nem voltak sablonosak.

 Simán el tudtam képzelni őket valós, hús-vér emberekként.

Léna mindkét állása izgalmas volt számomra, de leginkább az, aminek köszönhetően megismerkedett Annával, Tinával, Alexszel, és Áronnal.

Az erotikus jelenetek is ízlésesek voltak. Nem minden oldalt töltött meg, és szépen alakult ki a kapcsolat Lénáék között, ami nagyon remek ötlet volt. A főhősnő kislányát is megkedveltem, bár róla többet is olvastam volna.

Ami nem tetszett:

Akadtak szálacskák, amelyek jól felvezetést kaptak, de azzal ott véget is vetettek nekik. A kivitelezés azon részén érződött leginkább, hogy elsőkönyves írónővel van dolga az olvasónak.

Összegezve az olvasottakat:

Ettől eltekintve kíváncsian várom Lena Sliver további könyveit. Kíváncsi vagyok, milyen újdonságokkal fog meglepni a Törékeny bársony után.

Tőlem elérte azt, hogy öt csillagot adjak rá. Remélem, hogy ti is elolvassátok, és értékelitek. 

Csak ajánlani tudom, mert megéri.