A háború után, lengyel fogságban írt önéletrajzi feljegyzései
egyedülálló betekintést engednek a parancsokat kérdések nélkül
végrehajtó és végrehajtató tömeggyilkos belső fejlődéstörténetébe.
Végigkövethetjük az életét a kora gyermekkortól az első világháborús
katonalétig, az első politikai gyilkosság és többéves börtönfogságtól a
dachaui koncentrációs táborban eltöltött formatív évekig. Részletesen
megismerhetjük, hogy miként emelkedik először a sachsenhauseni
védőőrizetes, majd az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokságáig,
majd egészen a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetői
posztjáig. 1944 kora nyarán újra Auschwitz élén áll, hogy levezényelje a
megsemmisítő tábor legnagyobb szabású megsemmisítési projektjét, a
vidéki magyar zsidók legyilkolását. Az ún. magyar akció (Ungarn-Aktion)
keretében 437.000 magyarországi zsidó érkezik a táborba, akik közül
300.000-345.000 – köztük 100.000 gyerek – azonnal a gázkamrákba kerül.
A magyar olvasóközönség által Robert Merle 1952-ben írt fiktív
önéletrajzi regénye (Mesterségem a halál) által megismert Höss most
saját szavaival mondja el élettörténetét. Egy olyan emberét, akit
egyáltalán nem zaklatták fel a tömeggyilkosságok. „Senkit sem öltem meg
személyesen, pusztán az auschwitzi megsemmisítési program vezetője
voltam” – mondta, s egyszerűen nem értette azokat a kérdéseket, amelyek
arra vonatkoztak, hogy a meggyilkoltak rászolgáltak-e a kegyetlen
halálra. Már a feltevést is irreálisnak tartotta: „nem érti, kérem, hogy
nekünk, SS-embereknek, nem az volt a dolgunk, hogy ilyesmiről
gondolkodjunk; eszünkbe se jutott soha. Emellett az, hogy mindenről a
zsidók tehetnek, természetes dolognak számított”. Mint régi, fanatikus
nemzetiszocialista tényként fogadta el az antiszemitizmust. „Olyan
alapvető tételnek könyveltük el ezt, amiben kérdés nélkül hisz az ember;
semmiféle kételyem nem volt ezzel kapcsolatban. Teljességgel meg voltam
győződve arról, hogy a zsidók az ellenpólust képviselik a német néppel
szemben, s előbb-utóbb bekövetkezik a végső leszámolás a nemzeti
szocializmus és a világzsidóság között, még békeidőben is. E doktrínák
alapján feltételeztem, hogy a többi nép előbb vagy utóbb ugyancsak
meggyőződik a zsidó-veszélyről, s hozzánk hasonlóan állást foglal vele
szemben”.
A Martin Broszat (1926-1989) német történész által közreadott és
bevezető tanulmánnyal ellátott feljegyzéseket Kádár Gábor és Vági Zoltán
történészeknek a Rudolf Höss és a magyar holokauszt kapcsolatát
bemutató utószava zárja. A magyar kiadás elé Gellért Ádám írt bevezető
tanulmányt.
Eddy de Wind zsidó
orvos önként jelentkezett abba a hollandiai gyűjtőtáborba, ahová
édesanyját deportálták. Azt remélte, hogy így az asszonyt meg tudja
menteni Auschwitztól, de tévedett. A táborban megismert szerelmével
együtt 1943-ban őt is a haláltáborba vagonírozták.
Amikor a szovjet hadsereg közeledésének hírére a nácik 1944-ben
elindították Németország felé az erőltetett meneteket, Eddy elrejtőzött,
és a felszabadulás után ott maradt Auschwitzban ellátni a betegeket.
Keresett egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdett.
Könyve a legelső Auschwitz-beszámolók egyike, amelyet a csak nem
sokkal korábban átélt borzalmak és maga a nyers valóság tesz átütő
erejűvé. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen memoár, amelyet
teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak.
De Wind kötete először 1946-ban jelent meg, hogy aztán hosszú évekkel
később, a tábor felszabadításának 75. évfordulójára, 2020-ban nemcsak
hollandul, de számos más nyelven, így magyarul is napvilágot lásson. Az
eredeti holland kiadás szószedettel, térképpel és a leszármazottak,
valamint a fordító utószavával bővült. A kötetet a család archívumából
származó képanyag illusztrálja.
5. Lengyel Olga
Öt kémény
Egy auschwitzi túlélő igaz története

