ISMERD MEG HAZÁNK ÍRÓIT - Szalai Mónika

Kérdezz-felelek Szalai Mónika írónővel

Új sorozatom első alanya nem más, 

mint az Álomgyár Kiadó egyik kedves szerzője, a ,,Gondold újra" című könyv írónője.

*--*--*--*

 Mesélnél kicsit magadról és a „Gondold újra” című könyvedről? 

Egy Pest megyei kisvárosban élek már gyermekkorom óta. Nem tudok semmi érdekeset mondani, egyszerű életet élek. A „Gondold újra” című regényem számomra egészen különleges, mert bizonyos okok miatt íródott. Nagyon sokat jelent nekem, teljesen mást, mint az olvasóknak, de titkon mindig abban reménykedtem, hogy mégis átjön az az üzenet, amit küldeni szerettem volna. Szerencsére, ez olykor sikerül is, a visszajelzések alapján. Ez mindennél többet jelent számomra.   

Mikor kezdtél el írni?

Nagyon korán késztetést éreztem arra, hogy történeteket írjak. Ezek először egyszerű mesék voltak, majd ahogy múltak az évek, változtak a cselekményeim fonalai. De sohasem hittem igazán abban, hogy ezek a történetek mások tetszését is elnyerik majd, így hosszú ideig csak a magam szórakoztatására írtam. Ráadásul, még nem tudtam, hogy pontosan milyen irányba is induljak el, de mindig is érdekelt a történelem; szerettem az életrajzokat, az emberi sorsokat, a kusza családi kapcsolatokat. A végső lökést a kilencvenes évek elején, a végre nálunk is bemutatott Sisi című sorozat hozta el. Rádöbbentem, hogy én is hasonló korban játszódó regényeket szeretnék írni, de kicsit másképpen. Nem szerettem volna korlátok köré szorítani a történeteimet, ezért sincs pontos hely és idő megadva egyikben sem. Amikor végre kiléptem velük a nyilvánosság elé, kiderült, hogy sokakat mindez megzavart, mert mást vártak egy hasonló korban játszódó regénytől.   

Honnan jött a Headey család és Emma története?

Nagyon nehéz megfogalmazni, mert sok átélt élmény és tapasztalat formálta a regényt. Ezért nehéz azzal szembesülnöm, amikor sokan nem értik a főhősnő „hangulatváltozásait”, pedig minden, amit Emma tesz, érez vagy mond, nem véletlen. Ha megkérdeznék a családomat, vagy azokat, akik valóban ismernek, megértenék, hogy miről is beszélek. Amikor az első oldalakat papírra vetettem, még nem tudtam pontosan, hogy mit is szeretnék, és ez így van majd’ minden egyes regényemnél. Általában csupán az első „jelenet” pereg le a szemeim előtt, mint egy film. Nem tervezek el előre semmit, nem jegyzetelek, hagyom, hogy az adott pillanat, vagy hangulat vezesse a papíron a tollat. Ráadásul ennél a regényemnél, bizonyos személyes okok miatt, az első pár oldal után, két évig hozzá sem nyúltam a történethez. Ez idő alatt rengeteg minden történt az életemben, sok mindent átéltem, ami miatt, ahogy a főhősnőm, úgy én is újragondoltam az életemet. Ezért szól a regény arról, amiről; hogy bizonyos döntések, amiket talán nem is mi hoztunk, milyen hatással lehetnek az életünkre, a családunk életére. 

Amióta megjelent a könyved, mennyiben változott meg az életed?  

Nem sokban. Számomra az írás egy csodálatos hobbi. Olyan, mintha a saját, titkos naplómat írnám, amibe mások is beleolvashatnak. Leírhatom mindazt, amit átéltem, ami abban a bizonyos pillanatban foglalkoztat. Ezek a regények teljesen mást jelentenek számomra, mint az olvasók számára. Ezért is megtisztelő és rettentő hálás vagyok, amikor egy könyvmoly érdeklődését felkelti az én kis családregényem… és boldog, amikor el is nyeri a tetszését! 

Hány hónapba telt megírni?

Nem tudnám pontosan megmondani, mert őszintén szólva, fogalmam sincs. De mint említettem, bizonyos okok miatt évekről beszélünk. De talán épp emiatt, ez a regényem különleges helyet foglal el a szívemben. Nagyon szeretem, és boldog voltam, amikor végre könyv formájában is végre a kezembe vehettem!

Miért ezt a címet választottad? 

