Takáts Lilla: Jutalomjáték

Takáts Lilla

Jutalomjáték

,,Szenvedélyes ​kalandok vagy biztonságos házasság? Végtelen álmodozás vagy unalmas valóság?

Zsuzsi felvágott nyelvű diák, aki a barátai és a családja szárnyai alatt élvezi a biztonságos kamaszkort egy álmos kisvárosban. Az iskola egyik népszerű sportolójával, Gergővel viharos tini szerelembe bonyolódnak, majd egészen az egyetem végéig egy-egy estére összefújja őket a szél, míg a lány férjhez nem megy.

Zsuzsi idővel azonban rádöbben, hogy a házasság korántsem az a rózsaszín leányálom, amit menyasszonyként elképzelt, és ahogy egyre inkább elborítják a hétköznapok problémái, mind gyakrabban jutnak eszébe a Gergővel közös emlékek.

Érdemes-e harcolni egy kihűlt házasságért? Érdemes-e mindent eldobni az újra fellángoló kamaszkori szerelemért? Képes-e belátni egy szeretetéhes nő, hogy csupán illúziókat kerget?

Takáts Lilla első könyve arra a kérdésre keresi a választ, hogy nőként érdemes-e erőnkön felül küzdeni a család összetartásáért, vagy találhatunk-e rá mentséget, ha megelégelve a feleség- és anyaszerepet, az álmainkat követjük.”

Író: Takáts Lilla 

Kiadó: Álomgyár  

Kiadási év: 2016

A szerző hivatalos oldala: Takáts Lilla 

Rendelhető: https://alomgyar.hu/konyvek/takats-lilla-jutalomjatek

Ez volt az utolsó könyv, amit Könyvhét keretén belül szereztem meg magamnak. Az Álomgyár standjánál láttam meg, és a fülszöveg elolvasása után már tudtam, hogy nekem ez kell. A borítója első ránézésre nem tetszett annyira, de örülök, hogy nem ez alapján ítéltem meg.

Jó döntést hoztam, mert azóta elolvastam, és nagyon megszerettem. Szerintem minden lánynak szüksége van egy Kabai Gergőre. Hogy pontosan mire is gondolok ezalatt, azt kicsit később kifejtem.

De nézzük magát a könyvet! :-D

Figyelem!!

Cselekményleírást tartalmazhat!!

,,– Hármas… Hármas, hármas, hármas, hármas! – daráltam dühömben, miközben az iskolatáskám hangos puffanással landolt az udvar egyik korhadó padján.”

Így ismerjük meg Zsuzsit, akinek a gondolatain keresztül belelátunk a Jutalomjáték történetébe. A történet elején egy fiatal diáklány, aki mérhetetlenül dühös, amiért hármast kapott, ezzel pedig ugrott a balatoni nyaralása. Az udvaron dühöng a legjobb barátnőjének, Dittának. Komolyan, mintha magamat láttam volna ennél a jelenetnél. Gimnazistaként én is sokat mérgelődtem, amiért rosszabb jegyet kaptam, és az én legjobb barátnőmet is Dittának hívják. Micsoda egybeesés! Jó, ezeken kívül más hasonlóságot is felfedeztem, de arról inkább hallgatok.

,,Te! – bökött oldalba Ditta, és a fejével a focipálya felé intett. – Ezzel a Kabaival mi van? Az előbb még cikázott, mint pók a falon, most meg csak kóvályog.

– Fogalmam sincs – sóhajtottam ábrándosan. – Innen azt sem tudom megállapítani, hogy ez most melyikük. Olyan egyformák, fogalmam sincs, melyik Attila, és melyik…

– Ez Gergő – vágott a szavamba Dénes. – Nagyobb a feje.”

Nos, így bukkan fel először az én imádott karakterem. Mindegyik könyvben van egy srác vagy férfi, akiért már első megjelenéstől egészen a végégig rajongást érzek. Ebben a könyvben a fent említett Kabai Gergő nyerte el a szívem. Ő a suli legmenőbb sráca, a focicsapat játékosa, és van egy ikertestvére, Attila. Nem árulok el nagy titkot, ha leírom, hogy Gergő lesz Zsuzsi viharos tini szerelmének főszereplője. Bizony, Zsuzsi sem bír neki ellenállni, ahogy én sem. Megfogalmazni sem tudom, mitől kedveltem meg annyira ezt a srácot. Nem volt olyan macsós karakter, de mégis volt benne valami, ami teljesen levett a lábamról. Talán azzal nyert meg, mert nem volt olyan tipikus bunkó, akitől mások azonnal elolvadnak.