Lengyel Olga 1908-ban született Kolozsvárott. Műtőasszisztensként
dolgozott abban a kórházban, amelyben férje, Lengyel Miklós igazgató
volt. 1944-ben vele, két fiával és szüleivel együtt marhavagonba
kényszerítették és a Auschwitz-Birkenauba deportálták őket. A
családjából csak Olga élte túl a holokausztot.
A lágerben Olgát a gyengélkedőn fogták munkára, ám eközben egy
titkos francia földalatti csoportnak is dolgozott, és segített
tönkretenni az egyik krematórium kemencéjét. Miután elmenekült egy
halálmenetből, sikerült elérnie Párizst. Itt írta meg
visszaemlékezéseit. Ez az egyik legkorábbi beszámoló a nácik
barbárságáról, 1946-ban jelent meg először. Évekkel később ez az
Auschwitz és Birkenau rémálmáról szóló megdöbbentő írás inspirálta
William Styron díjnyertes Sophie választ című regényét.
Olga később újra férjhez ment, és Havannába költözött
választottjával, Gustav Aguirrével, ahonnan aztán elűzte Castro
kommunista diktatúrája. Attól kezdve New York lett az otthona.
Megalapította a II. Világháborús Emlékkönyvtárat és Művészeti
Gyűjteményt, mely a New York-i Állami Egyetem tulajdonában áll. Olga
küldetésének tekintette, hogy megismertesse a világgal az auschwitzi
borzalmakat, abban a reményben, hogy soha többé ne kelljen átélnie
senkinek ilyen szörnyűségeket. Lengyel Olga 2001-ben hunyt el New
Yorkban.
6. Mario Escobar
Auschwitzi bölcsődal

A regény egy német ápolónő igaz történetén alapul, akit öt gyermekével
és férjével hurcoltak Auschwitz Birkenauba. Helene Hanemann árja
németnek számított, így rá nem vonatkoztak a faji törvények, férje
azonban cigány származású volt – egyébként hegedűművész –, így ő és a
gyerekek is a náci faji törvények hatálya alá tartoztak. Amikor a
Gestapó tisztjei megjelentek a lakásukon, hogy elvigyék a családot,
Helenére nem terjedt ki a deportálási parancs. Maradhatott volna, de ő
családjával tartva, önfeláldozó módon osztozott sorsukban.
Megérkezve a birkenaui táborba, rögtön szembesültek a kíméletlen
körülményekkel, a midennapi élet-halál küzdelemmel. Egy napon azonban új
orvos érkezett Auschwitzba, Josef Mengele, akinek az a különös ötlete
támadt, hogy létesítsenek óvodát és kisiskolát a táborban, s ennek
Helene legyen a vezetője. Ez a nem mindennapi vállalkozás határozta meg
aztán a Hanemann család sorsát.
Az angol nyelvterületen nagy sikernek örvendő könyv – melynek
kiadási jogait további tíz ország vette meg – izgalmasan meséli el e
megrázó történetet, amely az emberi hősiesség gyönyörű példája, és
amelyben a tragédiák mellett a remény is felcsillan.
7. Heather Morris
Az auschwitzi tetováló

