Carrie Cooper : A szemtanú

Carrie Cooper

A szemtanú

,,Ki ne várná repesve, hogy beteljesíthesse gyermekkori vágyát?

Hogy kiszakadva a hétköznapok egyhangúságából végre nekivághasson egy kalandos világkörüli útnak?

Lili Green izgatottan készül a régóta szervezett utazásra. Összekészített csomagokkal és új élmények reményével vág bele az indulás előtti utolsó munkanapjába. Ám egy pillanat alatt minden a feje tetejére áll, amikor Lili egy bűncselekmény szemtanújává válik, és ezáltal egy bérgyilkos céltáblájának közepére kerül. A teljesen félresiklott utazás pedig immár nem a szép emlékek gyűjtéséről, hanem az életben maradásról szól.

Carrie Cooper kalanddal, érzelemmel, humorral és váratlan fordulatokkal teli története során végigizgulhatjuk, hogy egy teljesen hétköznapi lány mit tesz olyan cseppet sem mindennapi helyzetek sodrásában, amelyek végérvényesen megváltoztatják az életét.”

Írta: Carrie Cooper

Kiadó: Álomgyár 

Kiadási év: 2016

A szerző hivatalos oldala: Carrie Cooper

Moly.hu: Carrie Cooper: A ​szemtanú (Lili Green 1.)

Rendelhető: https://alomgyar.hu/konyvek/carrie-cooper-a-szemtanu-lili-green-sorozat-1-resz

*-*-*

Köszönöm a recenziót az Álomgyár Kiadónak és Carrie Cooper írónőnek! :-D

Decemberben találkoztam először Carrie Cooper írónővel, amikor Zalaegerszegre látogatott az Álomgyár-turné keretein belül. Beszélgetni kezdtünk, és meséltem neki a blogomról, meg más egyéb témákról. Nagyon aranyos volt. A csevegésünk végén felajánlott egy kötetet, amit pár hónappal később meg is kaptam. Mivel nagyon kelendő volt, és elfogyott az első kiadás, így utánnyomásra volt szükség.  Örültem, amikor kézbe vehettem.

A borítója annyira jó, amennyire kapcsolódik a történethez. Ami még jobban tetszett az az, hogy több, mint 400 oldalas, így több lapon keresztül élvezhettem a szerzőnő remek stílusát. Roppantul megérdemel egy hatalmas gratulációt. Carrie könyve is bizonyítja, hogy hazánk írói is bármikor felvehetik a versenyt.

Na, de erről ennyit, és nézzük a könyvet!

Figyelem!!

Cselekményleírást tartalmazhat!!

,,A vasárnapi kora reggeli forgalom messze elmaradt a szokásostól.”

A fülszöveg sok mindent elárul, ami nem nevezhető spoilernek, mert ahhoz túlságosan kevés, és amúgy is mások adják a tartalom csavarjait. A cselekmény főkaraktere Lili Green, aki izgatottan készül a nagy utazására, amiről már gyerekkora óta álmodozott. Utazás előtt, az utolsó munkanapján még beugrik a munkahelyére, ahol nem várt esemény veszi kezdetét.

Lilit nagyon megkedveltem az elején. Ki akar szakadni az uncsi szürke hétköznapokból, és végre meg akarja valósítani azon álmát, miszerint kalandos útra kél a világ körül. Nem csodálom, hogy a körülötte lévő személyeket mélyen megdöbbenti az elhatározása. Volt, aki őrültnek gondolja, amiért huszonnégy évesen egyedül elindul egy utazásra, ami eldugott falvakba, apró városokba hívja el. Őszintén, szerintem én egyedül nem mertem volna belevágni ebbe a kalandba, de szerencsére Lili velem ellenben sokkal bátrabb. Pont erre van szüksége ahhoz, amivel szembe kell néznie a könyvben.

,,John Fuller és Zachary Simon ügynök rutinosan haladt át a reptéri ellenőrzéseken.”

John és Zac fontos szerepet töltenek be a könyvben. Mint az idézetből kiderül, ők az ügynökök, akik igazán érdekes ügyben nyomoznak. Zac sokkal szimpatikusabb volt számomra, mint John. Róluk nem is mesélek többet, mert az már tényleg hatalmas spoiler lenne, és sokan megutálnának, ha leírnám, hogyan is kapcsolódnak A szemtanúhoz. Annyit viszont el kell árulnom, hogy nélkülük talán Lili élete totálisan másképpen alakult volna.

,,Csak Nikosz létezett és ő.”

Ha választanom kellene egy férfi karaktert, aki miatt megéri olvasni, akkor az egyértelműen Nikosz. Ő egy félisten. Egy görög félisten, aki után tuti megfordulnak a nők az utcán. Én biztos megnézném magamnak, ha elmenne mellettem. Vonzó rosszfiú.