,,– Bocsi, vissza kellett mennem a füzetemért. Honnan tudod, hogy ő Attila volt?

– Tényleg kisebb a feje – vigyorgott rám.”

Ezt a fejes poént nem tudtam nem kiírni idézetbe. Akkorát nevettem rajta a buszon, hogy a mellettem ülő fogta magát, és inkább átült máshová. Szerintem ennél nincs viccesebb a könyvben, mert az írónő nem a humort helyezi előtérbe, hanem Zsuzsi és Gergő érdekes kapcsolatát.

Mivel a könyv több évet ölel fel, így nagyon gyorsan peregnek az események. Viszont azt kell írnom, hogy az ő szerelmük nagyon tetszett nekem. Minden lánynak volt egy ilyen első szerelemben része, ami szép volt, de csak egy bizonyos ideig tartott. Az én életemben is volt ilyen, amire évekkel később mosolyogva gondolok vissza. Ugyanazok az érzéseket adta vissza, amiket akkor éltem át. Talán ez miatt is lett kedvencem a könyv.

,,(…)Elég egy botlás, egy önfeledt éjszaka, egy régi szerelem, és minden felborul.”

Mint már említettem, nagyon sok évet ölel fel a könyv. Ezalatt Zsuzsival irtó sok minden történik. Szakít Gergővel, leérettségizik, egyetemista lesz, és megismerkedik egy férfival, összeköltöznek, majd később összeházasodnak. Egy pont mégis elkíséri magával Zsuzsi életét, ami, pontosabban aki nem más, mint Gergő. Valahogy sikerül mindig találkozniuk, de vagy a pillanat, vagy a helyzet nem alkalmas, így csak tovább sodrodnak az árral, én meg már tövig rágtam a körmöm olvasás közben, hogy vajon hogyan fognak összejönni. A könyv mégsem ilyen egyszerű. Mint az életben, úgy magában a könyvben is ott vannak azok a nehézségek, amikkel az embernek meg kell küzdenie. A házasság kemény kihívásaival, a szerelemmel, a gyerekneveléssel, és a munka világában is helyt kell állni. Nem könnyű küzdeni, ahogyan kitartani sem. Egészen a végéig egy gondolat motoszkált bennem. Vajon, ha másképpen dönt Zsuzsi, akkor mi változott volna? Akkor hogyan alakult volna az élete, és másoké? Komoly kérdések, de a legkomolyabb mégis az volt, hogy vajon volt értelme ennyire küzdenie?

 Ezekre a kérdésekre ad választ a Jutalomjáték.

Ami tetszett:

Zsuzsi karaktere. Ő egy olyan női karakter volt, aki az olvasó szeme előtt nőtt fel cserfes tinilányból érett anyává, akinek a családja a legfontosabb, és ezért bármire képes. Voltak olyan pillanatok, amikor nem tudtam vele egyetérteni, de aztán átgondolva igazat adtam neki. A küzdelmei megerősítették, bár akadt, amikor hangosan kiabáltam neki, hogy válassza a másik utat, ő mégis kitartott az elhatározása mellett. Ezt becsültem benne.

Gergő: Szerintem róla több szót kellett volna ejtenem, de azzal mindent elárultam volna vele kapcsolatban. Miatta megéri elolvasni a könyvet. Nagyon sokszor sajnáltam szegényt, mert én drukkoltam neki, hogy megkapja azt a boldogságot, ami kijárt neki. Végül megkapta, bár nem úgy, ahogy én számítottam rá.

Élethű: Úgy gondolom, a könyv ihletését az írónő a valóságból merítette. Nem csak egy ismerősöm élt meg Zsuzsihoz hasonló szerelmet, vagy került hasonló helyzetbe, mint ő.

A mellékkarakterek: Mindegyikük, aki megfordult a történetben, valami pluszt adott hozzá. Volt, aki negatívat, de a többség pozitívat. 

Ami nem tetszett:

Hosszú időintervallumot ölel fel a könyv, és ez nekem egy kicsit zsúfolt volt. Több mint 20-30 évet ölel át, amit kb. 200+ oldalba lett belenyomorítva. Túlságosan sietett az írónő, ahelyett, hogy kicsit megállt volna. Voltak, amiket jobban is ki lehetett volna dolgozni, de ez egyéni vélemény.