Érdekes kérdés, mert igazából nem kellett sokáig töprengenem rajta. Az egész történet arról szól, hogy Emma (a főhősnő), bizonyos okok miatt, újragondolja az életét. A vele történtek, a látottak hatására más szemszögből kezdi látni az életét, a döntéseit, a családját. Próbál megváltozni, kicsit más emberré válni, de végül rá kell jönnie, hogy a bőréből nem tud kibújni. Én is átéltem hasonlót, ezért is szól a történet arról, amiről, illetve lett az a vége, ami. Úgy éreztem, és érzem ma is, hogy ez a cím: „Gondold újra” pontosan kifejezi azt, amit szerettem volna közvetíteni ezzel a regénnyel.

 A karaktereket mennyire mintáztad magadról? Mennyire ruháztad fel őket a saját tulajdonságaiddal?

Emma sokban hasonlít rám, de természetesen nem teljesen. Imádom őt, mert hebrencs, kicsit öntörvényű és makacs, de mindezek ellenére bármit megtenne a családjáért, a szüleiért. Szándékosan sohasem bántaná meg őket. Anna néniből is van bennem egy pici. Szeretem, amikor bölcselkedik, próbálja terelgetni Emmát. Egyébként majd minden regényemben van egy ilyen nagynéni, mert szeretem ezt a karaktert. 

Milyen nézőpont alapján választottál magadnak kiadót? Tudnál pár tanácsot adni azoknak, akik hasonló cipőben járnak, mint te, és kiadókeresés előtt állnak?

Nem könnyű, és nem is szeretek tanácsokat osztogatni ilyen kérdésben. Mindenesetre érdemes alaposan körülnézni. Az interneten rengeteg információ megtalálható, mindenki megtalálhatja azt a kiadót, amelyik számára megfelelő.  

Ki a legnagyobb kritikusod?

Édesanyám, bár ő elfogult. Egyébként természetesen minden olvasó.

Hogy kezeled a negatív véleményeket?

Bevallom, először szörnyen rosszul esett, de tudom, hogy ez elkerülhetetlen és érdemes elgondolkodni rajta. Nem könnyű, mikor szembesül vele az ember, de objektívan kell ezeket kezelni. Mindenkinek joga van elmondani a véleményét, és ez utat mutathat számunkra a továbbiakban. Segít eldönteni, hogy hogyan tovább, mi az, amin esetleg változtathatunk. 

A „Gondold újra” a második könyved. Mesélnél pár szót az elsőről? 

A címe: „Titokzatos éjszaka” és kicsit könnyedebb, mint a „Gondold újra”. Egy lányról szól, aki csecsemőkorában egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően kerül a családhoz, aki végül felneveli őt. A regény tulajdonképpen nagyrészt húsz évvel később, az ő valódi családjának felkutatásáról szól, miközben fény derül, hogy mi is történt azon a titokzatos éjszakán valójában. Ebben nagy szerepet játszik a férfi főhős, akivel a lány nem mindennapi körülmények között találkozik még a regény elején. A történet önmagunk kereséséről szól. Arról, hogy mindennek oka van, még ha sokszor mindezzel hosszú ideig nem is vagyunk tisztában.  

Van más hobbid az íráson kívül?

Nem igazán. Szeretek olvasni, főként életrajzi, illetve történelmi témájú könyveket; a Habsburg család története érdekelt mindig is.  

 Publikus a következő könyvednek a témája?

Nem tudom, hogy a közeljövőben jelenik-e meg könyvem, de a legutolsó, amin dolgoztam valójában a „Gondold újra” előtt született, a címe pedig a „Bizalom ára”. Innen kölcsönöztem az egyik családot is anno. Csupán azért említem, mert hosszú ideig a kedvencem volt, a különleges anya-lánya kapcsolat miatt, ami megjelenik benne. Amit most írok, kicsit más, mint az eddigiek, mert a történet jelentős része akkor játszódik, amikor a többi véget ér. A címe pedig a „Múlt árnyai”. Még nagyon az elején járok, de egyébként a múltbéli hibáinkról/tévedéseinkről szól, amik talán nem is voltak azok valójában, de mások mégis elítélnek/ítélkeznek felettünk miattuk. Arról szól, hogy hasonló dolgokat átélt emberek segítségével kiutat találhatunk ezekből a helyzetekből, és magunk mögött hagyhatjuk a múltat. Még alakul a történet, de alapjában véve erről fog szólni.

Köszönöm szépen az írónőnek, 

hogy időt szánt rám és megválaszolta a kérdéseimet