2019. szeptember 10., kedd

Véleményem Vi Keeland ,,Egomániás" című könyvéről



Vi Keeland: Egomániás


Akkor ​ találkoztam Drew Jaggerrel, amikor éppen betört a Park Avenue-i irodámba. Még azelőtt tárcsáztam a 911-et, hogy kipróbáltam volna rajta a vadiúj, szuper menő Krav Maga tudásomat. Gyorsan leállított, miközben jót kuncogott a nevetséges támadási kísérletemen.
Naná hogy az illetéktelen behatolónak arrogánsnak kellett lennie. Aztán kiderült, hogy nem is volt annyira illetéktelen.
Drew éppenséggel az irodám jogos tulajdonosa volt. Épp szabadságon volt, amíg a saját flancos irodáját újították fel. Amit egy csaló adott nekem bérbe úgy, hogy az valójában nem is volt bérelhető. A fickó tízezer dollárral megrövidített.
Másnap, a rendőrségen töltött hosszú órák után Drew-nak megesett rajtam a szíve, és tett egy olyan ajánlatot, amit nem utasíthattam vissza. Cserébe, hogy felveszem a telefonjait, amíg a titkárnője szabadságon van, ott maradhatok az irodában, amíg nem találok magamnak másik helyet. Minden bizonnyal hálásnak kellett volna lennem, és befognom a számat, amikor meghallottam, milyen tanácsokat ad az ügyfeleinek. Nem bírtam megállni, hogy elrejtsem a véleményem. De nem számítottam arra, hogyan reagál a testem minden egyes vitánkra. Pláne hogy úgy tűnt, mi csak vitatkozni tudunk.
Mi ketten épp egymás ellentétei voltunk. Drew egy keserű, haragos, a párkapcsolatokat bámulatosan pusztító fickó, miközben az én munkám meg az, hogy segítsek az embereknek megmenteni a házasságukat. Az egyetlen közös dolog köztünk, az az iroda, amin osztoztunk. És a vonzalom, amit napról napra egyre kevésbe tudtunk tagadni.
Eredeti mű: Vi Keeland: Egomaniac


Köszönöm a könyvet az Álomgyár Kiadónak!

Itt meg is tudjátok rendelni a könyvet ~> https://alomgyar.hu/konyvek/vi-keeland-egomanias


Figyelem!
Cselekményleírást tartalmazhat!

 
,,Utálom a szilvesztert.”


A könyv tartalmáról röviden…

Drew Jagger egy gazdag, jóképű, sikeres válóperes ügyvéd, aki a pihenéséről hazatérve nem várt vendéggel találja szemben magát az irodájában. Egy fiatal, gyönyörű, ám annál is harciasabb nőbe botlik, aki vehemensen állítja, rossz helyre tévedt a férfi. Egy rémes csaló áldozataként, nagy slamasztikába került Emerie számára nehezen, de világossá válik, hogy ugyanazt az irodát bérelte ki, amit az ügyvéd úr már évek óta birtokolt. Kettejük története innét veszi fel a fonalat, ami olykor vicces, olykor szenvedélyes kalandokba sodorja a karaktereket.


Első benyomásom

Ez a legelső Vi Keeland könyv, amit eredeti nyelven olvastam el. Ezért örültem, amikor kiderült, az Álomgyár Kiadó jóvoltából hazánkban is kiadásra kerül. Szerintem aznap nem volt nálam izgatottabb ember, és ahogy megláttam róla az információt, egyre jobban vártam a megjelenést. A borító tetszett, bár akadt némi fenntartásom vele kapcsolatban. Én ragaszkodtam volna az eredetihez, de később átgondolva nem is bántam, amiért változtattak rajta. Élőben sokkal szebb, mint képen. Pár hete a kezembe vehettem a regényt, és elmerültem Drew történetében.

Az első benyomásom a könyvről…

Az első benyomás igen pozitív volt. Nagyon tetszett a fülszöveg, a borító is elfogadhatónak tűnt számomra, és olyan jólesett papírformában is kézbe venni a kedvenc regényemet.
Leginkább Drew Jagger karaktere nyerte el a szimpátiámat. Ő a legelső, aki eszembe jut akkor, amikor másnak kell ajánlanom a könyvet. A barátnőmnek annyit meséltem róla, hogy végül megvásárolta magának, és addig le sem tette, amíg ki nem olvasta. Lehet, kicsit elfogultan álltam a hazai kiadással szemben, de nekem nagyon tetszett. Könnyed kis történet, olyan komoly témákkal is foglalkozik, amelyek sok ember életében hasonló kulcsfontossággal bírnak. Ilyen a viszonzatlan szerelem vagy a hűtlenség kérdése, ami más-más véleményt vált ki az olvasókból. 
Tetszett benne, ahogy Drew és Emerie egymással civakodott. Kettejük között rendesen működött a kémia, ami remekül át is jött számomra a belecsempészett humorral együtt. Egymást követték az események, nem ült le a történet, bár a vége felé kicsit tartottam attól, hogy többet már nem tud kihozni belőlük a szerző. Kettejük kapcsolatának szép, szabályos épülése sokkal jobban tetszett, mint más Vi Keeland könyveknél.
Bár többször is felmerült bennem a kérdés azzal kapcsolatban, vajon a valóságban mennyire működött volna egy házassági tanácsadó meg egy válóperes ügyvéd kapcsolata. Előbbi a pozitív, jó dolgokat képviselve, míg az utóbbi a megkeseredés és a negatív gondolatok mellett állva. A romantikus regényben mégis sikerült nekik megtalálni a közös pontot. Ezt imádtam benne.
A másik két karakter, akiket muszáj megemlítenem, nem más, mint Beck és Roman. Nem árulom el, pontosan kik ők, de annyit mégis megemlítek, hogy feltűnésük nagyon sokat dobott az olvasmány lendületén, és a cselekményhez is szervesen hozzátartozott.

Ami nem tetszett…

Emerie értelmetlen ragaszkodása Baldwinnal szemben. Valahogy nem tudtam megérteni, mit is eszik a pasin, illetve miért nem mert lépni. Tétlenül végignézte, amint a fickó mindig mással jött össze, és inkább önmagát sanyargatta, ahelyett, hogy csinált volna valamit. Az még inkább kiverte nálam a biztosítékot, amikor Baldwin csettintett egyet, Emerie máris ugrott, meg úgy viselkedett, mint egy kiskutya, és néha lelki szemeim előtt láttam, hogyan csóválja a farkát, amikor meglátta a férfit. Szerencsére hamar észhez tért, és rájött, nem érdemes tovább olyan után futni, akinél sokkal jobbat érdemel.
Azontúl nem tetszett, ahogy a vége felé Drew elintézte a dolgait, szerintem tisztességtelen volt tőle. Akkor kicsit csalódtam is benne, mert bármennyire értettem a szándékát, mégis többet vártam tőle.

Összegezve…

Bátran ajánlom másoknak is, mert remek erotikus-romantikus könyvet olvashat az ember. Egy könnyed kikapcsolódásnak tökéletesen megfelel. Nekem nagyon tetszett, és remélem, másnak is fog.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése