Kérdezz – felelek interjú Erberling Judit költőnővel
Gyere és ismerd meg közelebbről is a NewLine Kiadó tehetséges, fiatal költőnőjét, akinek már az első megjelent verseskötetével sikerült elrabolnia az olvasók szívét. Az enyémet mindenképpen.
 | ||
| kép forrása: Erberling Judit |
1. Kedves Judit, mesélnél kicsit magadról azok számára, akik még nem ismernek annyira?
Kedves Laura!
Először is köszönöm szépen ezt az igazán megtisztelő felkérést. :)
Mit is mondhatnék magamról? Alkotócsaládba születettem, így a művészetek több ágával is találkoztam kicsi koromtól kezdve. Kalandoztam több irányba, például évekre elrabolta a szívemet a fényképészet, de szívesen foglalkoztam kreatív dolgokkal, amikkel ünnepi alkalmakkor leptem meg családtagjaimat.
Jelenleg Budapesten élek férjemmel és a cicánkkal, Bestiával. Igazi könyvmoly vagyok. Feltett szándékom, hogy a lakásunk ne csak otthonként, hanem könyvtárként is tudjon funkcionálni. Szerencsére ebben férjem is partner.
Nem csak a betűk világában, hanem a számokéban is otthonosan mozgom, mivel bérszámfejtőként dolgozom tizenhárom éve, illetve jelenleg egyetemi tanulmányokat is folytatok.
2. Hány évesen kezdtél el komolyabban foglalkozni a versekkel?
Hmmm… ez igazán fogós kérdés. Tizennégy éves voltam, amikor az első verset írtam. Ezt a mai napig tudom fejből, pedig nem volt egy profi alkotás, tényleg csak az első szárnypróbálgatások egyike. Ezt még követte pár igen hasonló kísérlet, majd középiskolában kicsit komolyabban foglalkoztam a versírással. Már a jelenlegi munkahelyemen dolgoztam, amikor egyik kedves ismerősöm és – azt hiszem, nevezhetem így – jó barátom felfigyelt az egyik versemre és segített az elszabadult gondolataimat megfelelő szabályok közé szorítani. Ez nagyjából öt-hat éve lehetett. Akkor kezdtem igazán komolyan foglalkozni magával a versírással.
3. Júniusban jelent meg a NewLine Kiadó gondozásában az első munkád, amely a Vers a tengerben címet kapta. Miért éppen ezt választottad neki? Több cím ötlet is felmerült, vagy már előre tudtad, hogy ez lesz a befutó?
Pár évvel ezelőtt indítottam egy blogot, ahova feltöltöttem a verseimet. Ez jelenleg inaktív, de tervezem, hogy majd újra beindítom, csak még nem találtam ki a megfelelő koncepciót. Ezt a blogot indítottam Vers a tengerben címen. Amikor életre hívtam, a verseskötet gondolata még halvány szösszenet sem volt, de amikor már kezdet éledni bennem az elképzelés, egyértelmű volt, hogy a kötet címe is ez lesz. Ezen kívül csak azt tudtam biztosan, hogy keménytáblás kiadást szeretnék. Úgy éreztem, hogy egy verseskötethez ez az igazán méltó megjelenési forma.
 |
| kép forrása: Erberling Judit |
4. Melyik a kedvenc témád, amely megihlet téged?
Ez nagyon változó. Attól függ, hogy milyen időszakában vagyok az életemnek, hogy a lelkemet milyen külső behatások érik. Szinte bármiből lehet ihletet meríteni és a témák tárháza egyszerűen kifogyhatatlan. Volt időszak, amikor a lelki megpróbáltatásokról, az elvesztett szerelemről írtam szívesen. Mostanában több természetvers született, de olyan is volt, hogy hallottam egy zenét, ami megfogott, vagy éppen egy könyv első bekezdése bontott szárnyat a gondolataimban.
5. Az édesanyukád népszerű meseíró. Benned is felmerült a gondolat, hogy gyerekeknek írj? Esetleg gondolkodtatok közös dedikáláson?
Nem, nem gondolkodtam gyermekeknek szóló íráson eddig még. Bár van olyan versem, amire pont anya mondta, hogy simán lehetne gyerekvers is, de megvallom őszintén, ez nagyon ritka és távol is érzem magamtól. Sokkal inkább írok a felnőtteknek, mint a kisebb korosztálynak. Felnézek azokra, akik a mérleghintáról, a labdáról, vagy bármi olyan témáról írnak verseket, ami az apróságokat érdekli, főleg azért, mert a piciknél még fontosabb a dallamosság, a ritmus és a rímek megléte. Nagyon figyelni kell magára a nyelvhasználatra is, mert könnyen érthetőnek kell lennie. Jelenleg ezek a témák távol állnak tőlem, így nincs belső indíttatásom, hogy gyerekeknek írjak.
Az idei Könyvhéten is közös dedikálást tartottunk anyával. Ez volt a debütálásunk együtt., de igen, tervezünk még a későbbiekben is majd közös dedikálást. Mivel kis településen nőttem fel, anya pedig most is ott lakik, ezért ott mindenképpen szeretnénk majd közös könyvbemutatót és dedikálást tartani.
6. A költészet mellett bloggerként szerzők könyveiről írsz véleményt. Honnan indult az Olvasósarok ötlete?
Az Olvasósarok blog valamikor 2011. augusztusában indult, mert azt gondoltam, milyen jó lenne egy oldalon gyűjteni a könyvekről írt gondolataimat. Ez nagyjából halva született ötlet volt, mert pár „értékelő” felkerülése után nem foglalkoztam a bloggal éveken keresztül.
Már a Watchaholics magazin tagjai közé tartoztam, amikor úgy döntöttem, hogy adok valami értelmet a régi blognak, s így újjászületett az Olvasósarok. Érdekessége, hogy a 2011-es pár könyvértékelőn kívül csak olyan könyvértékelőket találni az oldalon, amiket már a Watchaholicsnál írtam. A véleményeken kívül azonban az Olvasósarok blogon sok minden más is olvasható.
Most már több mint egy éve volt, hogy a blog megint parkolópályára került. Egyszerűen úgy éreztem, hogy elfogyott az a lendület, amit nyújtott, amivel vittem előre, de a Watchaholicsnál továbbra is írtam.
Igaz, most a magazinnál sem vagyok aktív tag. Az idei év első felét a Vers a tengerben kötet töltötte ki, így nem jutott sem idő, sem ihlet az értékelőkre. A nyáron jelent meg néhány friss értékelőm, de mióta szeptemberben ismét egyetemista lettem, megint más irányba koncentrálódik a figyelmem.
7. Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Dolgozol új versesköteten?
Igen, mindenképpen szeretném majd további verseskötetekkel meglepni az olvasókat. A következő főleg új verseket fog tartalmazni. Ennek már van egy munkacíme is, sőt a kéziratnak igen tetemes része készen van. Ha nem hagy cserben a múzsám az elkövetkező időben, akkor jó eséllyel még idén be is fejezem a kéziratot, 2022-ben pedig talán a könyvpiacon lehet az újabb kiadvánnyal találkozni.
Erberling Judit szerzői oldala / Rendelhető: NewLine Kiadó webáruház / NewLine Kiadó / Moly: Erberling Judit - Vers a tengerben