Nemcsak Lilit vette le a lábáról, hanem engem is. Már az elején gyanús volt nekem, hogy valami nem stimmel vele. Jó, akkor még nem tudtam, mi is lehet a dolgok mögött, de ahogy kicsit jobban megismertem, úgy kezdtem megérteni őt.  Annyira remélem, hogy a könyv folytatásában nagyobb szerepet kap, bár az elsőben is fontos volt, de belőle soha sem elég.

A kapcsolata Lilivel egy külön bejegyzést is megérdemelne, annyi mindent lehetne róluk írni.

Miatta nagyon ajánlom a könyvet.

Ami tetszett:

Karakterek:  

Egy-két személy kivételével sikerült mindegyiket megkedvelnem. Leginkább Nikosz lett a legnagyobb kedvenc számomra. Amikor kiírtam, hogy a könyvet olvasom, akkor sokan írtak miatta, miszerint majd John lesz a kedvencem. Hát, ez nem jött össze, mert nálam Nikosz a tuti befutó.  

A cselekmény:  

A történet az elejétől egészen a végéig fenntartotta az érdeklődésemet, és még véletlenül sem fordult meg olyasmi a fejemben, hogy oldalakat hagyjak ki. Jó, nem szoktam amúgy sem ilyent csinálni. Kíváncsi voltam a végére, ami akkora csattanás volt számomra, hogy csak lestem. Volt egy sanda gyanúm, hogyan végződik, de ez még azt is felülmúlta. 

A vége: 

Mint már fentebb említettem, nekem nagyon tetszett. Nagyon kíváncsi vagyok arra, vajon ezek után a folytatásban hogyan alakul Lili élete. Sok kérdés merült fel bennem, amire remélem, hamarosan választ kapok. Azt tudtam, hogy meg fogok lepődni, de nem hittem volna, hogy ennyire.

Borító: 

Passzol a könyvhöz, és nagyon szemrevaló. Szeretem az olyan borítókat, ahol nem látszik az arc, mivel kicsit befolyásolni szokta a képzeletem, ha egész alakos a kép. Itt jó húzás volt a háttal álló nő.

Ami nem tetszett:

John: 

A kezdetekkor még kedveltem is, de a vége felé már elegem lett belőle. Olyan volt, mintha egy jellemfejlődésen ment volna keresztül, ami sajnos nem a jó irányba állította. Néha megpaskolgattam volna egy szívlapáttal, csak, hogy érezze a törődést.

Összegezve: Egy fantasztikus könyv, és biztos elolvasom a folytatását is.

ISMERD MEG HAZÁNK ÍRÓIT - T. C. Lang

 Kérdezz-felelek T. C. Lang írónővel 

 Gyere és ismerd meg T. C. Lang írónőt, A Lámpás nyomában című könyv szerzőjét

*-*-* 

 

Kedves Tünde, mesélnél kicsit magadról?

Háromgyermekes anyuka vagyok, aki szeret olvasni, írni, mozogni, és DIY projekteket megvalósítani. Blogot vezetek, ahol főleg a könyvélményeimet és csináld magad tippjeimet osztom meg, de akadnak személyes jellegű bejegyzések is; az Index2 szerkesztősége eddig közel hatvan cikkemet emelte ki címlapra. Sok megtisztelő felkérést kaptam, kapok recenzió írására és előolvasásra, de kénytelen voltam drasztikusan lecsökkenteni a vállalásaim számát, mivel a kreatív munka és az egyéb kötelezettségeim rovására mentek. Civilben menedzserasszisztensként dolgozom.

Mikor kezdtél komolyabban foglalkozni az írással?

Nyolc éve, az első gyermekem születése után. Meg szerettem volna akadályozni, hogy a szókincsem beszűküljön az itthon töltött idő alatt, illetve – akármilyen csodás is az anyaszerep – szükségem volt arra, hogy a büfiztetések és kakis pelenkák világából átruccanjak időnként (mondjuk a délutáni alvás ideje alatt) a képzelet birodalmába.

Az első könyved A Lámpás nyomában címmel jelent meg. Terveztél más címet neki, vagy a kezdetektől fogva ezt szeretted volna?

Ó, dehogy ezt, megszenvedtem a címadással! Három éven keresztül, „00verzió” néven tároltam a gépen, de ilyen címmel mégsem jelenhetett meg. :) Rengeteg ötletem volt, ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül: Angyali szerelem, Pokoli küldetés, A kulcs, A kulcs nyomában, A Mennyek Kulcsa. A tesztolvasóim segítettek dönteni.

Mesélnél a regényedről azoknak, akik még nem olvasták?

A Lámpás nyomában főszereplője a huszonegy éves, gyakorlatias gondolkodású pincérlány, Sarah, aki egy Mennyen kívül rekedt angyalra bukkan. Ronael, a szenvtelen égi feladata, hogy visszaszerezze a Pokolból az ellopott Lámpást, az alászálláshoz viszont meg kell találnia az Apokalipszis Lovasait, akik a Földön rejtőznek. A számára ismeretlen, emberi világban való eligazodáshoz Sarah segítségét kéri. A temperamentumos lány hamar tiltott szerelemre lobban a halhatatlan mennyei lény iránt. Megfordulnak több kontinensen, de kalandjaik nem érnek véget a Földön.

