2020. március 5., csütörtök

Véleményem Vi Keeland "A ​megbízó" című könyvéről


Vi Keeland
A ​megbízó


„A ​megbízó egy szórakoztató, fülledt és lebilincselő történet a második esélyről.” – Harlequin Junkie

„Egy imádnivaló történet arról, hogy éljük meg a pillanatot, ne vegyünk semmit biztosra, és a sors elvégzi a maga kis varázslatait.” – Guilty Pleasures Book Reviews

Csak egy tipikus hétfő volt.
Egészen addig, míg a nagyfőnök rám nem bízta egy reménybeli új ügyfél becserkészését.
Kétévnyi bizonytalanság után a munkahelyemen egy csúnya baklövésem miatt ez a lehetőség, hogy bizonyítsak a senior partnereknek, minden, amire szükségem volt.
Vagy legalábbis azt hittem…
Aztán besétáltam a tárgyalóba és beleütköztem a férfiba, akit meg kellett volna győznöm az együttműködésről.
A kávém kilöttyent, a papírjaim szanaszét szóródtak a földön, én meg majdnem elvesztettem az egyensúlyom.
És mindez a napom jobbik része volt.
Mert ez a nagyszerű férfi, aki leguggolt hozzám, miközben úgy nézett rám, mintha élve fel akarna falni, nem más volt, mint az exem, Gray Westbrook.
A férfi, aki után még csak mostanában kezdtem továbblépni.
A férfi, akit a szívem megvetett, miközben a testemnek egészen más ötletei támadtak.
A férfi, aki épp annyira karizmatikus és magabiztos, amennyire szexi.
Valahogy mégis sikerült megtartanom a prezentációmat, miközben igyekeztem figyelmen kívül hagyni az átható pillantását.
Bár azokat a mocskos dolgokat, amiket a fülembe súgott az előadásom után, képtelenség volt figyelmen kívül hagyni.
De az ki van zárva, hogy adjak neki még egy esélyt, pláne most, hogy az ügyfelünk lett. Vagy nem?
Vi Keeland, New York Times bestsellerszerző legújabb, szexi, különálló regénye újra lázba hozza az olvasókat.

Írta: Vi Keeland
Kiadó: Álomgyár
Kiadási év: 2019


Amikor Vi Keeland a hazánkban járt, és dedikálta a Csak szex és A megbízó című könyveit, sokáig nagyon szomorú voltam, hogy nem jutottam el oda, viszont az Álomgyár Kiadónak köszönhetően elolvashattam a regényeit. Leginkább a Csak szex fülszövege keltette fel a figyelmemet, de ez a regény fényévekkel jobban elnyerte a tetszésemet, mint a másik. Ebben érdekesebbek voltak a karakterek, a cselekmény maga, illetve jobban érződött a romantika. Szóval, bátran ajánlom másoknak is, mert egyszer megéri elolvasni, ha nem többször.  



Figyelem!
Cselekményleírást tartalmazhat!


,, Az élet túl rövid ahhoz, hogy az időt vesztegessük.”


Röviden a történetről…

Layla Huttonnak nincs jó napja, és ezt tetézi az a pillanat, amikor a tárgyalóba belépve szembe találja magát azzal a férfival, akit mindennél jobban el akar felejteni. Gray Westbrook egy gazdag férfi, akinek segítségre van szüksége, bár egészen más célok vezérlik. Kettejüknek közös múltjuk van, és kapnak az élettől egy újabb lehetőséget, hogy a jövőjük még fényesebb legyen.
Egy történet a második esély lehetőségével, de vajon élni fognak vele?

Első benyomásom…

Izgatottan vártam Vi Keeland újabb könyvének megjelenését, mert imádom az írónő romantikus-erotikus regényeit. Bár a fülszöveg nem annyira keltette fel a figyelmemet, mégis kíváncsian ástam bele magam Layla és Gray történetébe. Itt is eléggé vegyes érzésekkel zártam be a könyvet. A két karakter kapcsolata sokkal jobban átjött nekem, és sokkal szimpatikusabb volt, mint bármely másik munkájában, kivéve persze az Egomániást. Leginkább Gray szála keltette fel a figyelmemet, miatta olvastam végig, mert érdekelt, vajon mi történt vele a múltban. Remek ötlet volt a vissza-visszatekintés, amiből szépen kibontakoztak a szálak, ahogy a szokásos váltott szemszög is, bár most először a férfi karakteré jobban érdekelt, mert szimpatikusabb lett számomra, mint a női.
(Spoiler, amit nem lőtt le a fülszöveg, de én most megteszem, mert képtelenség emellett csak úgy elsuhanni - - > A cselekmény az újra találkozással veszi fel a fonalat, de évekkel korábban Layla és Gray már találkozott, méghozzá egy börtönben. A nőnek az elkövetett kihágása miatt pár naponta be kell járnia az elítéltekhez, hogy ezzel ledolgozza a vétségét, míg a férfi egy átverés következményeképpen került be ártatlanul. Hogy megmentse a feleségét, mindent magára vállalt, amit el sem követtet. Ott ismerkednek meg egymással. Ott kezd el szikrázni köztük a levegő. Ott szeretnek egymásba. )

