Mogyorósi Vivien
Miután meghaltatok
nélkülem
,,Hat
év – hosszú idő, pláne ha magányosan töltöd. Pontosan ennyi évvel
ezelőtt Sev élete szilánkokra hullott, miközben ő megpróbálta felvenni a harcot
egyre súlyosbodó drogfüggőségével. A barátai meghaltak, szerelmének nyoma
veszett, az apja pedig magára hagyta. Azóta magányosan vergődik az emlékek és
az őt kísértő rémálmok és hallucinációk között. Képtelen továbblépni, és
legyűrni a depresszióját, mert nem tudja elengedni a múltat. Nem tudja elengedni
őket.
Egészen
addig, míg fel nem bukkan egy ismerős arc. Ő beindítja az eseményeket, Sev
pedig kénytelen belátni, hogy menekülnie kell a múlt kísérteteitől, a
gyötrelmes magánytól.
Sev tudja,
hogy jól dönt, mikor végre hátat fordít a múltnak.
Az élet viszont
nem egészen ezt a sorsot szánta a lánynak.
A történeten keresztül megismerkedhetünk a drogokkal
való harccal, azoknak hosszan tartó káros hatásaival, az örök,
maradandó sebbel, amit a barátok elvesztése ejt, és az olyan sötét mentális
betegséggel, mint a depresszió. És persze a soha el nem múló szerelemmel.”
A könyv rendelhető itt ~~> book24.hu ~ Mogyorósi Vivien : Miután meghaltatok nélkülem
Az írónő hivatalos oldala ~> Mogyorósi Vivien
Még
sohasem hallottam olyan címről, ami annyira megfogott, hogy napokig nem tudtam kiverni
a fejemből. Sajnos, amikor először hallottam róla, a nagy hangzavarnak
köszönhetően pontosan nem is tudtam, hogyan keressek rá később. A keresőbe
számtalan ötletemet beírtam, mégsem találtam rá. Végül az egyik bloggerina írt
a könyvről pár szót, és akkor ugrott be, hogy „igen, ez az a regény!”. Rögtön beszereztem, aztán egy nap és egy
hosszú éjszaka alatt kiolvastam, mert annyira magába szippantott Sev világa. Na
de elég a kálváriámról, most nézzük magát a tartalmat!
Figyelem!
Cselekményleírást tartalmazhat!
,,Néhányan
egészen rendkívüli módon rejtegetik a depressziójukat.”
Röviden
a könyvről…
Sevelena Nilsson egy fiatal, félig svéd,
félig magyar lány. Megtörten, depressziósan és a bűntudat terhe alatt éli az
életét, miközben próbálja maga mögött hagyni a múltját. Mindenkit elvesztett,
aki egykor fontos volt számára. Két barátja meghalt, egy eltűnt, a szerelme
elhagyta, csak úgy, mint az apja, és még a saját démonai sem hagyják nyugodni. Meg
kell küzdenie magával, az életével, a függőségével és az emlékeivel is. Ezt a
harcot követhetjük nyomon jelen és múlt váltakozásával.
A
borítóról…
Őszintén, első ránézésre nagyon nem
nyerte el a tetszésemet. Ha ez alapján döntök, akkor kétlem, hogy elolvastam
volna. De elmerülve a történetben, rá kellett jönnöm, nagyon is passzol a
regényhez. Számomra több jelentéssel bír, és ez tetszik.
Első
benyomásom…
A Miután meghaltatok nélkülem című könyv
tipikusan olyan olvasmány, amely az elején zavaros, és csak később áll össze a
kép, ahogy beindul a történet. Azt szerettem leginkább benne, ahogy a szerző
szemlélteti, mennyire szenved a karaktere. Imádtam olvasni Sev gondolatait,
érzéseit, mert tökéletesen átjött a fájdalma. Mintha saját magam éltem volna át
mindazt, amin keresztül kellett mennie. Ez tetszett benne a leginkább.
A másik, ami elnyerte a szimpátiámat, a
történet karakterei. Első részben ott a főkarakter, Sev, akinek a
jellemfejlődését szépen nyomon követhetjük. Őszintén, az elején nem igazán
kedveltem, és tartottam attól, talán mégsem tud közel kerülni hozzám. Idővel ez
megváltozott, ahogy jobban bepillantottam a lelkivilágába. Vele kapcsolatban
számtalan kérdés merült fel bennem, amikre remélem, hogy a folytatásban választ
fogok kapni.
Mint ahogy fentebb említettem, az eleje
lassabban indult be, és sok idő kellett nekem is, hogy elkezdjen magával ragadni
a történet. Voltak a rejtett utalások, amik később nyertek értelmet, vagy az
olyan pillanatok, amelyekre az elején még fogtam a fejemet, de a végére már a
kalapomat emeltem a szerző előtt, amiért meglépte azt, amire nem igazán
számítottam. Fantasztikus!
Amiről még említést kell tennem, az a
bizonyos káros szerek beleszövése a történetbe. A fiatalok nyelvén még informál
is róluk, amikről nekem a könyv megjelenéséig fogalmam sem volt. Kicsit
tartottam tőle, hogy Vivien amolyan száraz, szakszavakkal teletűzdelt szöveggel
tárja az olvasók elé, mennyire rossz a drog, az alkohol. Szerencsére nem így
lett, bár megmutatta, hová juthat egy függő.
A
karakterekről…
Sevelena Nilssonról sok mindent megtud
az olvasó. Belőlem vegyes érzéseket sikerült kiváltania. Egyszerre kedveltem
meg, és valamilyen szinten mégis távolinak tűnt számomra. Remélem, a
folytatásban még szembetűnőbb lesz a jellemfejlődése, ami ebben a kötetben
vette igazán kezdetét.
,, Minél inkább magamhoz tértem, annál inkább vágytam
vissza az öntudatlan órákba.”
Sevelena mellett a mellékkarakterek is
fontos szerepet játszottak a történet alakulásában. Különösen Félix és Valentin,
az orosz fenegyerek, illetve a Norra testvérpár, akik mind szerves részét
képezték a lány életének. Együtt egy nagy csapatot, egy bandát alkottak, amíg
az élet közbe nem szólt. Kíváncsi vagyok, a folytatásban a szerző mennyire
enged még több bepillantást az életükbe, mert én szívesen olvasnék még róluk.
Visszatérve a Norra testvérpárra; nos,
ők egyedül is megérnek pár szavas említést. Matthew (Matt) és Dominik (Niko) Norra. Mint tűz és víz. Az egyik vonzott, a
másik taszított. Az egyik eltűnt, a másik visszatért. Mindkettőjüknek megvolt a
maga szerepe Sev életében, és a szívében is, akárcsak az enyémben.
,,– Szerelmes
lettél belé?
– Még mindig
az vagyok.”
Ami
nem tetszett…
Őszintén, nekem nem sok problémám volt a
karakterekkel, illetve magával a cselekménnyel. Engem egyedül a vége zavart egy
kicsit, és nem is azért, ahogy véget ért, hanem az miatt, hogy nem volt eléggé kidolgozott.
Összegezve…
Nekem nagyon tetszett. Bátran ajánlom
másoknak is, mert megéri elolvasni. Izgatottan várom a folytatást, hogy végre
választ kapjak a bennem maradt kérdésekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.