*--*--*
Kedves Mira, mesélnél kicsit magadról?
Szombathelyen születtem, ott jártam iskolába, míg
tizenkilenc évesen egy multinacionális cég állást kínált Budapesten.
Elköltöztem és karriert kezdtem építeni. Éveken át tartó tanulási folyamat
volt. Márkareferensként, régióvezetőként, account managerként, majd áruház-igazgatóként
is dolgoztam, az élelmiszeripartól a divatszakmáig mindenbe belekóstoltam, és
tulajdonképpen szerettem is. Később, ahogy az ember értékrendje változik, és
eléri a szakmája csúcsát, rájön, tovább kell lépni, bármennyit is fizetnek. Nem
akartam többé alkalmazott lenni, a saját főnököm akartam lenni. Azt mondják,
jól kell kívánni és imáink meghallgattattak. Nos, én nagyot kívánhattam, mert
épp akkor dobott bele egy villámot a sors az életembe. Az interneten keresztül
megismertem a férjemet, és felrúgva mindent, ami addig fontosnak tűnt,
Amerikába költöztem hozzá. A legjobb döntést hoztam meg, amit csak lehetett. Kicsit
később vállalkozást indítottunk, és ennek kapcsán, keresztbe-kasul beutaztuk a
világot. Biotermékek gyártásával foglalkoztunk, és tesszük még ma is.
Feltérképeztük a világon fellelhető organikus termékeket, ezért alig van olyan
hely a térképen, ahol nem jártunk még. Tudom, azt gondoljátok most, túlzok,
pedig nem. :) Persze az utazás csodálatos, megváltoztatja az ember szemléletét,
gondolkodásmódját, más szemszögből világít rá dolgokra. Az írólélek pedig
ilyenkor szívja magába az új élményeket. Most is úgy érzem, sokkal többet
kellett volna akkoriban írnom, annyi élmény ment át rajtam, mint egy úthenger. Éltünk
Budapesten, Amerikában, Kanadában, később Máltán, aztán Egerben, a
Velencei-tónál, Tatán, Biatorbágyon, most újra Szombathelyen. De oldalakon
keresztül sorolhatnám azokat a városokat, ahol néhány hétnél nem maradtunk
tovább. Egyszer két évig bőröndből éltünk. Az évek alatt az összes szabadidőmet,
amit nem együtt töltöttük, az írásra szenteltem, és így született meg két
utazás között a Birtoklás-trilógia
első része.
Mennyi időbe telt megírni a Birtoklás-trilógia (Amíg kinyílik a szemünk, Amíg kijutunk a fényre, Amikor elszabadulnak az indulatok)
köteteit külön-külön?
A Birtoklás-trilógia
első része, az Amíg kinyílik a szemünk
viszonylag hosszú idő alatt került papírra. Kezdő íróként amatőr voltam, csak
egy firkáló, aki túl sokat klimpírozta ahhoz a klaviatúrát, hogy ezt már ne
fejezze be. Mit gondolnak majd rólam? Hiszen mindenki tudja a környezetemben,
hogy könyvet írok. Nem tudtam, hogyan álljak neki, hogyan fejezzem be, hová
akarok eljutni, és bevallom, nem mértem az időt sem, de a történet bennem volt.
Meg kellett írnom. Csak ezt tudtam. Az Amíg
kinyílik a szemünknek volt egy korábbi változata, ami még nem ütötte meg a
kellő színvonalat. Azt hittem, ez már így marad, és egyszer csak, épp amikor a
hazaköltözés volt a téma, beütött egy szikra, és átírtam az egészet öt nap
alatt, dobozok tetején gépelve, és ez lett a végleges forma. A második részt
már akkor írtam, amikor újra elköltöztünk, akkor éppen Máltára. Én is ember vagyok, és a kislányom születése után
depresszióval küszködtem. Ekkor született meg az Amíg kijutunk a fényre. Terápiás írás, ahogy szoktam mindig
mondani... A harmadik részt pedig már Szombathelyen írtam. Van itt egy tó a
város közepén. Annak a partján néhány kényelmetlen napágyra ültem ki, és ott
született meg mindössze négy hónap alatt. De a harmadik könyvnél már nagyon
gyakorlottan vertem a billentyűket. Pontosan tudtam a karakterek
megnyilvánulásait, és a vége is világos volt. Igaz, hogy a kiadóm jócskán
meghúzta a végét a történetnek, de ez is a nagyközönség elé kerül, csak még
várat magára.
