Sylvia B. Knizner : Daniella - A zene szárnyán

 Sylvia B. Knizner 

Daniella - A zene szárnyán

Fülszöveg:
,, Egy gyönyörű hanggal megáldott kamaszlány a Balaton partján pillantja meg a nagy Őt. Ebben nem is lenne semmi különös, de ez a férfi már nem gyerek, mert javában benne van a középkorban. Ráadásul, mint később kiderül, nem is akárki, hanem az új zenetagozatos iskolában, épp a lány osztályfőnöke, aki ragaszkodva elveihez, próbálja magát távol tartani a szerelmes kamasztól. Vajon sikerül a tanárnak ellenállnia diákja közeledésének? És hová tűnik a lány egyik napról a másikra? Kibontakozik még közöttük az igazi szerelem?"

   Kiadó : Magánkiadás
Kedvenc karakter(ek) : Daniella és a nővére, Patrik, Attila
Utált karakter(ek) : Daniella szülei
Kiadási év : 2010
Magyar, romantikus,

Olvastam: IGEN.

Ajánlom? : Igen!!!!

*-*-*-*

Véleményedet megírhatod üzenetben, vagy ide--> <3
Sylvia B. Kneizner honlapja
Szerzői oldal :Sylvia B. Knizner - facebook oldala 

 Történet. 5/5*****

Borító: 10/8,999

Olvass bele!! ---> 

– Jó reggelt! – Cintia mosolyogva odaállt a férfi elé.

– Viszont. – felelte egykedvűen Patrik. Látszólag Cintia szépsége cseppet sem keltette fel az érdeklődését, és mintha meg sem ismerte volna a lányt. Ám, mikor megpillantotta Dellit, egy halvány mosoly suhant végig a száján.

– Kár, hogy úgy eltűnt este, a java még csak azután jött. – csacsogta Cintia – Képzelje, Delli…

Daniella riadtan és egyben figyelmeztetően oldalba bökte nővérét, ám az rá sem hederített, csak tovább fecsegett.

– Delli énekelt Doddal, azt a gyönyörű lassú számot, a „Kék ég”-et. Szenzációs volt! Dod teljesen el volt ragadtatva tőle.

– Csakugyan? – Patrik szeme kedvesen megcsillant, ahogy végignézett Dellin, de a következő pillanatban már a bódéhoz fordulva rendelte a pizzáját.

Cintia ekkor oldalra pillantott, és mikor nem messze tőlük megpillantotta a tegnap esti lovagját, hirtelen már nem is érdekelte annyira Patrik és a húga románca, mert váratlanul a fiúhoz rohant. Delli tétován nézett nővére után, ám ez esetben jobbnak látta, ha egy másik bódénál vesz magának ennivalót, így nem lesz útban senkinek sem. És mikor már a kezében volt egy ínycsiklandozó hot-dog, elindult keresni egy ülőhelyet, hogy nyugodtan elfogyaszthassa a reggelijét. De alig ült le, egy hatalmas árny jelent meg fölötte.

– Kár, hogy nem hallottalak az este. – foglalt helyet önkényesen Patrik a lánnyal szemben. – Biztosan élvezetes volt, mert valóban szép hangod van.

– Tetszik a hangom? – kérdezte zavartan a lány, miközben tehetetlenül a virslijével babrált. Olyan görcsbe rándult a gyomra, hogy egy falatot sem volt képes lenyelni.

– Igen, de ezt nem titkoltam eddig sem.

– És csak a hangom?

Patrik beleharapott a pizzájába, és mikor felnézett, még a tekintete is nevetett a lányra, mégsem felelt.

– Nos? Szerintem nem tettem fel nehéz kérdést. – Dellinek minden erejére szüksége volt, hogy bátornak és merésznek tűnjön. De hiába szerette volna, a hangja még így is elcsuklott kicsit.

– Hány éves is vagy? Tizenöt? Én harminc. De amilyen hülye vagyok, még ezt sem tudom kimagyarázni.

– Ezt igennek vehetem?

 A férfi még egyszer végignézett Dellin, de ez a pillantás most teljesen más volt, sokkal mélyebbre hatóbb, sokkal könnyedebb. Mégis. A tekintete előbb a lány ruhájának kivágásán állapodott meg, és csak utána nézett ismét a szemébe, száját kaján vigyorra húzva. – Egy menetre?

Daniella döbbenten meredt Patrikra, beletelt egy kis időbe, mire eljutott a tudatáig, hogy mire gondolt a férfi. Érezte, hogy elönti a düh, és nem értette, hogy hogyan lehet egy ilyen aranyos, jóképű pasi ennyire közönséges. Nagyon csalódott, ezért sietve felállt, és még a reggelijét is otthagyva elindult vissza a nyaralóba. Várta, hogy Patrik visszahívja, vagy utána megy, hogy megmagyarázza, hogy nem úgy értette… de tudta, hogy ez nem fog bekövetkezni, és nem marad más, mint az üres magány.

Ide kattintva meg is vehetitek --> adamobooks - S:B:K Daniella-A zene szárnyán

Jó olvasást! 

Saját véleményem a könyvről :

Tavaly nyáron olvastam, és mély nyomot hagyott bennem. 

Amint befejeztem, egyből írtam az írónőnek egy igen hosszú üzenetet, amiben kitértem a számomra leginkább érdekes momentumokra, amik megmaradtak bennem.

Egyszerűen imádtam, minden betűjét, szavát, mondatát, oldalát. Ennél részletesebben nem árulok el semmit, mert azzal talán lelőnék valamit, bár a részlet, amit kitettem igen árulkodó.

Csak annyit tudok ajánlani, hogy mindenki olvassa el, és véleményét írja meg üzenetben.