A történet éppúgy felsorakoztat valós és fiktív helyszíneket, illetve eseményeket, törekedtem arra, hogy a történések a misztikus szál ellenére is hihetőnek tűnjenek. Érdekesség: a könyvben az egyik Lovas egy önkéntes bőrébe bújik, ő terjeszti Haitin a kolerát – a jelenet 2011-ben született meg. Az ENSZ 2016-ban elismerte, hogy a békefenntartóknak „köszönhetően” tört ki a járvány (nem megfelelően tisztított szennyvizet engedtek Haiti legnagyobb folyójába).

Figyelmet fordítottam a jellemfejlődésre: Sarah próbál megfelelni a felnőtt létnek, ugyanakkor néha elég gyerekes, a cselekmény előrehaladtával azonban megtanulja mások érdekét a sajátja elé helyezni, de a legszembetűnőbb változáson az angyal megy keresztül.

Újragondoltam, helyenként kiforgattam a bibliai tanokat, igyekeztem szakítani az angyalokról és démonokról kialakított sztereotípiákkal, ezért az erre érzékenyeknek nem ajánlom a könyvet. Szerettem volna megmutatni, hogy a dolgok nem csak feketék vagy fehérek lehetnek. A kalandok és az érzelmek ugyanolyan hangsúlyosak, ezek mellett pedig vicces jelenetek, néhol szinte horrorba hajló, borzongató elemek, illetve egy csipet erotika fűszerezi a regényt. Igazi romantikus, női olvasmány.

Ki tervezte a borítóját?

Jámbor Csaba a ByLine csapatából. Mindenképpen meg szerettem volna jeleníteni a borítón azt a bizonyos lámpást, ő pedig megvalósította. Pont ilyennek képzeltem el. :)

A te életedben mennyire van jelen a vallás?

Konfirmálkodtam, de nem szövi át szervesen a mindennapi életemet.

Ki a kedvenc karaktered a könyvedből, és miért éppen ő?

Szeretem Sarah-t, amíg írtam a történetet, olyan volt számomra, mint egy barátnő; szeretem Ronael naivságát és esendőségét, és persze egy „álompasi”; a kedvencem mégis Lucifer lett. Ő nem hódolt be nekem, saját kezébe vette az irányítást, utána pedig a többi karakter is „fellázadt” ellenem, maguk alakították a sztorit.

Mennyi időbe telt megírni a történetet?

Körülbelül két és fél évbe. A történettel keltem és feküdtem, befurakodott az álmaimba, szinte benne éltem. Egy nap körülbelül másfél órát tudtam írásra fordítani, mindig annyit, amennyit a fiam aludt ebéd után. A második kiadáson szintén több hónapon keresztül dolgoztam, kihúztam egyes jeleneteket, és megszámolni sem tudom, hányszor néztem át a helyesírást, mielőtt elküldtem a korrektornak, és miután visszakaptam tőle a kéziratot. Még mindig tudnék mit csiszolni rajta, ha most adnák ki, biztosan belenyúlnék itt-ott, de muszáj elengedni a történetet egyszer. Megtettem.

Hogy fogadtad a visszajelzéseket?

Zömében pozitív visszajelzéseket kapok, örülök, amikor egy olvasóm azt írja, hogy megríkattam, nincs ennél nagyobb elismerés. :) Az építő jellegű kritikából pedig igyekszem leszűrni a tanulságot, és felhasználni a későbbiekben.

Hogy tudod összeegyeztetni az írást/bloggolást a hétköznapi életeddel?

Hol könnyebben, hol nehezebben, a nyári szünet ideje alatt például nem sok lehetőségem volt írni.

A családod mennyire támogat ebben?

Szerencsés vagyok, a családom támogat: a férjem szerkeszti a honlapot, az öcsém készítette a könyvtrailert, anyám, anyósom, sógornőm pedig nem tartják magukban, hogy írtam egy könyvet. :)

Van kilátásban új könyv?

Igen, egy ideje dolgozom rajta. Ezúttal az angyalok helyett a démonok kerülnek előtérbe.

Mit üzensz a kezdő íróknak?

Mindenekelőtt: olvassanak sokat. Bővítsék a szókincsüket, lessék el a nagyok fortélyait. Gyakoroljanak, találják meg a hangjukat. Kerüljék a sablonokat. Keressenek szigorú próbaolvasókat, akik el merik mondani a véleményüket, az őszinteséget ne sértésnek vegyék. Nem kell rögtön az első befejezett történetükre ISBN számot kérni, hagyjanak időt arra, hogy érjen a stílusuk. Ha kiadásra kerül a sor, tanulmányozzák alaposan a szerződést. Tanuljanak a többi szerző hibájából, és ne kövessék el azokat.

Köszönöm szépen az írónőnek, 

hogy időt szánt rám és megválaszolta a kérdéseimet.