Miniinterjú Mimi Taylor és Abby Winter szerzőpárossal

 A hétvégén alkalmam nyílt egy miniinterjú elkészítésére a hamarosan megjelenő Az utolsó kívánság című könyv két szerzőjével. A beszélgetéssel az volt a fő célom, hogy egy kicsit jobban bemutassam a regény hátterét, és ezáltal egy picit közelebb hozhassam az olvasóknak. Számomra nagy élmény volt, úgyhogy remélem, mások is kedvet kapnak hozzá. Éppen ezért az írónők elvállalták, hogy kedvesen megválaszolják a feltett kérdéseimet. 

Itt is szeretném megköszönni nekik a válaszaikat.

Mimi: Mimi Taylor szerzői oldala * Abby: Abby Winter szerzői oldala

 

1. Mesélnétek egy kicsit a könyv megszületéséről? Kinek a fejéből pattant ki a regény cselekménye?

Mimi: Az enyémből, a közös könyv ötlete és a cselekmény is. Ez egy vicces sztori.  Egyik este beszélgettünk Messengeren mindenféléről, aztán írtam Abbynek, hogy egy ideje azon gondolkodom, hogy vajon milyen lehet ketten írni egy könyvet. Bár korábban elzárkóztam ez elől, de szívesen kipróbálnám. Abby fellelkesült, hogy ez tök jó, aztán megkérdezte, hogy kivel? Írtam neki, hogy senki mással nem próbálnám ki, de neki még ekkor sem esett le, hogy mire célzok. Jót mosolyogtam rajta. Aztán kiböktem, hogy vele szeretnék, ha ő is benne van. Így indult az egész. Elkezdtük tervezgetni, hogy miről kellene írni. Egy nap a zuhany alatt állva hirtelen három lehetséges sztoriötlet is eszembe jutott, amiket felvázoltam Abbynek, és végül a másik kettő kizárását követően maradt ez.

Abby: Ez egy nagyon jó kis történet. Ha jól emlékszem, teljesen másról beszélgettünk, aztán valahogy a közös írásra terelődött a szó. Mimi célzott rá, hogy ő is írna egyet. Nekem nem esett le, hogy rám gondolt, csak amikor visszakérdeztem.  A cselekményt is Mimi hozta, mert akkor egyáltalán nem volt ötletem. Viszont több közül végül én választottam ki, melyik legyen.

 

2. Melyik karakter kihez tartozott? Ki írta Sebastian részeit és ki Meghan szemszögét?

Abby: Ó, ez nem így volt. Mindent közösen csináltunk. Van egy-két hosszabb rész, amelyik valamelyikünkhöz köthető, de a könyv nagy részét a szó szoros értelmében közösen írtuk.

Mimi: Ez érdekes, mindenki ezt találgatja, de igazából egyikük sem tartozik egyikünkhöz sem. Vagyis mindegyik mindegyikünkhöz, hiszen a teljes sztorit közösen írtuk.

 

3. Milyen volt a csapatmunka? Volt benne könnyebbség és nehézség?

Mimi: Szerintem nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Ezt mutatja az is, hogy mindössze négy hónap alatt született meg a történet első verziója. Ez volt a könnyű rész, aztán a szerkesztés utáni átdolgozás már megizzasztott bennünket, de talán a legnehezebb a borítót volt megszülni. Kicsit eltérő ízléssel rendelkezünk, így ebben nehezen jutottunk dűlőre, de szerintem csodás lett a végeredmény.

Abby: Én már korábban is írtam közös könyvet Emy Dust írónővel, így nekem nem volt furcsa, sőt én akkor is imádtam, és most is. Még mindig hihetetlen számomra, hogy mennyire egymásra tudunk hangolódni.

 

4. Hogyan osztottátok be a feladatokat?

Mimi: Nem volt mit beosztani, mindent együtt csináltunk. Általában esténként és éjszakánként írtunk, és a javítás is közös munka volt.

Abby: Ilyen nem volt. Csak nagyon ritkán fordult elő, hogy egyedül dolgoztunk a történeten. Minden este, amikor már mindenki ráért, összejöttünk és írtunk.

 

5. Terveztek a közeljövőben újabb közös munkát?

Abby: Én semmi jónak nem vagyok az elrontója.

Mimi: Még nem gondolkodtam ezen. Egyelőre mindketten visszatértünk a saját sztorijainkhoz, de meglátjuk, milyen lesz a fogadtatása ennek a történetnek. Én nem zárkózom el.