2018. június 26., kedd

Sienna Cole: Lefelé ​a folyón


Sienna Cole
Lefelé a folyón




,,Te hiszel a sorsszerűségben?
2002 májusában megdöbbentő vallomás söpört végig az Egyesült Államokon. A fiatal és mélyen megsebzett Alice Carrington olyan titkot hozott nyilvánosságra, mely felbolygatta és felháborította az egész országot. Alice megrettent a felelősség súlyától, és a szökést választotta, de elképzelni sem tudta, hogy tettei milyen események láncolatát indítják el. Olyan sorsokat csomózott össze, melyeknek sosem kellett volna találkozniuk.
Lynn Walker pincérnőként dolgozik Hohenwaldban, egy isten háta mögötti tennessee-i településen, és egyetlen célja, hogy valóra válthassa lánya álmait. Frank Carrington újságíró és családapa, aki megszállottan küzd gyermeke igazáért. Jeffrey Mills zseniális tehetséggel megáldott, ám nehéz sorsú festőművész, akit egy személyes tragédia pályája feladására késztet. Az egyetlen közös nevező hármuk életében Alice titka, melyet csak az idő és hármuk külön-külön kibomló, majd egymásba kapcsolódó élete oldhat meg.

Sienna Cole, a hatalmas sikerű Négyszáz nap szabadság című regény szerzője páratlanul izgalmas, mély drámával átitatott lélektani thrillerében végigkalauzol a tizenöt éves rejtély kibogozásán.”


Írta: Sienna Cole
Kiadó: Álomgyár
Kiadási év: 2018
Az író szerzői oldala: Sienna Cole Hivatalos Szerzői Oldala




Köszönöm a recenziót az Álomgyárnak :-D és Sienna Cole írónőnek, hogy megírta a könyvet.





Ugye ismerős az a mondás, miszerint sohase a kulcsin alapján ítéld meg a könyvet? Nos, ezt nyugodtan megítélhetitek aszerint, mert éppen olyan fantasztikus, mint maga a történet. Persze, Sienna másik könyve is jó, de nekem ez lett a legnagyobb kedvencem tőle. Egyszerűen, ha valaki megfilmesítené, tuti nagyot akasztana vele, mert hatalmas az alapja, és szerintem sok ember figyelmét felkeltené. Itt is igaz lett számomra, miszerint szerintem az Álomgyár könyveinek vannak a legkirályabb borítói. Jó, ez egyedi vélemény, amivel akad, aki egyetért, és van, aki nem. Számomra mindegyikben van valami plusz. A Lefelé a folyón-ban is akad valami, amit nem árulok el, hogy mi, de egyedi ötlet volt a tervezőtől, így kivitelezni. Engem már ezzel megnyert a könyv, pedig akkor még bele sem olvastam. Ez volt az első könyv, aminek még a fülszövegét sem olvastam el, csak pár részletet, amit az írónő megosztott a csoportjában.
Ha választanom kellene, hogy miért ajánlom a könyvet, akkor mégsem ezt választanám. Nekem 7 ok is elég ahhoz, hogy kifejtsem, miért is szerettem meg a könyvet.



Figyelem!!
Cselekményleírást tartalmazhat!!



,,Tisztelt Hölgyeim és Uraim!”


1. ok: Az indítás

Szerintem senkinek sem árulok el nagy dolgot, ha elmesélem, hogy prológussal indít a könyv. Szerintem jó ötlet, mert ha bumm, belevágott volna a közepébe, szerintem mi, olvasók csak kapkodtuk volna a fejünket, hogy miért is történt az, ami. 2002-ben egy fiatal lány, Alice Carrington olyan dolgot hozott a nyilvánosság tudomására, ami alapjaiban rázta meg az egész világot. Utána fogta magát, és eltűnt úgy, hogy senki sem tudta hová ment, viszont a bomba, amit ledobott, nagyon nagyot szólt.


,,A sors néha csúnyán ki tud tolni az emberrel.”



2. ok: Lynn

Ő egy fiatal anyuka, aki egy kocsmában robotol. Szűkösen élnek a kislányával, akit egyedül nevel, és a volt barátja börtönben hűsöl. Lynn bármire képes azért, hogy jobb életet teremtsen a kislányának, és ezért nagyon megkedveltem. Próbál jobbra törekedni, bár a múltját nem tudja megváltoztatni, de tesz a jövőjük érdekében. Nagyon drukkoltam neki, hogy a végén megtalálja a boldogságot, ami már régóta kijárt neki. Ő a második kedvenc karakterem a könyvben.


,,Bárhová is kapcsoltam, Ally neve jött szembe velem; a hír elárasztotta az étert. Minden egyes átkozott műhold a Föld felett az ő titkait köpte szét a légkörben, melyek apró pernyeként szálltak be a házakba, az irodákba, a kocsikba, a fülhallgatókba. Egész Amerika rá figyelt.”