Ifjúsági kiadás vitaindító kérdésekkel, történelmi kronológiával, fényképekkel kiegészítve
A holokausztról számos könyv született, ám ez a történet minden
szempontból különleges. Senki sem számított rá, hogy az „auschwitzi
tetováló”, aki annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele.
Lale Sokolov volt az a fogoly, aki a lágerbe érkezőket megjelölte az
alkarjukon egy számsorral. Rab volt, akár a többiek, de munkája
felruházta bizonyos kiváltságokkal, amelyeket a saját és mások túlélése
érdekében használt fel. Szinte mindenütt járt a táborban, saját szemével
látta a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját.
De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi
pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig
keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is
rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje.
„Büszke vagyok rá, hogy Lale története most ebben a tizenévesek
számára kiegészített kiadásban is megjelenik. Hiszen ti, fiatalok
vagytok a jövő. A ti feladatotok tanulni a múltból, hogy ez a tragédia
soha ne ismétlődhessen meg.” Heather Morris
8.Ellie Midwood
Az auschwitzi hegedűs
Győzedelmeskedhet a szerelem a gyűlölet fölött?
Auschwitz, 1943
Alma, az 50381-es rab, több ezer másik fogollyal él együtt a
szögesdrót kerítések útvesztőjében, elszakítva a szeretteitől. Ez a
tragikus valóság nem is állhatna messzebb Alma korábbi életétől. Gustav
Mahler unokahúga nagyra becsült, ismert hegedűművészként mindig
lenyűgözte a közönséget az előadásával, amikor azonban a nácik
megszállták Európát, ez sajnos nem volt elég ahhoz, hogy megmentse
tőlük.
Amikor a női tábor vezetője kinevezi Almát a zenekar karmesterének,
hogy a munkába induló foglyoknak és a magas rangú náciknak játsszanak,
Alma nem hajlandó rá, még ha döntése az életébe is kerül. Hamarosan
azonban rájön, milyen hatalmat kínál neki ez a pozíció: extra
fejadagokat szerezhet az éhező lányoknak, sokakat pedig megmenthet a
haláltól.
Így ismerkedik meg Miklóssal, a tehetséges magyar zongoristával. A
kétségbeesés közepette boldogságra találnak a közös próbákon, a titkos
üzenetekben és a közösen adott koncerteken. Eközben pedig folyton azért
imádkoznak, hogy ez az egész egyszer véget érjen. Auschwitzban azonban
megmérgezte a levegőt a veszteség, és az egyetlen biztos dolog csak a
tragédia… Vajon képes életben maradni a szerelmük ezen a reménytelen
helyen?
A USA Today bestsellerszerző, Ellie Midwood lesújtóan szívet tépő,
mégis gyönyörűen reményteljes regénye Alma Rosé felejthetetlen, igaz
történetét meséli el, életre keltve a történelem egyik legvakmerőbb,
leginspirálóbb és legbátrabb hősnőjét. Alma számtalan életet mentett
meg, és reményt adott azoknak, akik már elfelejtették, hogy mit is
jelent ez a szó. A kötet bebizonyítja, hogy a szerelem még a legsötétebb
időszakokban is képes győzedelmeskedni – és olyan jövőt ígérni, amiért
érdemes élni.
A döntés, Az auschwitzi tetováló és az Árvák vonata olvasóinak ajánljuk ezt a remekművet.
„Fenomenális! Elképesztően csodálatos! Ez a könyv vastapsot érdemel!
Megsemmisítően szívfacsaró, mégis gyönyörű.” – Battle of the Books
9. Váradi József
Szivárvány Birkenau felett

Legyőzheti-e az összetartás az embertelenséget?
Miként képes a muzsika a pokol közepén is gyógyítani a lelket?
Adhat-e a szerelem elég erőt a lehetetlenhez: a szökéshez a világ egyik legkegyetlenebb haláltáborából?
Váradi József harmadik regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ
egy Birkenauba hurcolt roma muzsikus sorsán keresztül. Ágoston, a fiatal
hegedűvirtuóz várandós feleségét hagyja Budapesten, amikor
bevagonírozzák a koncentrációs táborba tartó vonatba.
Birkenauban szörnyű árat kell fizetnie az életben maradásért: a
szadista emberkísérleteiről hírhedtté vált, a táborban élet-halál urának
számító dr. Mengelét szórakoztatja zenéjével. És ahogy alkalomról
alkalomra előadja a rettegett orvosnak Paganini La Campanella című
darabját, lassan megérti, miért hívták a zeneszerzőt kortársai az ördög
hegedűsének…
Megrázó történet az elszabadult gonosz pusztításáról, az ember
legsötétebb arcáról, valamint az élni vágyás diadaláról és a szeretet
mindent legyőző erejéről.
10. Eva Mozes Kor · Lisa Rojany Buccieri
Az auschwitzi ikrek

Mirjam több mint a testvérem. Ő a másik felem. A túlélésünk függ egymástól.
Éva és Mirjam az életüket köszönhetik annak, hogy ikrek. Ám könnyen lehet, hogy ami rájuk vár, az a halálnál is rosszabb.
1944 nyarán Mózes Évát a családjával együtt Auschwitzba deportálták.
A családot a megérkezést követően szétszakították, a szülőket és a
két nagyobb lánytestvért azonnal a gázkamrába vitték, az alig tízéves
Évát és ikertestvérét, Mirjamot viszont átadták annak az embernek, akit
azóta is mindenki a Halál Angyalaként ismer: dr. Josef Mengelének.
A táborban az ikrek kiváltságban részesültek, például megtarthatták a
saját ruháikat, ugyanakkor Mengele iszonyatos orvosi kísérleteinek
alanyaivá váltak. Nap mint nap küzdeniük kellett a túlélésért, és a
legtöbbjükkel vagy a szörnyű kísérletek végeztek, vagy a betegség és az
éhezés.
Az auschwitzi ikrek egyszerűen megírt, érzelmekkel telített, ám
meghökkentő tárgyilagossággal elmesélt történetében megismerhetjük egy
kislány kitartó harcát a túlélésért, ebben a kivételesen kegyetlen
világban.
1945. JANUÁR 27.
2022. JANUÁR 27.