Az összképet nézve egy könnyed kis kikapcsolódást nyújt a könyv, miközben olyan témákat feszeget, mint az első el nem múló szerelem, felnőtté válás, a mindennapok küzdelmei, házasság, családvállalás és még sorolhatnám.

*-*-*-*

Szalai Mónika: Gondold ​újra

Szalai Mónika

Gondold ​újra

 

,,Minden ​család múltja befolyásolja annak jövőjét?

Az 1800-as évek Európájában járunk. Emma felismerve hibáit és tévedéseit megpróbálja újragondolni az életét, változtatni a viselkedésén, de lépten-nyomon akadályokba ütközik. A Headey család fokozatosan elénk táruló szövevényes titkai alaposan felforgatják Emma mindennapjait.

A fiatal lány, aki eddig makacsul ellenállt a házasság gondolatának, egy napon szembesül vele, hogy néhai nagyanyja, az erős akaratú, a családot vaskézzel irányító Anne Marie Shields döntései milyen nagy hatással bírhatnak még leszármazottai életére is, ha egyszer csak bepillanthatunk a múlt kútjába.

Mindeközben Emma egy régi jó barátjával való kapcsolatát is felülvizsgálja, aki hosszú távollét után újra felbukkan a nő életében.

Vajon csak hazugság volt, hogy a férfi rendszeresen írt neki? Vagy valami rejtélyes okból tűntek el az egymásnak küldött levelek? Kiderül-e valaha az igazság? Tisztázhatók-e a családot beárnyékoló titkok és félreértések? Kitart-e Emma az egyedüllét mellett?

Szalai Mónika hisz benne: nem véletlen, hogy a romantikus és fordulatos családregény hőseiben a modern olvasó is magára ismerhet.’’

Írta: Szalai Mónika

Kiadó: Álomgyár

Kiadási év: 2016

A szerző hivatalos oldala: Szalai Mónika

Rendelhető: https://alomgyar.hu/konyvek/szalai-monika-gondold-ujra

Köszönöm a recenziót az Álomgyár Kiadónak és Szalai Mónika írónőnek :-D

Egy unalmas napomnak köszönhetően találtam rá Szalai Mónika könyvére. Szerencsére nem sok ilyen akad, mert mindig van valami dolog, de azon a napon mégis előfordult. Éppen az interneten keresgéltem egy bejegyzésemhez olyan könyveket, amiket még nem olvastam, viszont valamikor a közeljövőben el szeretném olvasni őket. Ekkor akadt meg a szemem a borítón, és azonnal bele is tettem a bejegyzésembe.

Ehhez szólt hozzá Mónika, és felajánlott egy példányt. Természetesen éltem a lehetőséggel, mert nagyon érdekelt maga a történet. A fülszöveg megnyert magának. Tetszett, hogy titokzatos volt, és nem sok információt árult el. Gondoltam, akkor a történet sem lehet rossz. Ezek után egyre többet beszélgettünk a Gondold újra című könyvről, míg ennek köszönhetően elkészült a kérdezz-felelek bejegyzésem, amiben az írónőt a könyveiről faggattam. Sok dologra kíváncsi voltam vele kapcsolatban. Ide kattintva elolvashatjátok az elkészült interjút -- > ISMERD MEG HAZÁNK ÍRÓIT - Szalai Mónika

Na, nézzük magát a könyvet. <3

Figyelem!!

Cselekményleírást tartalmazhat!!

,,Kellemes meleg júniusi nap volt, a család épp vacsorához készülődött.”

Mielőtt belekezdtem volna, az írónő figyelmeztetett, hogy nem annyira a történelmi szálra koncentrált, hanem inkább a karakterekre. Akkor még nem igazán értettem, pontosan mire is akar célozni. Hamar meg is kaptam a választ. Tényleg érződik is magán a cselekményen, de inkább a közepe felé, mert Emma karakterét onnantól kezdtem el kicsit jobban megismerni. Az elején még nem igazán tudtam róla sok mindent. Az 1800-as évek Európájában játszódik a történet. Ez a könyv fülszövegéből kiderül, ahogyan az is, hogy a könyvben akad pár csontváz abban a bizonyos szekrényben. Természetesen, ezt nem szó szerint kell érteni, hanem képletesen. Hisz minden családban vannak titkok, és ez alól a Headey vagy a Shields család sem kivétel. Ezek viszont kihatnak a fiatal Emma életére. Nem árulom el, hogy hogyan, de azt kell írnom róla, hogy kicsit többet vártam tőle. Mindegy, ez egyedi, saját vélemény.