Az újratalálkozás tetszett a legjobban, meg az, mennyire kitartóan küzdött Gray, és amikor ő már kezdte feladni, akkor Layla vette át az irányítást. Harcoltak a szerelmükért. Az már kevésbé tetszett a történetben, hogy a szerző – nem csak itt, hanem máshol is megfigyelhetően – a régebbi, jól bevált sablonokat újra felhasználja. Ebben konkrétan a Penelope Warddal közösen megírt egyik regényükből (direkt nem írom le a címét, mert ha elolvasod, egyből leesik neked is, melyikre gondoltam) vette el a csattanót, és illesztette be ide. Ott bevált, mert nagyobb volt a jelentősége, itt kicsit megtörte az olvasást, és csak a szememet forgattam, mert valahogy éreztem, hogy ezt hozza ki belőle. Kár érte. Helyette inkább másra fordíthatott volna nagyobb hangsúlyt, amellett csak úgy elsuhant.

Karakterek...

A két főkarakter mellett a két jelentősebb mellékkaraktert imádtam a legjobban. Mind-mind hozzátettek a sztori alakulásához. Etta, Gray idős barátja vitte a prímet. Ő volt az, akiről még úgy olvastam volna.

A borítóról…

Nekem az eredeti tetszetős, viszont a hazai esetében, nekem ez a zöldes rész kevésbé jött be. Valamiért, más színnel jobban el tudtam volna képzelni, ha már annyira ragaszkodott ehhez a koncepcióhoz a tervező.

Ami nem tetszik benne…

Olyan karakter, vagy pillanat nem akadt, ami miatt abbahagytam volna az olvasását. Fentebb kifejtettem azt, amivel nem tudtam annyira egyetérteni, és kicsit szúrta a szememet.

Összegezve…

Ez a regény is egy könnyed olvasmány, amivel könnyű haladni, mert olvastatja magát.

Véleményem Vi Keeland "Csak ​szex" című könyvéről


Vi Keeland
Csak ​szex


„Imádtam ​ezt a könyvet. Édes és mocskos.” – Angie's Dreamy Reads
„Hölgyeim és uraim! Bemutatom az első ötcsillagos olvasmányomat 2018-ban. Bámulatos. Érzelmes. Magával ragadó. Tökéletes. Hűha!” – Bookgasms Book Blog
„Annyi minden van, amit szerettem ebben a könyvben. A kémia, a szexuális feszültség, de leginkább maga a történet. Szeretem-szeretem-szeretem ezt a történetet. Tulajdonképpen nincs is semmi olyan benne, ami ne tetszett volna.” – The Smutbrarians
A kapcsolatom Hunter Deluciával visszafelé kezdődött.
Egy esküvőn találkoztunk – ő a vőlegény oldalán ült, én a menyasszonyén. Az éjszaka alatti lopott pillantások után vitathatatlan volt a kölcsönös és erős vonzalom.
Én elkaptam a csokrot, ő elkapta a harisnyakötőt. Hunter szorosan ölelt, mialatt táncoltunk, és azt javasolta, fedezzük fel jobban ezt a vibrálást, ami köztünk van. A nyers és mocskos szavaitól visszavonulót kellett volna fújnom, de valami megmagyarázhatatlan okból épp az ellenkezőjét tettem.
Végül a hotelszobájában kötöttünk ki. Másnap reggel pedig már indultam is vissza New Yorkba, Huntert egy téves telefonszámmal hagyva Kaliforniában.
Gyakran gondoltam rá, de a legutóbbi kapcsolatom után megfogadtam, hogy nem kezdek többé jóképű, pimasz és bűnösen elkápráztató fickókkal. Egy évvel később újra összefutottam Hunterrel, amikor a barátainknak gyereke született. A vonzalmunk egymás iránt semmit sem csökkent. Egy hurrikánként érkező kábulat után követelt egy valós telefonszámot. Úgyhogy megadtam neki anyukámét – ő tutira elijeszt minden férfit a közelemből az örökös gyerek- és esküvőtémájával –, aztán hazarepültem.
Azt gondoltam, ez vicces, egészen addig, míg a következő héten be nem állított anyukámhoz vasárnapi vacsorára. Ez az őrült, elképesztő fickó megnyerte magának anyámat, és szerzett egy nyolchetes megbízást a városomban. Azt javasolta, töltsük ezt az időt azzal, hogy kizökkentjük egymást a mókuskerékből.
Nyolchétnyi észveszejtő szex kötelezettségek nélkül. Mit veszíthettem?
Semmit, azt gondoltam.
Ez csak szex, nem szerelem.
De ismerjük a mondást: ember tervez, Isten végez.
Vi Keeland a New York Times, a Wall Street Journal és a USA Today bestsellerszerzője. Köteteit tizenkét nyelvre fordították már le, több millió példányban keltek el világszerte, és kilencvennél is több toplistán szerepeltek.