3. ok: Frank

Ő Alice édesapja, és ő a harmadik kedvenc karakterem. Őt lehet imádni, vagy haragudni is lehet rá. Én vegyes érzésekkel voltam iránta. Frank egy újságíró, aki minden erőfeszítésével azon dolgozik, hogy megtalálja a lányát, és igazságot szolgáltasson. Nem kimondottan tartozik a jó emberek közé, de pont ettől olyan élő. Ha az írónő megpróbálta volna tökéletesnek beállítani, azzal nagyon nagy csalódást okozott volna nekem, mert tuti nem kedveltem volna meg. A hibáival együtt, és a tetteivel a harmadik helyre került nálam.


,,Egész életemben rettegtem attól, hogy olyan leszek, mint az apám, holott nem tudtam, ki is volt ő valójában.”


4. ok: Jeff

Ő a legnagyobb okom arra, hogy másokat arra buzdítsak, hogy vegyék a kezükbe a könyvet, és merüljenek el a folyóban. Bizony, számomra Jeff lett a  befutó. Mikor felbukkant, már akkor sejtettem, hogy ő lesz a legnagyobb kedvencem, és igazam is lett. Talán a titokzatossága, vagy a goromba viselkedése miatt figyeltem fel rá, nem tudom. Azt viszont tudom, hogy örültem volna, ha az egész könyv az ő szemszögéből íródott volna, mert egyszerűen olyan zseniális volt belelátni a fejébe. Rémes anyja volt, és amin keresztül kellett mennie, hát nem döbbentem meg attól, hogy miért is lett olyan, amilyen.


,,Ritkán az is előfordult, hogy az irodájában, vagy a házában is együtt voltunk, abban az ágyban, ahol a feleségével alszik.”


5. ok: Maga Alice

Van egy stílusa, az fix! Ledobta a világra a pokolbombát, aztán szépen köddé vált. Szerintem a helyében én is ezt tettem volna, bár még így sem sikerült megkedvelnem őt. Egy részem szeretett volna róla többet megtudni, de rá kellett jönnöm, hogy ennyi információ is bőven elég volt róla, amennyit kaptam olvasóként. Viszonyt folytatott a suli igazgatójával, és amikor megtudta, hogy a drága férfi más tanulókkal is ugyanezt csinálja, mint vele, akkor kieszelt egy tervet. A bosszú bevált, mert letartóztatták a hapsit, de egy idő után már inkább Alice volt az emberek szemében a hazug. Már az első bevezetés óta kíváncsi voltam arra, hogy mi is történt vele, éppen ezért örültem, amikor választ kaptam a kérdésre. Aki kíváncsi rá, nyugodjon meg, tényleg a könyvben van a válasz. Igazság szerint több lehetőséget is elképzeltem, de a végére lehidaltam, mert erre a lehetőségre egyáltalán nem számítottam.



,,Ha nem látom a szörnyet, az nem is létezik.”


6. ok: Karakterek

Mint már a többi okokban bemutattam kicsit őket, de igazán csak együtt sikerült belopniuk magukat a szívembe. Kivéve Jeff, mert neki egyedül is sikerült. Az összest nézve mindegyik élethű volt, mintha tényleg éltek volna. A hibáikkal együtt lettek azok, akik lettek.


,,A művész egy udvarias gyűjtőfogalom azokra az emberekre, akiknek fogalmuk sincs, mihez kezdjenek az életükkel és önmegvalósítás álcája mögé bújva a gyerekkori vágyálmaikat hajszolják.”



7. ok: Borító és cím

Már áradoztam egy kicsit a könyvborítóról, de ki kell emelnem. A cím és a borító tökéletesen visszaadják a könyv mondanivalóját. Összhangban vannak egymással. Szerintem ez lett a legjobb cím, amit az írónő választhatott a történetéhez. Persze maga a ,,Lefelé a folyón” több jelentéssel is bír, vagyis pontosabban számomra, és annak, aki elolvassa a könyvet.


,, Azon gondolkodtam, hogy ha belesétálnék a folyóba, és hagynám, hogy szépen lassan ellepjen a víz, az utolsó pillanatban képes lennék-e felülkerekedni az életösztönön.”



Ami tetszett: A fenti okok azok, amik igazán tetszettek, és ezekhez csapnám még hozzá, hogy az írónő stílusa teljesen megnyert magának. Ha össze kellene hasonlítanom az első könyvévvel, akkor azt kell írnom, hogy sokat változott a fogalmazása. Úgy érzem, hogy ez a könyv sokkal jobban kiadta azokat az érzéseket, amik az írónőben dúltak. A fogalmazás és a kivitelezés előtt le a kalappal. Annyira függővé tett a könyv, hogy már többször is újra olvastam. Jeff egy szuper karakter. 


Ami nem tetszett: Igazság szerint Alice karaktere volt az, ami igazán megosztott engem. Hiába tudtam egyetérteni a tetteivel, de egyszerűen képtelen voltam megkedvelni. Ezen kívül nem volt benne semmi olyan, ami kiverte nálam a biztosítékot. Talán az én hibám, de nem találtam benne olyan okot, amiért nem lehet kedvelni. Jó, a témája nem hétköznapi, de pont ettől lett olyan különleges.

*--*--*--*--*--*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése