1945. január 27. ~ A koncentrációs táborok könyves szemmel

Ti tudtátok, hogy ezen a napon 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg sikeresen felszabadította az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborokat? Ennek az eseménynek az emlékére összegyűjtöttem pár olyan regényt, amelyben fontos szerepet kapnak a koncentrációs táborban átélt borzalmak. Ha teheted, akkor gyújts egy gyertyát azok emlékére, akik sajnos már nem érték meg a felszabadulás pillanatát.

 Nyugodjanak békében!

 

 1. Kertész Imre 

Sorstalanság 

„Fokozatosan egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan.” (Spiró György)

 

 

2. John Boyne 

A ​csíkos pizsamás fiú

 

A megrázó történet egy kilencéves kisfiúról szól, akinek édesapja egy náci haláltábor vezetője, s ezért a család a tábor mellé költözik. Az unatkozó, magányos Bruno egyszer csak felfedező útra indul a hosszú és magas kerítés mentén…

 

 

 

3. Rudolf Höss 

Auschwitz ​parancsnoka voltam

 Rudolf Höss emlékiratai

 

„Elfogták ​a világtörténelem talán legnagyobb gyilkosát” – írta szalagcímében a New York Times 1946. március 17-én. S valóban, kevés olyan ember van, akinek kezéhez közel egymillió ártatlan ember, férfiak, nők és gyermekek vére tapadt. Rudolf Höss, a náci Németország által létrehozott legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő koncentrációs és megsemmisítő tábor parancsnokaként, nagy kötelességtudattal és munkakedvvel, szenvtelenül működtette éveken keresztül az Auschwitz és Birkenau közelében felépített táborkomplexumot.

A háború után, lengyel fogságban írt önéletrajzi feljegyzései egyedülálló betekintést engednek a parancsokat kérdések nélkül végrehajtó és végrehajtató tömeggyilkos belső fejlődéstörténetébe. Végigkövethetjük az életét a kora gyermekkortól az első világháborús katonalétig, az első politikai gyilkosság és többéves börtönfogságtól a dachaui koncentrációs táborban eltöltött formatív évekig. Részletesen megismerhetjük, hogy miként emelkedik először a sachsenhauseni védőőrizetes, majd az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokságáig, majd egészen a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetői posztjáig. 1944 kora nyarán újra Auschwitz élén áll, hogy levezényelje a megsemmisítő tábor legnagyobb szabású megsemmisítési projektjét, a vidéki magyar zsidók legyilkolását. Az ún. magyar akció (Ungarn-Aktion) keretében 437.000 magyarországi zsidó érkezik a táborba, akik közül 300.000-345.000 – köztük 100.000 gyerek – azonnal a gázkamrákba kerül.

A magyar olvasóközönség által Robert Merle 1952-ben írt fiktív önéletrajzi regénye (Mesterségem a halál) által megismert Höss most saját szavaival mondja el élettörténetét. Egy olyan emberét, akit egyáltalán nem zaklatták fel a tömeggyilkosságok. „Senkit sem öltem meg személyesen, pusztán az auschwitzi megsemmisítési program vezetője voltam” – mondta, s egyszerűen nem értette azokat a kérdéseket, amelyek arra vonatkoztak, hogy a meggyilkoltak rászolgáltak-e a kegyetlen halálra. Már a feltevést is irreálisnak tartotta: „nem érti, kérem, hogy nekünk, SS-embereknek, nem az volt a dolgunk, hogy ilyesmiről gondolkodjunk; eszünkbe se jutott soha. Emellett az, hogy mindenről a zsidók tehetnek, természetes dolognak számított”. Mint régi, fanatikus nemzetiszocialista tényként fogadta el az antiszemitizmust. „Olyan alapvető tételnek könyveltük el ezt, amiben kérdés nélkül hisz az ember; semmiféle kételyem nem volt ezzel kapcsolatban. Teljességgel meg voltam győződve arról, hogy a zsidók az ellenpólust képviselik a német néppel szemben, s előbb-utóbb bekövetkezik a végső leszámolás a nemzeti szocializmus és a világzsidóság között, még békeidőben is. E doktrínák alapján feltételeztem, hogy a többi nép előbb vagy utóbb ugyancsak meggyőződik a zsidó-veszélyről, s hozzánk hasonlóan állást foglal vele szemben”.
A Martin Broszat (1926-1989) német történész által közreadott és bevezető tanulmánnyal ellátott feljegyzéseket Kádár Gábor és Vági Zoltán történészeknek a Rudolf Höss és a magyar holokauszt kapcsolatát bemutató utószava zárja. A magyar kiadás elé Gellért Ádám írt bevezető tanulmányt.

 

 4. Eddy de Wind 

Auschwitz, ​végállomás 

Egy túlélő naplója a haláltáborból

Eddy ​de Wind zsidó orvos önként jelentkezett abba a hollandiai gyűjtőtáborba, ahová édesanyját deportálták. Azt remélte, hogy így az asszonyt meg tudja menteni Auschwitztól, de tévedett. A táborban megismert szerelmével együtt 1943-ban őt is a haláltáborba vagonírozták.
Amikor a szovjet hadsereg közeledésének hírére a nácik 1944-ben elindították Németország felé az erőltetett meneteket, Eddy elrejtőzött, és a felszabadulás után ott maradt Auschwitzban ellátni a betegeket. Keresett egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdett.

