Véleményem L. J. Wesley ,,12 első randi" című könyvéről

L. J. Wesley

12 ​első randi

,,Pam vagyok, és ez egyáltalán nem az én történetem.

Nem bírtam már elviselni, hogy a legjobb barátnőm letargiában éli az életét egy rosszul sikerült kapcsolat miatt. Lépnem kellett, erre pedig csak egyetlen megoldást láttam. Átvettem az irányítást Sam szerelmi élete felett, hogy havonta legalább egyszer kimozduljon a lakása fogságából, és végre tovább tudjon lépni. Pasik széles választékát szállítottam le neki egy-egy randi erejéig, remélve, hogy ha az igazit nem is találja meg köztük, kiszakad a rátelepedő depresszióból, és újra elkezdi élni az életét. Legjobb barátnőjeként, kötelességem minden segítséget megadni neki, a magam nem feltétlen kedves módján.’’

A szerző hivatalos oldala ~>  L. J. Wesley

Moly.hu ~> moly.hu ~ L. J. Wesley : 12 ​első randi

Figyelem!

Cselekményleírást tartalmaz!

„– Sam, nem tudom tovább nézni, hogy a legjobb barátnőm lassan bekattan, és macskás vénasszony lesz belőle.

– Szeretem a cicákat – szipogtam a takaró rejtekében.

– És allergiás vagy rájuk.

– Köszi. Emlékeztess rá nyugodtan, hogy még macskáim se lesznek vénségemre!”

Röviden a tartalomról…

Sam egy fiatal nő, aki fél éve szakított a barátjával, de azóta is mélységes depresszióban szenved. Nem dolgozik és a veszteségén kesereg. Ezt a helyzetet elégeli meg a legjobb barátnője, aki leleményes ötlettel áll elő, hogy kicsit kizökkentse Samet az önmarcangolásából. Leszervez neki minden hónapra egy randevút, annak reményében, hátha rátalál a boldogság. Ha kíváncsi vagy arra, hogy sikerül-e Pam terve, akkor ide kattintva megvásárolhatod a regényt ~~> https://shop.konyvmogul.hu/l-j-wesley-12-elso-randi

A borítóról…

Szerintem jó ötlet volt a szerzőtől, hogy ez lett a végleges. Nekem nagyon tetszik a színe, és az ötletesség benne, ahogy a 12 randit szemlélteti az olvasók számára. Nem tucat, hanem egyedi.

Első benyomásom a könyvről…

Nekem tetszett a szerző Egy ​űrállomás-takarító naplója, illetve a Brooke című művei, ezért nem is volt kétségem afelől, hogy az új kötetet is el fogom olvasni. Kíváncsi voltam, hogy a Brooke után vajon milyen lesz ismét egy női karakter gondolatait olvasni. Az elején még nem volt annyira szembetűnő, hogy férfi publikálta, csak később, pár gondolat, elmélkedésnél lett igazán nyilvánvaló.

A történet rövid, könnyed hangvételű, igazi remek délutáni kikapcsolódást nyújt, úgy igazán olvastatja magát. Csak a terjedelme miatt, kicsit itt-ott gyorsabb volt, mint kellett volna. Átsuhantunk azokon a részeken, amik nem tűntek volna feleslegesnek, ha kicsit több időt fordít rá a szerző. Én szívesen olvastam volna több gondolatot Sam részéről, hogy még inkább a szívemhez tudjon nőni, bár így is tetszett a karaktere, csak a jellemfejlődését jobban nyomon szerettem volna követni. Az elején remek nyitással startolt a cselekmény, és a végéig kitartott a lendület. Pamela ötlete adta meg a kezdő lökést, ahogyan az én figyelmemet is megragadta. Az ő karaktere egy plusz színfolt volt. Nem tudtam eldönteni, hogy Pammel, vagy inkább Sammel tudtam jobban azonosulni, ez nagyon tetszett, mert sok könyvnél előfordult, hogy karakteridegenek lettek számomra, itt viszont ezt kedveltem meg a leginkább.

Tökéletesen bemutatja, mennyi buktatója is lehet egy vakrandinak. A legjobb barátnő leszervez tizenkét randit főhősünknek, minden hónapban egyet, és egyiket sem utasíthatja vissza. Nem tudom, hogy ilyen csekély információk birtokában én el mertem volna menni egy találkozóra, ahol egy sosem látott pasival ismerkedtem volna meg. Sam viszont kapott a lehetőségen, belevágott, és izgalmas események bontakoztak ki. Egy tucat randi tizenkét vadidegennel, amelyek olykor nem éppen úgy sültek el, ahogy az várható lett volna.

Jó, bármennyire is szeretnék bővebben belemenni a randevúk elemzésébe, vagy abba, mi is történt utána, inkább nem teszem, mert azzal teljesen kimeríteném a spoiler szó fogalmát. Inkább csak ajánlani tudom a regényt.

Ami nem tetszett a könyvben…

Igazság szerint nem volt olyan gondolat vagy mozzanat, amitől kevésbé tetszett volna. A karaktereknél sem, inkább csak az, hogy kicsit rövidebb volt, mert én még olvastam volna.

A karakterekről…

Pam vitte el leginkább a pálmát. Mellékkarakterként szuperül funkcionált, és remekül terelgette a barátnőjét, nem hagyta neki, hogy továbbra is elmerüljön az értelmetlen önsajnálatban. Bár olykor enyhén soknak tűnhetett mások szemében a viselkedése miatt, de nekem nagyon tetszett. Őt sokkal érdekesebbnek találtam, mint Sam karakterét, bár nem hiszem, hogy egy önálló kötetben megállná a helyét, ebben viszont kiváló kis nőszemély volt.

Kinek ajánlom…

Ha neked is volt már részed borzalmas randevúkban, akkor ez a te történeted.

A könyv egy könnyed, romantikus regény, amely kellemes kikapcsolódást nyújt azok számára, akik a kezükbe veszik. Bátran ajánlom, mert egyszer érdemes elolvasni.