Írta: Vi Keeland 
Kiadó: Álomgyár
Megjelenési év: 2019



Amikor Vi Keeland a hazánkban járt, és dedikálta a Csak szex és A ​megbízó című könyveit, sokáig nagyon szomorú voltam, hogy nem jutottam el oda, viszont az Álomgyár Kiadónak köszönhetően elolvashattam a regényeit. Na, de kezdjük előbbivel, és egy következő bejegyzésben a másikról is leírom a véleményemet.
A Csak szex keltette fel leginkább a figyelmemet a két kötet közül. Bár, a fülszöveg leírja a romantikus-erotikus regény fél tartalmát, mégis annyira érdekesnek találtam, hogy tudtam, nekem el kell olvasnom. Az eredeti címe Sex, Not Love, aminél jobbat is választhatott volna az írónő, csak úgy, mint a fordító, hogy egy picit jobban lefedje a történetet, de ez az én szerény véleményem. Az meg másé, hogy amikor nyilvános helyen olvastam, az emberek eléggé érdekesen néztek az olvasmányomra, illetve rám, amiért ilyen könyvet olvasok. El kell ismernem, emiatt többen is megkérdezték, mit olvasok, miről szól, szóval felkeltette az emberek figyelmét már maga a cím is. A borító nekem nagyon tetszik, mert hozza a szokásos Álomgyáros stílust, és ha már az eredeti fedlap nem maradhatott, amiért egy picit fáj a szívem, nekem ez is tökéletesen megfelel. A történet cselekményéről lentebb, bővebben kifejtem a véleményemet, viszont előfordulhatnak benne spoilerek a cselekményre nézve, így ha még nem olvastad a regényt, és nem szeretnél belefutni egy-két ilyenbe, csak saját felelősségre olvass tovább.   


Figyelem!
Cselekményleírást tartalmazhat!

,, A bizalom törékeny dolog. Ha eltörik és apró szilánkokra hullik, hiába ragasztja össze az ember, mindig látszani fognak a repedések. Soha nem lesz már olyan erős, mint előtte.”


Röviden a könyv cselekményéről…

Hunter és Natalia a barátaik esküvőjének köszönhetően találkoznak egymással. Nat egy fiatal, gyönyörű, okos nő, aki túl van egy rémes kapcsolaton, aminek köszönhetően nehezen bízik meg a másik nemben. Hunter ezzel szemben egy macsó, jóképű playboy, aki bárkit levesz a lábáról a viselkedésével.
Rögtön működésbe lép köztük a kémia, és csak úgy pattognak a szikrák kettejük közt, míg egy átmulatott estet követően, Natalia rossz telefonszámmal hagyja magára a férfit. Az életnek köszönhetően hamarosan újra látják egymást, kettejük története pedig onnét veszi igazán kezdetét.