Könyve a legelső Auschwitz-beszámolók egyike, amelyet a csak nem sokkal korábban átélt borzalmak és maga a nyers valóság tesz átütő erejűvé. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak.

De Wind kötete először 1946-ban jelent meg, hogy aztán hosszú évekkel később, a tábor felszabadításának 75. évfordulójára, 2020-ban nemcsak hollandul, de számos más nyelven, így magyarul is napvilágot lásson. Az eredeti holland kiadás szószedettel, térképpel és a leszármazottak, valamint a fordító utószavával bővült. A kötetet a család archívumából származó képanyag illusztrálja.

5. Lengyel Olga 

Öt ​kémény  

Egy auschwitzi túlélő igaz története

 Lengyel ​Olga 1908-ban született Kolozsvárott. Műtőasszisztensként dolgozott abban a kórházban, amelyben férje, Lengyel Miklós igazgató volt. 1944-ben vele, két fiával és szüleivel együtt marhavagonba kényszerítették és a Auschwitz-Birkenauba deportálták őket. A családjából csak Olga élte túl a holokausztot.
A lágerben Olgát a gyengélkedőn fogták munkára, ám eközben egy titkos francia földalatti csoportnak is dolgozott, és segített tönkretenni az egyik krematórium kemencéjét. Miután elmenekült egy halálmenetből, sikerült elérnie Párizst. Itt írta meg visszaemlékezéseit. Ez az egyik legkorábbi beszámoló a nácik barbárságáról, 1946-ban jelent meg először. Évekkel később ez az Auschwitz és Birkenau rémálmáról szóló megdöbbentő írás inspirálta William Styron díjnyertes Sophie választ című regényét.
Olga később újra férjhez ment, és Havannába költözött választottjával, Gustav Aguirrével, ahonnan aztán elűzte Castro kommunista diktatúrája. Attól kezdve New York lett az otthona. Megalapította a II. Világháborús Emlékkönyvtárat és Művészeti Gyűjteményt, mely a New York-i Állami Egyetem tulajdonában áll. Olga küldetésének tekintette, hogy megismertesse a világgal az auschwitzi borzalmakat, abban a reményben, hogy soha többé ne kelljen átélnie senkinek ilyen szörnyűségeket. Lengyel Olga 2001-ben hunyt el New Yorkban.

 6. Mario Escobar 

Auschwitzi ​bölcsődal

 A ​regény egy német ápolónő igaz történetén alapul, akit öt gyermekével és férjével hurcoltak Auschwitz Birkenauba. Helene Hanemann árja németnek számított, így rá nem vonatkoztak a faji törvények, férje azonban cigány származású volt – egyébként hegedűművész –, így ő és a gyerekek is a náci faji törvények hatálya alá tartoztak. Amikor a Gestapó tisztjei megjelentek a lakásukon, hogy elvigyék a családot, Helenére nem terjedt ki a deportálási parancs. Maradhatott volna, de ő családjával tartva, önfeláldozó módon osztozott sorsukban.
Megérkezve a birkenaui táborba, rögtön szembesültek a kíméletlen körülményekkel, a midennapi élet-halál küzdelemmel. Egy napon azonban új orvos érkezett Auschwitzba, Josef Mengele, akinek az a különös ötlete támadt, hogy létesítsenek óvodát és kisiskolát a táborban, s ennek Helene legyen a vezetője. Ez a nem mindennapi vállalkozás határozta meg aztán a Hanemann család sorsát.
Az angol nyelvterületen nagy sikernek örvendő könyv – melynek kiadási jogait további tíz ország vette meg – izgalmasan meséli el e megrázó történetet, amely az emberi hősiesség gyönyörű példája, és amelyben a tragédiák mellett a remény is felcsillan.

 7. Heather Morris 

Az ​auschwitzi tetováló

Ifjúsági ​kiadás vitaindító kérdésekkel, történelmi kronológiával, fényképekkel kiegészítve

A holokausztról számos könyv született, ám ez a történet minden szempontból különleges. Senki sem számított rá, hogy az „auschwitzi tetováló”, aki annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele.
Lale Sokolov volt az a fogoly, aki a lágerbe érkezőket megjelölte az alkarjukon egy számsorral. Rab volt, akár a többiek, de munkája felruházta bizonyos kiváltságokkal, amelyeket a saját és mások túlélése érdekében használt fel. Szinte mindenütt járt a táborban, saját szemével látta a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját.
De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje.

„Büszke vagyok rá, hogy Lale története most ebben a tizenévesek számára kiegészített kiadásban is megjelenik. Hiszen ti, fiatalok vagytok a jövő. A ti feladatotok tanulni a múltból, hogy ez a tragédia soha ne ismétlődhessen meg.” Heather Morris

 8.Ellie Midwood 

Az ​auschwitzi hegedűs

Győzedelmeskedhet ​a szerelem a gyűlölet fölött?