Mi inspirálta a történetét?
Igaz történet, persze kiszínezett elemekkel. Legyen erről
ennyi most elég.
Mi a véleményed Áron viselkedéséről?
Ugyanaz, mint nektek. Néha utálom, néha pedig imádom. Nem
tudok túllépni a férfiasságán. Ebből is látszik, mennyi mindent
megbocsájtanának a nők, ha a férfiak újra férfiak lennének. Na, de hol van már
az... Tisztelet a kivételnek, persze.
Szófia karakterét egy konkrét személy ihlette?
Igen. Szófia, Áron és Zsolt személyét konkrét személyek
ihlették. Ők a kivételek, mert az összes többi szereplőmet több személyből
gyúrtam össze.
Áron világa egyszerre csábító és taszító is. Te mit
tennél Szófia helyében?
Ugyanezt. Soha nem tudhatjuk, milyen hatással lesznek ránk
bizonyos élethelyzetek. Tudom, sokan abszurdnak találták Szófia döntéseit, de
ha én nem tudok vele azonosulni, akkor ki fog?
Olvashatunk még
valamilyen formában Áronékról?
Igen, igen és igeeen! Készül a Fehér Gallér című „folytatás”. Hamarosan beszélünk erről is, de ha
nézitek a vlogomat a YouTube-on, Van Véleményem címmel, akkor többet is megtudhattok erről hamarosan.
Hogy vélekedtél a Birtoklás-trilógiát érintő negatív
kritikákról?
Már túl vagyok rajta. Valójában kevés negatív kritika érte, inkább az a néhány, mélyen belém
mart. Megosztó könyv, ez nem vitás. Nem érti meg mindenki, és bizonyára
ez később is így lesz az írásaimmal. De ebből a megközelítésből ez már a múlt,
ugyanis a könyveimnek több tízezres rajongótábora van. El kell engedni a
negatív kritikákat, előrenézni, alkotni és nem félni.
2016-ban megjelent a Dr.Farkas bárányai, amely a Budapesti
ragadozók-sorozat nyitókötete. Mikor érkezik a folytatás?
Tervezem, de most kicsit Farkast félretettem. Pedig imádom,
talán még jobban is, mint Áront. Remélem, jövőre alkalmam lesz nekiállni. Erre
most nem tudok konkrét választ adni.
Újabban az írás mellett vlogolsz is. Miről fognak szólni
a videóid?
Van Véleményem
címmel, ahogy már korábban is említettem. Kell, hogy a bennem lévő rengeteg
dolgot a könyves világgal, a szakmával, az írással kapcsolatban kiadjam magamból,
és a jó az, hogy ebből más kezdő írók építkezhetnek, meríthetnek erőt.
Inspirálni, motiválni szeretnék másokat, akik építik az álmukat, bármi is
legyen az. Ötleteket szeretnék adni,
marketingről, énmárkáról, javaslatokat, hogyan tegyék magukat ismertté és a
többi. Ezenkívül pedig személyes lesz, érzelmekkel teli, mert én egy nagyon
szenvedélyes ember vagyok. Ezért minden pozitív és negatív érzésem is
belekerül. Ti lesztek a pszichológusaim.
Mit javasolsz a kezdő szerzőknek?
Két dolgot. Az egyik, hogy ne adják fel, mert rengeteg
nehézséget rejteget ez a szakma. A másik pedig, hogy nézzék a vlogomat, és
mindent elmagyarázok, vagy amit nem tudok, elmondom, ki tudja elmagyarázni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.