Első benyomásom róla…

Én voltam a legboldogabb, amikor megtudtam, hogy a kiadó folytatja Vi Keeland könyveinek megjelentetését, mert az Egomániással engem totál megnyert magának a szerző. Ennek köszönhetően, sokkal nagyobb elvárárokkal álltam neki az új történetének, és kritikusabb szemmel olvastam, mert hajtott a kíváncsiság, hogy képes-e megugrani a tőle elvárt szintet. Vegyes érzésekkel fejeztem be. Sokáig nem is tudtam, hogy mit írjak róla, mert voltak benne tetszetős, illetve kevésbé kedvelt pillanatok, amikkel nem tudtam annyira egyetérteni, mint szerettem volna. Sok véleményt elolvastam róla kíváncsiságból, mások is egyetértenek-e velem, vagy csak én vagyok túlságosan kritikus a könyvvel szemben. Azt kell írnom, több szempontból is ez volt a legkevésbé kidolgozott regénye a szerzőnek, pedig nagyon sok potenciál akadt benne, amikkel élhetett volna, ha rendesen odafigyel rájuk. Nem, nem rossz, sőt számomra még így is veri más szerzők nemrégiben megjelent műveit, de csekély mértékkel elmarad a szokásos Vi színvonaltól, bár nálam így is veri a kevésbé tetszetős Órákon ​át kívánlak című munkáját.
A Csak szex esetében az elején történt események lettek a kedvenc pillanataim. Nagyon bejött Natalia és Hunter első találkozásának pillanata, ahogy megismerkedtek egymással, a férfi humoros csipkelődéseinek köszönhetően. Van egy szövege a fickónak, és ez rendesen feldobja a hangulatot. Nekem emiatt megérte elolvasni. Az esküvő utáni éjszakáig, amíg el nem váltak egymástól, addig Nat is szimpatikus karakter lett, egészen az újra találkozásig. Onnantól inkább idegesítőnek találtam a viselkedését, illetve többször is kiverte a biztosítékot nálam. Ő egy olyan karakter, akiben több potenciált láttam, helyette egy sablonos hisztérikát csinált belőle az írónő, miközben nem hétköznapi események résztvevője. 
{Itt jön egy pici spoiler >> Natalia neveli a volt férje lányát, amíg a kedves apuka a börtönben csücsül. Hogy miért került oda? Az a történet szempontjából nem lényeges, maximum a szokásos okból, miatta képtelen más kapcsolatot kialakítani Hunterrel. Miatta vívódik, és agyalja túl a dolgokat, hiszen képtelen megbízni más férfiben.}
Hunter és Nat újra egymás mellett köt ki, és valóban onnét veszi igazán kezdetét a történet. Bővebben nem kezdem el elemezni, mi-mit követ, inkább mindenki olvassa el, hogy le tudja szűrni a lényeget, illetve így nem spoilerezek többet, mint kellene, meghagyva másnak is az olvasás élményét.
Tetszetősek voltak a párbeszédek kettejük közt, érződött a kémia, nem csak erotikáról szólt az egész, hanem voltak érezhető érzelmek. Azt ki kell hangsúlyoznom, szerintem ebben volt a legkevesebb együttlét, mint a többi könyvében. Roppantul drukkoltam a két karakter egymásra találásához.
A könyv nem csak ezeket tartalmazta, hanem komolyabb témákhoz is hozzányúlik: veszteség, gyász, titok, ami rányomja a bélyegét a jövőre, árulás, csalódás, szerelem és a múlt elengedése, hogy legyen egy boldog közös jövő.
Az már más tészta, mit mennyire bontott ki. Például akadt, amit csak említés gyanánt, ilyen volt a nő munkája is, amiről én bővebben olvastam volna még, mert az én figyelmemet felkeltette.

Kedvenc karakterem:

Nekem egyértelműen Hunter vált a legszimpatikusabb karakterré a könyvben. Pontosabban a közepéig, amíg ki nem derült az ő titka, ami után nagyon haragudtam rá. Jó, képes voltam megérteni a szempontját, mégis eléggé gyenge lábakon álltak az érvei. Mellékesen, neki a múltja és jelene volt a legösszetettebb és érdekesebb, csak gyengén oldotta meg a szerző.
A mellékkarakterek jók voltak, mind hozzátettek az eseményekhez, olykor vicces jeleneteket produkálva.

Ami nem tetszett:

Leginkább Natalia viselkedésével, gondolataival nem tudtam egyetérteni. Az elején szimpatikus volt, a közepénél jól megcsapkodtam volna egy péklapáttal, mint Huntert, de a végére egészen elviselhetővé vált.

Összegezve:

Egy könnyed romantikus-erotikus történet komolyabb témákat felszínesen érintve, de jó délutáni kikapcsolódást nyújt az olvasó számára.