Auschwitz, 1943

Alma, az 50381-es rab, több ezer másik fogollyal él együtt a szögesdrót kerítések útvesztőjében, elszakítva a szeretteitől. Ez a tragikus valóság nem is állhatna messzebb Alma korábbi életétől. Gustav Mahler unokahúga nagyra becsült, ismert hegedűművészként mindig lenyűgözte a közönséget az előadásával, amikor azonban a nácik megszállták Európát, ez sajnos nem volt elég ahhoz, hogy megmentse tőlük.

Amikor a női tábor vezetője kinevezi Almát a zenekar karmesterének, hogy a munkába induló foglyoknak és a magas rangú náciknak játsszanak, Alma nem hajlandó rá, még ha döntése az életébe is kerül. Hamarosan azonban rájön, milyen hatalmat kínál neki ez a pozíció: extra fejadagokat szerezhet az éhező lányoknak, sokakat pedig megmenthet a haláltól.

Így ismerkedik meg Miklóssal, a tehetséges magyar zongoristával. A kétségbeesés közepette boldogságra találnak a közös próbákon, a titkos üzenetekben és a közösen adott koncerteken. Eközben pedig folyton azért imádkoznak, hogy ez az egész egyszer véget érjen. Auschwitzban azonban megmérgezte a levegőt a veszteség, és az egyetlen biztos dolog csak a tragédia… Vajon képes életben maradni a szerelmük ezen a reménytelen helyen?

A USA Today bestsellerszerző, Ellie Midwood lesújtóan szívet tépő, mégis gyönyörűen reményteljes regénye Alma Rosé felejthetetlen, igaz történetét meséli el, életre keltve a történelem egyik legvakmerőbb, leginspirálóbb és legbátrabb hősnőjét. Alma számtalan életet mentett meg, és reményt adott azoknak, akik már elfelejtették, hogy mit is jelent ez a szó. A kötet bebizonyítja, hogy a szerelem még a legsötétebb időszakokban is képes győzedelmeskedni – és olyan jövőt ígérni, amiért érdemes élni.

A döntés, Az auschwitzi tetováló és az Árvák vonata olvasóinak ajánljuk ezt a remekművet.

„Fenomenális! Elképesztően csodálatos! Ez a könyv vastapsot érdemel! Megsemmisítően szívfacsaró, mégis gyönyörű.” – Battle of the Books

 9. Váradi József 

Szivárvány ​Birkenau felett

Legyőzheti-e az összetartás az embertelenséget?
Miként képes a muzsika a pokol közepén is gyógyítani a lelket?
Adhat-e a szerelem elég erőt a lehetetlenhez: a szökéshez a világ egyik legkegyetlenebb haláltáborából?

Váradi József harmadik regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ egy Birkenauba hurcolt roma muzsikus sorsán keresztül. Ágoston, a fiatal hegedűvirtuóz várandós feleségét hagyja Budapesten, amikor bevagonírozzák a koncentrációs táborba tartó vonatba.
Birkenauban szörnyű árat kell fizetnie az életben maradásért: a szadista emberkísérleteiről hírhedtté vált, a táborban élet-halál urának számító dr. Mengelét szórakoztatja zenéjével. És ahogy alkalomról alkalomra előadja a rettegett orvosnak Paganini La Campanella című darabját, lassan megérti, miért hívták a zeneszerzőt kortársai az ördög hegedűsének…

Megrázó történet az elszabadult gonosz pusztításáról, az ember legsötétebb arcáról, valamint az élni vágyás diadaláról és a szeretet mindent legyőző erejéről.

10. Eva Mozes Kor · Lisa Rojany Buccieri 

Az ​auschwitzi ikrek

Mirjam ​több mint a testvérem. Ő a másik felem. A túlélésünk függ egymástól.

Éva és Mirjam az életüket köszönhetik annak, hogy ikrek. Ám könnyen lehet, hogy ami rájuk vár, az a halálnál is rosszabb.
1944 nyarán Mózes Évát a családjával együtt Auschwitzba deportálták.
A családot a megérkezést követően szétszakították, a szülőket és a két nagyobb lánytestvért azonnal a gázkamrába vitték, az alig tízéves Évát és ikertestvérét, Mirjamot viszont átadták annak az embernek, akit azóta is mindenki a Halál Angyalaként ismer: dr. Josef Mengelének.
A táborban az ikrek kiváltságban részesültek, például megtarthatták a saját ruháikat, ugyanakkor Mengele iszonyatos orvosi kísérleteinek alanyaivá váltak. Nap mint nap küzdeniük kellett a túlélésért, és a legtöbbjükkel vagy a szörnyű kísérletek végeztek, vagy a betegség és az éhezés.
Az auschwitzi ikrek egyszerűen megírt, érzelmekkel telített, ám meghökkentő tárgyilagossággal elmesélt történetében megismerhetjük egy kislány kitartó harcát a túlélésért, ebben a kivételesen kegyetlen világban.

 

 1945. JANUÁR 27.

2022. JANUÁR 27.