Kérdezz – felelek interjú Erberling
Judit költőnővel
Gyere és ismerd meg közelebbről is a NewLine Kiadó
tehetséges, fiatal költőnőjét, akinek már az első megjelent verseskötetével
sikerült elrabolnia az olvasók szívét. Az enyémet mindenképpen.
 |
kép forrása: Erberling Judit | | |
1. Kedves Judit, mesélnél kicsit magadról azok számára, akik
még nem ismernek annyira?
Kedves Laura!
Először is
köszönöm szépen ezt az igazán megtisztelő felkérést. :)
Mit is
mondhatnék magamról? Alkotócsaládba születettem, így a művészetek több ágával
is találkoztam kicsi koromtól kezdve. Kalandoztam több irányba, például évekre
elrabolta a szívemet a fényképészet, de szívesen foglalkoztam kreatív
dolgokkal, amikkel ünnepi alkalmakkor leptem meg családtagjaimat.
Jelenleg Budapesten
élek férjemmel és a cicánkkal, Bestiával. Igazi könyvmoly vagyok. Feltett
szándékom, hogy a lakásunk ne csak otthonként, hanem könyvtárként is tudjon
funkcionálni. Szerencsére ebben férjem is partner.
Nem csak a
betűk világában, hanem a számokéban is otthonosan mozgom, mivel
bérszámfejtőként dolgozom tizenhárom éve, illetve jelenleg egyetemi
tanulmányokat is folytatok.
2. Hány évesen kezdtél el komolyabban foglalkozni a
versekkel?
Hmmm… ez igazán
fogós kérdés. Tizennégy éves voltam, amikor az első verset írtam. Ezt a mai
napig tudom fejből, pedig nem volt egy profi alkotás, tényleg csak az első
szárnypróbálgatások egyike. Ezt még követte pár igen hasonló kísérlet, majd
középiskolában kicsit komolyabban foglalkoztam a versírással. Már a jelenlegi
munkahelyemen dolgoztam, amikor egyik kedves ismerősöm és – azt hiszem,
nevezhetem így – jó barátom felfigyelt az egyik versemre és segített az
elszabadult gondolataimat megfelelő szabályok közé szorítani. Ez nagyjából
öt-hat éve lehetett. Akkor kezdtem igazán komolyan foglalkozni magával a
versírással.
3. Júniusban jelent meg a NewLine Kiadó gondozásában az első
munkád, amely a Vers a tengerben címet kapta. Miért éppen ezt
választottad neki? Több cím ötlet is felmerült, vagy már előre tudtad, hogy ez
lesz a befutó?
Pár évvel
ezelőtt indítottam egy blogot, ahova feltöltöttem a verseimet. Ez jelenleg
inaktív, de tervezem, hogy majd újra beindítom, csak még nem találtam ki a
megfelelő koncepciót. Ezt a blogot indítottam Vers a tengerben címen.
Amikor életre hívtam, a verseskötet gondolata még halvány szösszenet sem volt,
de amikor már kezdet éledni bennem az elképzelés, egyértelmű volt, hogy a kötet
címe is ez lesz. Ezen kívül csak azt tudtam biztosan, hogy keménytáblás kiadást
szeretnék. Úgy éreztem, hogy egy verseskötethez ez az igazán méltó megjelenési
forma.
 |
kép forrása: Erberling Judit |
4. Melyik a kedvenc témád, amely megihlet téged?
Ez nagyon
változó. Attól függ, hogy milyen időszakában vagyok az életemnek, hogy a
lelkemet milyen külső behatások érik. Szinte bármiből lehet ihletet meríteni és
a témák tárháza egyszerűen kifogyhatatlan. Volt időszak, amikor a lelki
megpróbáltatásokról, az elvesztett szerelemről írtam szívesen. Mostanában több
természetvers született, de olyan is volt, hogy hallottam egy zenét, ami
megfogott, vagy éppen egy könyv első bekezdése bontott szárnyat a
gondolataimban.
5. Az édesanyukád népszerű meseíró. Benned is felmerült a
gondolat, hogy gyerekeknek írj? Esetleg gondolkodtatok közös dedikáláson?
Nem, nem
gondolkodtam gyermekeknek szóló íráson eddig még. Bár van olyan versem, amire
pont anya mondta, hogy simán lehetne gyerekvers is, de megvallom őszintén, ez
nagyon ritka és távol is érzem magamtól. Sokkal inkább írok a felnőtteknek,
mint a kisebb korosztálynak. Felnézek azokra, akik a mérleghintáról, a
labdáról, vagy bármi olyan témáról írnak verseket, ami az apróságokat érdekli,
főleg azért, mert a piciknél még fontosabb a dallamosság, a ritmus és a rímek
megléte. Nagyon figyelni kell magára a nyelvhasználatra is, mert könnyen érthetőnek
kell lennie. Jelenleg ezek a témák távol állnak tőlem, így nincs belső
indíttatásom, hogy gyerekeknek írjak.
Az idei
Könyvhéten is közös dedikálást tartottunk anyával. Ez volt a debütálásunk
együtt., de igen, tervezünk még a későbbiekben is majd közös dedikálást. Mivel
kis településen nőttem fel, anya pedig most is ott lakik, ezért ott
mindenképpen szeretnénk majd közös könyvbemutatót és dedikálást tartani.
6. A költészet mellett bloggerként szerzők könyveiről írsz
véleményt. Honnan indult az Olvasósarok ötlete?
Az Olvasósarok
blog valamikor 2011. augusztusában indult, mert azt gondoltam, milyen jó lenne
egy oldalon gyűjteni a könyvekről írt gondolataimat. Ez nagyjából halva
született ötlet volt, mert pár „értékelő” felkerülése után nem foglalkoztam a
bloggal éveken keresztül.
Már a Watchaholics
magazin tagjai közé tartoztam, amikor úgy döntöttem, hogy adok valami értelmet
a régi blognak, s így újjászületett az Olvasósarok. Érdekessége, hogy a
2011-es pár könyvértékelőn kívül csak olyan könyvértékelőket találni az oldalon,
amiket már a Watchaholicsnál írtam. A véleményeken kívül azonban az Olvasósarok
blogon sok minden más is olvasható.
Most már több
mint egy éve volt, hogy a blog megint parkolópályára került. Egyszerűen úgy
éreztem, hogy elfogyott az a lendület, amit nyújtott, amivel vittem előre, de a
Watchaholicsnál továbbra is írtam.
Igaz, most a
magazinnál sem vagyok aktív tag. Az idei év első felét a Vers a tengerben
kötet töltötte ki, így nem jutott sem idő, sem ihlet az értékelőkre. A nyáron
jelent meg néhány friss értékelőm, de mióta szeptemberben ismét egyetemista
lettem, megint más irányba koncentrálódik a figyelmem.
7. Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Dolgozol új
versesköteten?
Igen,
mindenképpen szeretném majd további verseskötetekkel meglepni az olvasókat. A
következő főleg új verseket fog tartalmazni. Ennek már van egy munkacíme is, sőt
a kéziratnak igen tetemes része készen van. Ha nem hagy cserben a múzsám az
elkövetkező időben, akkor jó eséllyel még idén be is fejezem a kéziratot,
2022-ben pedig talán a könyvpiacon lehet az újabb kiadvánnyal találkozni.
Erberling Judit szerzői oldala / Rendelhető: NewLine Kiadó webáruház / NewLine Kiadó / Moly: Erberling Judit - Vers a tengerben