,,Mint mindig, most is Anne Marie Shields állt a helyzet magaslatán.”

Hogy ki Anne Marie Shields? Ez egy jó kérdés. Nos, ő nem egy fontos karakter, de nagyon nagy nyomott hagyott bennem, és róla még olvastam volna többet is, mint amennyit lehetett. Emma nagymamája, aki nagyon odafigyel a kisunokájára. Sajnos, túlságosan is, mert valami olyant tesz, amit nagyon nem kellene. Pont ezért szerettem meg őt a végére. Ha nem követi el azt, amit, akkor teljesen más fordulatot vett volna a cselekmény. Nagyon kellett bele ez a csavar, és ez fantasztikus ötlet volt az írónő részéről. Kedvenc karakter lett számomra az idős hölgy.

,,Vajon mi változott meg az eltelt évek alatt?”

Pár oldal múlva megérkezik az a karakter, akit csak szépfiúként emlegettem magamban. Persze, nem egy Mr. Darcy, szóval ha bárki is rá várna, akkor ki kell ábrándítsam. Örültem, hogy nem is akart belőle az írónő egy ideált teremteni, mert ő más miatt lett szimpatikus számomra. Komolyan, Ralph volt az egyedüli, akire azt mondtam a barátnőmnek, hogy nagyon, de nagyon kellett a könyvbe. Hogy miért? Nagyon egyszerű, mert ő adja a történet egyik mozgatórugóját, még akkor is, ha keveset van jelen. Amikor jelen van, akkor nagyon le tudott venni a lábamról. Fontos lett. Már az elején tudtam, hogy milyen szerepet fog betölteni, és igazam is lett, aminek nagyon örültem, mert imádom, amikor igazam van. Ralph az elején elköszön Emmától, majd elmegy egy kis időre jó messzire, viszont megígéri a lánynak, hogy írni fog neki. Ahogy telnek a hetek, a levelek valahogy nem érkeznek meg, és Emma csalódottan, de továbblép. Ekkor nagyon haragudtam Ralph-ra, mert nem ezt vártam volna tőle. Aztán ahogy haladtunk tovább, úgy vártam izgatottan, hogy vajon mikor tűnik fel újra, és amikor megjelent, totál elfelejtettem mindent, és eszeveszettül drukkoltam neki. A vicces az volt, amikor újra felbukkant, már nem volt egyedül. Vele tartott a menyasszonya, akit elsőre sikerült elég könnyen megutálnom.

,,Tudod, nagyon könnyű egy embert elítélni valamely látszólagos bűne miatt, ha úgy érezzük, a tette nem volt tisztességes és becsületes.”

Arra, hogy kik is pontosan a Headey család, vagy mi közük van Emmához, nos, azt nem árulom el. Ennyi titokzatosságot muszáj meghagynom, és amúgy is élvezhetőbb, ha az ember csak részleteket tud a könyvekből, vagy még annyit sem. A további fejezetekben szerencsére minden feltett kérdésemre választ kaphat az olvasó, aki kezébe veszi a könyvet. Minimum egyszer megéri elolvasni, mert könnyed kikapcsolódást nyújt az olvasók számára.

Ami tetszett benne: Emma karaktere és vívódásai. Nagyon életszerűvé tették a történetet. Néha pontosan azok a gondolatok fordultak meg bennem is, mint benne. A döntései korrektek voltak. Hamar belopta magát a szívembe, és örültem, hogy egy ilyen erős karakter lett a végére, mert miatta érdemes igazán elolvasni a könyvet. A többieket is imádtam, viszont némelyik döntésével egyszerűen nem tudtam egyetérteni. A borítója gyönyörű, de szerintem ezt nem is kellene leírnom.A címe is nagyon bejött, mert a végén választ kapunk arra, hogy mit is kell újra gondolni ;)

Ami nem tetszett: Persze nem akadtam fent azon, hogy nem történelemhű, mert nem voltak ilyen elvárásaim vele kapcsolatban. Az viszont kicsit sem tetszett, hogy a történetből többet is ki lehet volna hozni, mint amennyit az írónő megtett. Túl egyszerűen megoldódott minden. Ez máskor nem zavart volna, de itt kicsit piszkált. Voltak benne kusza szálak, amikor fogalmam sem volt, hogy ki kicsoda, vagy hogyan is kapcsolódik a történethez. Mindezeket leszámítva is imádtam a könyvet.

*--*--*--*--*--*